Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a betegszabadság, illetve táppénz ideje bele számít-e a felmondási időbe? Külön kell-e választani, hogy munkavállalói vagy munkáltató rendes felmondásról van-e szó? Válaszát előre is köszönöm!
Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló nem tesz eleget a törvényben meghatározott alapvető kötelezettségeinek? Cikkünkben részletesen – bírósági ítéletekre is hivatkozva – kitérünk a szóbeli és írásbeli figyelmeztetésre, a fegyelmi büntetésre, és arra, hogy mire kell nagyon ügyelni, ha a munkáltató végső soron meg szeretné szüntetni a kötelezettségszegő dolgozó munkaviszonyát.
A bíróság jogerősen végkielégítést ítélt meg a közös megegyezés szerint enélkül távozó dolgozónak. Volt munkáltatója felülvizsgálati kérelmével a Kúriától kért jogorvoslatot.
Nem állami fenntartású, de normatívában is részesülő, bentlakásos idősek szociális otthonának intézményvezetője két és fél éve kap munkahelyi pótlék címen 24 ezer forintot havonta, egy korábbi munkaszerződés-módosítás alapján. A jelenlegi munkáltatói jogkör gyakorlója ezzel nem ért egyet, mert a vhr. 15. paragrafusában felsorolt "gondozói tevékenységet" nem lát el. Munkaköri leírásában sincs ilyen feladattal megbízva. Van-e mód ennek a juttatásnak a visszavonására, illetve visszakövetelésére? Esetleges felmondás esetén a felmondási időre járó bérbe és a végkielégítésbe is be kell kalkulálni ezt a jogtalanul adott pótlékot? Felmondási tárgyalás alatt van az ügy, kérném a lehető legsürgősebb válaszát! Köszönettel.
A munkáltató a határozott idejű munkaszerződés lejárta előtt megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. A felek közti távolléti díjjal és prémiummal kapcsolatos vitája a Kúrián kötött ki.
Alapvetően átrajzolta a munkajogi felmondások rendszerét a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény. A felmondási tilalmakat két csoportra osztotta: abszolút és relatív felmondási tilalmakra.
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló beadta felmondását, a felmondási idő 30 nap. Felmondási ideje alatt előbb betegszabadságra, majd táppénzre került. A felmondási idő hamarosan lejár, azonban a betegség – nagy valószínűséggel – a munkaviszony megszűnése (felmondási idő lejárta) után is fennáll majd. Kérdés: a munkaviszony megszűnése után az OEP folyósítja-e folyamatosan a betegség fennállta alatt a táppénzt, vagy automatikusan megszűnik a táppénzjogosultság abban a pillanatban,ahogy a munkaviszony megszűnik, annak ellenére, hogy a munkavállaló még mindig beteg? Válaszát előre is köszönöm.
Ha egy dolgozó szabadsága alatt ittasan vezetett járművet, és a saját hibájából okozott közúti balesetet, akkor jár-e neki betegszabadság, fel lehet-e mondani neki a táppénz alatt, követelhet-e tőle a munkáltató kártérítést a felmerült költségei (betegszabadság, táppénz egyharmada) miatt?
Tisztelt Szakértő! Az egyik munkavállalónkkal határozott idejű munkaszerződést kötöttünk, mely május 31-én jár le. A fiatalember súlyos autóbaleset miatt már két hónapja táppénzen van, és előre láthatólag még hónapokig keresőképtelen lesz. Helyesen járunk-e el, ha a munkaszerződés lejáratának napján megszüntetjük a munkaviszonyát? Ha igen, kell-e erről külön értesíteni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy, már több hónapja táppénzen lévő dolgozónk 30 napos felmondási határidővel felmondott, mely felmondási idő végén kéri a szabadságok és a felmondási időre járó bér kifizetését. A felmondási idő alatt is folyamatosan táppénzen van. Mi, a munkáltató úgy gondoljuk, hogy mivel táppénzen van a felmondási idő alatt is, így részére csak a szabadságmegváltást kell kifizetnünk a felmondási idő végén. Mivel a táppénz miatt munkavégzés nem történik, a felmondási idő alatt így szerintünk díjazás nem jár. Keresőképesség esetén a munkáltató a teljes felmondási idő alatti munkavégzéstől eltekintett volna, természetesen ez esetben az erre az időszakra járó bér kifizetésével. Jól gondoljuk, hogy a táppénzen lévő munkavállalónak csak a szabadságait kell kifizetnünk? Segítségét köszönjük!
A munka törvénykönyve nagy teret enged a munkaviszony szerződéses szabályozásának, azaz a törvény rendelkezéseitől való eltérésre a munkaszerződésben is. Ennek keretében akár a munkavállaló hátrányára is meg lehet állapodni, feltéve, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi. Ha a munkáltató kalkulál ezekkel a lehetőségekkel, anélkül tudja ésszerűen a gazdálkodásához, a cég sajátosságaihoz igazítani a jogviszonyt, hogy a munkavállalót ténylegesen hátrány érné, miközben saját mutatói is javulnak.
Veszélyeztette a munkavállaló a cég gazdasági érdekeit, állapította meg egy munkahelyi vizsgálat. Később a munkáltató erre hivatkozva megszüntette az alkalmazott munkaviszonyát. Az ügy a Kúriáig jutott.
A dolgozó 2007.12.17. óta áll alkalmazásban a kft.-nél. Első gyermeke 2010. 05. 08-án született, a második 2013. 06. 15-én. 2013 májusában és júniusában kivette az addig járó szabadságot. Fizetés nélküli szabadsága 2016. 06. 15-én jár le. Nyilatkozata alapján vissza kíván jönni dolgozni. A munkáltató, a cégnél történt átszervezés miatt nem kívánja foglalkoztatni. Kérdéseink: Mikor lehet felmondani? Milyen indokkal lehet felmondani?Van-e védett státusza? Lehet-e szabadság alatt felmondani, és kifizetni a szabadságra jutó járandóságot? Kell-e a törvény szerint előre közölni, hogy nem tudjuk alkalmazni, ha igen, mennyi idővel? Tudomásunk szerint szabadság a terhességi gyermekágyi segély idejére és a gyed első hat hónapjára jár. A gyerekek utáni pótszabadság is csak erre az időre jár? A dolgozó 1984-ben született.
Közös megegyezéssel történő felmondás esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkaadónak (NAV, OEP, KSH stb.)?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy megállapodhat-e a munkavállaló és a munkáltató abban (például a mai napon), hogy a köztük létrejött munkaszerződést egyező akarattal, közös megegyezéssel 30 nap múlva felbontják? Ha igen, van-e lehetősége arra a munkáltatónak, hogy a munkavállalót felmentse az utolsó 10 (vagy akárhány) nap ledolgozása alól, de fizetést ad neki? Ha igen, akkor a felmondásra járó szabadságot milyen időszakra kell számolni: munkavégzésig vagy a jogviszony megszűnéséig? Válaszát előre is köszönöm.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték