Alapvetően átrajzolta a munkajogi felmondások rendszerét a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény. A felmondási tilalmakat két csoportra osztotta: abszolút és relatív felmondási tilalmakra.
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló beadta felmondását, a felmondási idő 30 nap. Felmondási ideje alatt előbb betegszabadságra, majd táppénzre került. A felmondási idő hamarosan lejár, azonban a betegség – nagy valószínűséggel – a munkaviszony megszűnése (felmondási idő lejárta) után is fennáll majd. Kérdés: a munkaviszony megszűnése után az OEP folyósítja-e folyamatosan a betegség fennállta alatt a táppénzt, vagy automatikusan megszűnik a táppénzjogosultság abban a pillanatban,ahogy a munkaviszony megszűnik, annak ellenére, hogy a munkavállaló még mindig beteg? Válaszát előre is köszönöm.
Ha egy dolgozó szabadsága alatt ittasan vezetett járművet, és a saját hibájából okozott közúti balesetet, akkor jár-e neki betegszabadság, fel lehet-e mondani neki a táppénz alatt, követelhet-e tőle a munkáltató kártérítést a felmerült költségei (betegszabadság, táppénz egyharmada) miatt?
Tisztelt Szakértő! Az egyik munkavállalónkkal határozott idejű munkaszerződést kötöttünk, mely május 31-én jár le. A fiatalember súlyos autóbaleset miatt már két hónapja táppénzen van, és előre láthatólag még hónapokig keresőképtelen lesz. Helyesen járunk-e el, ha a munkaszerződés lejáratának napján megszüntetjük a munkaviszonyát? Ha igen, kell-e erről külön értesíteni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy, már több hónapja táppénzen lévő dolgozónk 30 napos felmondási határidővel felmondott, mely felmondási idő végén kéri a szabadságok és a felmondási időre járó bér kifizetését. A felmondási idő alatt is folyamatosan táppénzen van. Mi, a munkáltató úgy gondoljuk, hogy mivel táppénzen van a felmondási idő alatt is, így részére csak a szabadságmegváltást kell kifizetnünk a felmondási idő végén. Mivel a táppénz miatt munkavégzés nem történik, a felmondási idő alatt így szerintünk díjazás nem jár. Keresőképesség esetén a munkáltató a teljes felmondási idő alatti munkavégzéstől eltekintett volna, természetesen ez esetben az erre az időszakra járó bér kifizetésével. Jól gondoljuk, hogy a táppénzen lévő munkavállalónak csak a szabadságait kell kifizetnünk? Segítségét köszönjük!
A munka törvénykönyve nagy teret enged a munkaviszony szerződéses szabályozásának, azaz a törvény rendelkezéseitől való eltérésre a munkaszerződésben is. Ennek keretében akár a munkavállaló hátrányára is meg lehet állapodni, feltéve, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi. Ha a munkáltató kalkulál ezekkel a lehetőségekkel, anélkül tudja ésszerűen a gazdálkodásához, a cég sajátosságaihoz igazítani a jogviszonyt, hogy a munkavállalót ténylegesen hátrány érné, miközben saját mutatói is javulnak.
Veszélyeztette a munkavállaló a cég gazdasági érdekeit, állapította meg egy munkahelyi vizsgálat. Később a munkáltató erre hivatkozva megszüntette az alkalmazott munkaviszonyát. Az ügy a Kúriáig jutott.
A dolgozó 2007.12.17. óta áll alkalmazásban a kft.-nél. Első gyermeke 2010. 05. 08-án született, a második 2013. 06. 15-én. 2013 májusában és júniusában kivette az addig járó szabadságot. Fizetés nélküli szabadsága 2016. 06. 15-én jár le. Nyilatkozata alapján vissza kíván jönni dolgozni. A munkáltató, a cégnél történt átszervezés miatt nem kívánja foglalkoztatni. Kérdéseink: Mikor lehet felmondani? Milyen indokkal lehet felmondani?Van-e védett státusza? Lehet-e szabadság alatt felmondani, és kifizetni a szabadságra jutó járandóságot? Kell-e a törvény szerint előre közölni, hogy nem tudjuk alkalmazni, ha igen, mennyi idővel? Tudomásunk szerint szabadság a terhességi gyermekágyi segély idejére és a gyed első hat hónapjára jár. A gyerekek utáni pótszabadság is csak erre az időre jár? A dolgozó 1984-ben született.
Közös megegyezéssel történő felmondás esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkaadónak (NAV, OEP, KSH stb.)?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy megállapodhat-e a munkavállaló és a munkáltató abban (például a mai napon), hogy a köztük létrejött munkaszerződést egyező akarattal, közös megegyezéssel 30 nap múlva felbontják? Ha igen, van-e lehetősége arra a munkáltatónak, hogy a munkavállalót felmentse az utolsó 10 (vagy akárhány) nap ledolgozása alól, de fizetést ad neki? Ha igen, akkor a felmondásra járó szabadságot milyen időszakra kell számolni: munkavégzésig vagy a jogviszony megszűnéséig? Válaszát előre is köszönöm.
Adott egy munkáltató, aki gondos körültekintéssel, több lépcsős kiválasztási folyamat eredményeként munkaviszonyt létesített egy mérnök-informatikussal. Telik-múlik az idő, és a munkavállaló – nagyobb karriert és/vagy magasabb bért remélve – más munkáltatók felé kacsintgat. Tudására és szakmai tapasztalatára figyelemmel a munkahelyváltás nem okoz nehézséget, a munkáltató versenytársai örömmel fogadják jelentkezését. A potenciális új munkáltatók a széleskörű gyakorlat mellett ugyanis a legféltettebb titkok felfedésében is reménykednek.
Két alkalmazottal rendelkező kft. egyik dolgozója – mivel a munka mennyisége nagyon lecsökkent, s anyagi gondok is vannak –, már hónapok óta fontolgatja a felmondását. Végül március 31-én szóban megállapodtak, hogy közös megegyezéssel kilép. Értesítették a könyvelőt, a kijelentés aznap meg is történt. Mivel más azonnali munkahelye nem volt, nem várta meg a kilépő papírok elkészültét, azokat a következő héten akarta csak elvinni, és akkor aláírni. A mai napig a munkahelyén nem jelent meg, majd egy e-mailben közölte, hogy ma tudta meg, hogy terhes, így esze ágában sincs semmit aláírni. Kell neki ez a munkahely a szülésig! Tudomásunk szerint nincs betegállományban, március 31. óta a munkahelyén nem jelent meg. Munkájával már hosszú ideje elégedetlenek vagyunk, de sajnos írásbeli figyelmeztetést soha nem kapott. Munkájára semmilyen formában nincs szükség. Mit tehet ilyen esetben a munkáltató?
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő, napi 4 órás munkaviszonnyal rendelkező dolgozó nyugdíjasnak mínősül-e a következő eset szempontjából? Felszámolás alatt lévő cég szeretne felmondani fenti státuszú dolgozónak. Úgy tudom, hogy a nyugdíjasnak való felmondás esetében nem jár végkielégítés. Fenti státuszú dolgozó nyugdíjasnak minősül-e, avagy jár-e neki végkielégítés vagy sem?
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk felmondott, 2005.06.01-jétől dolgozik társaságunknál. Felmondását 2016.03.22-ével adta be. Jól gondolom-e a következőket: Felmondási idő 30 nap. Amennyiben ledolgozza a felmondási időt, akkor a kilépés ideje 2016. 04. 23-a. Jár-e neki végkielégítés? Amennyiben igen, az ebben az esetben 4 hónap. Milyen bérrel számolok? A 2016. évi bejelentett bér (mely jelenleg 4 óra) vagy más szempont, közben táppénzen volt? A bejelentett bérrel kellene számolni, jól gondolom? Sajnos a munkavállaló nem jelentette be, csak szóban, hogy kiváltotta az egyéni vállalkozói igazolványát, ez mennyiben hátráltatja az ügyet, vagy érdemes-e már vele foglalkozni? Amennyiben a felmondást ledolgozza, akkor a kilépő papírjait 5. munkanapon belül ki kell adni? Várom mielőbbi válaszukat, köszönettel Kurdiné
Tisztelt Szerkesztőség! Munkatársunk 2011. 11. 06-án szülte első gyermekét. Jelen pillanatban második gyermekével van gyeden 2016. 05. 27-ig, amikortól szándékában áll visszajönni dolgozni. Milyen feltétellel mondhatunk fel a kismamának, ha a helyét évek óta más tölti be, és teljesen meg vagyunk elégedve új kolleganőnk személyével? 2011. óta a gyedről visszatérni szándékozó kollégánknak 113 nap szabadsága halmozódott fel. Kötelező-e ezt kiadni neki, avagy pénzben megválthatja-e a társaság? Ha kötelező kiadni neki, mi a helyzet akkor, ha a 113 napos szabadsága alatt talál más munkahelyet, és azonnal ki akarna lépni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték