A 35 éve a vállalatnál dolgozó munkavállaló azt kérdezte szakértőnktől, melyik esetben jár jobban: ha megvárja a munkáltató felmondását a csoportos létszámleépítés során, vagy ha közös megegyezéssel megállapodik munkáltatójával a munkaviszony megszüntetéséről. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy van-e mód arra, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő alatt a munkaviszonyt azonnal megszüntessék? Ha valamelyik fél, akár a munkavállaló akár a munkáltató olyan magatartást tanúsít, hogy az a további együttműködést lehetetlenné teszi. Például munkáltató rossz hírét kelti, szítja a feszültséget a munkavállalók között, állandóan ellentmond a felettesének, nem segíti elő a többi dolgozó betanítását, akadályozza azt inkább. Valamint munkáltatói oldalról nehezebbé teszi a munkavállaló munkavégzését, nem megfelelő stílusban beszél a munkavállalóval...stb. Tehát lehet-e felmondásból azonnali hatályú felmondás, esetleg közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés. Ha igen, mi ennek a menete? Valamint megilleti e ilyen esetben is a végkielégítés a munkavállalót? A másik kérdés pedig, hogy közös megegyezés esetén kell e végkielégítést fizetni az eltöltött évek után vagy ez csak kizárólag az MT-ben említett felmondás eseteiben kötelező?
A munkavállaló hátrányára is köthető megállapodás, ha az adott kérdésben ezt a munka törvénykönyve megengedi. A törvény mintegy 50 ilyen lehetőséget kínál.
Tisztelt Adózóna! A cég fővárosi telephelyén dolgoztam, de néha vidékre is utaztam (hetente maximum 1 napot töltöttem el a vidéki telephelyen, átlagosan). A cégnél felmondtak nekem azzal, hogy az osztályt a vidéki telephelyre szervezik át, onnan lesznek a feladatok ellátva (kollégáim 1 kivételével eleve ott dolgoznak). Kértem, ajánljanak fel munkaszerződés-módosítást, hisz időnként így is dolgozom vidéken, de szerintük költséghatékonyabb helyi alkalmazottat foglalkoztatni, így ezt nem ajánlják fel. Semmilyen határozatról, döntésről nem tudok (pedig a társasági ügyek többek között hozzám, hozzánk tartoznak). Nem tudom, a kollégámmal is hasonlót terveznek-e, vagy neki felajánlanak-e bármit is. Kérdésem az, hogy sikeresen perelhetem-e a céget munkaügyi bíróság előtt, milyenek az esélyeim? Ha 30 nap után derül ki, hogy a kollégám vidéken dolgozhat, vagy nem is történik valódi átszervezés, az bővíti a keresetindítási határidőt vagy az esélyeket (azonos neműek vagyunk, talán 8-10 évvel vagyok idősebb nála, de védett kor előtt)? Köszönettel.
Jogellenes az azonnali hatályú felmondás, ha 30 napos keresőképtelenséget követően a munkáltató nem küldi soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatra a munkavállalóját. Ez esetben nem hivatkozhat arra, hogy a dolgozó megszegi a munkavégzésre irányuló kötelezettségét azzal, ha a táppénzes időszak lejártát követően nem jelenik meg a munkahelyén, miközben korábban közölte a betegsége tényét, és azt is, hogy nem tudja ellátni a munkáltató által számára felajánlott munkakörökben végzendő feladatokat – mondta ki ítéletében a Kúria.
A munkavállaló a munkáltató részére átadott egy „munkaviszony megszüntetése” tárgyú dokumentumot, melyben kérte a munkáltatót a munkaviszony közös megegyezéssel történő azonnali megszüntetésére. A munkahelyi vezető a dokumentumra ráírta: „Tudomásul vettem. A felmondási idő ledolgozását kérem.” Még ezen a napon a munkáltatói jogkör gyakorlójától kapott a munkavállaló egy értesítést, hogy kéri a felmondási idő ledolgozását. A továbbiakban a munkavállaló munkát végezni nem jött, majd pár nap múlva megjelent, hogy ő elszámol a nála lévő, a munkáltató tulajdonát képező dolgokkal, mivel a hétvégén külföldre utazik. Tekintheti-e felmondásnak a munkáltató a munkavállaló munkaviszony-megszűnésre irányuló közös megegyezést kérő írásos nyilatkozatát? Követelheti-e a munkavállalótól a 30 napra járó távolléti díj megfizetését? Mikor, és milyen módon szűnik meg, illetve szüntethető meg a munkaviszony? A dokumentumok teljes tartalmát helyszűke miatt itt nem tudtam feltölteni. Köszönettel: Hajcser Lívia
Tisztelt Szakértő! Munkavállalás és felmondás területén megjelent érdekes cikkeik kapcsán az alábbi kérdéseim lennének: - Munkavállaló azt érzékeli, hogy szóban többször bántalmazzák, főként négyszemközt (munkahelyi bullying). Nem tudja bizonyítani, de beszélt az illetővel erről, aki ezt visszautasítja. Mit tehet? - Munkavállaló felmondott, a felmondási idő alatt egy csomó munkával látják el, nem tudja lezárni a folyamatokat rendesen. Mi a következménye ennek? - A munkavállaló több mint 30 napos felmondási idővel mondott fel, de rájön, hogy elege van. Milyen következménye van annak, ha nem tölti le a felmondási idejét? Válaszukat előre is köszönöm!
Sokszor kerül olyan helyzetbe a munkáltató, hogy amikor át kívánja adni a felmondást a munkavállaló részére, a dolgozó megtagadja annak átvételét. Az is gyakori, hogy a munkavállaló a postán küldött levelet nem veszi át. Hogyan kell ilyenkor eljárni? Mikor tekinthető közöltnek az e-mailben küldött jognyilatkozat?
Tisztelt Szakértő! Cégünk a gyesen levő munkavállalójának szeretné megszüntetni a munkaviszonyát. Hogyan teheti ezt jogszerűen a gyes alatt, illetve a gyes lejárata után? Munkavállalónk a gyes alatt egyéni vállalkozásában végez munkát, ez a körülmény befolyásolja-e az eljárási szabályokat?
Tisztelt Szakértők! Egy általunk könyvelt cég vezetése próbaidő alatt táppénzen lévő terhes munkavállalónak szeretne felmondani! Kérem segítő válaszukat! Köszönettel! Sz. Zsuzsanna
A munkaviszony megszüntetése a munkajog egyik legfontosabb területe, így nélkülözhetetlen, hogy helyesen ismerjük és alkalmazzuk a szabályokat. S habár a jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályai az utóbbi években veszítettek a szigorukból, továbbra is jelentős bírságokat fizethetünk, ha nem körültekintően járunk el.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves segítségét. Társaságunknál cafeteriaszabályzat van, ez alapján adjuk a juttatásokat. A szabályzat egyik eleme készpénzjuttatás évi 100 ezer forint összegben (az egész évben munkaviszonyban álló munkavállalókra vonatkozik). A szabályzat szerint, amikor a munkáltatónál megszűnik a munkavállaló munkaviszonya, a cafeteria összege nem jár a felmondás hónapjára, az adott hónap 15 napjáig. Amennyiben a felmondás hónapjában a megszűnés napja 15-e után van (például 06.20.), akkor jár az adott hónapra a juttatás. Az lenne a kérdésem, ha van a munkáltatónál ilyen szabályzat, akkor a cafeteria készpénzjuttatási elemére is alkalmazhatjuk a fenti szigorítást – tehát például 06.13-án megszűnő munkaviszony esetén nem adjuk a készpénzjuttatás időarányos részét? Szíves válaszát várva, köszönettel.
Tisztelt Szakértő Asszony/Szakértő Úr! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: A munkavállaló évek óta csak heti 4 nap dolgozik, a munkavállaló teljes munkaideje heti 4 napra kerül beosztásra. Ezt a munkavállaló munkaszerződése is rögzíti. A munkáltató azonban átszervezte a munkarendet, mely szerint a munkavállalóknak nem csak heti 4 nap, hanem heti 5 nap, hétfőtől péntekig kell dolgozniuk (természetesen betartva a munkaidőre/pihenőidőre vonatkozó szabályokat). A munkavállaló az új munkarendet nem fogadja el, a vonatkozó munkaszerződés-módosítást nem hajlandó aláírni. Jól gondoljuk, hogy jelen esetben a munkáltató jogszerűen megszüntetheti a munkáltató működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát? Hiszen a munkáltató nem tudja a továbbiakban a munkavállalót a korábbiak szerint megállapított beosztásban foglalkoztatni. Szíves válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel:
Tisztelt Szakértő! Egy összegben előre 1 éves időtartamra töltünk fel dolgozóinknak SZÉP kártyára pénzt. Ennek az adókötelezettsége mikor jelentkezik. az adott hónapban, amikor felöltésre került, vagy havi szintre el kell osztani? További kérdés: ha az éves keretet a dolgozó megkapja és közben felmond, akkor az előre kifizetett összeget visszafizetheti készpénzben?
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem dolgozója február óta táppénzen van. Kérdésem az lenne, hogy meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyát a táppénzes időszak alatt? A munkáltató elmondása szerint a dolgozó napi rendszerességgel a helyi kocsmákat járja, és állítása szerint a háziorvos nem engedi, hogy dolgozzon. Mit lehet tenni az italozó, táppénzen lévő munkavállalóval? Bognárné
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték