Tisztelt Szakértő! Egy dolgozónak tanfolyamot kell végeznie, hogy a munkáltató által szabott feladatokat elláthassa. Hogyan bizonyítja, hogy a tanulmányi szerződés megkötésére kötelezték? A munkáltató a támogatás összegének dupláját követeli vissza, ha a dolgozó a tanulmányi szerződésben rögzített időtartamon belül mond fel. Milyen jogalapja lehet erre? Van-e törvényben előírt maximuma a visszakérhető összegnek? Köszönöm. Schneider Ildikó
Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó, pedagógus tartós betegsége miatt az illetékes szakértői bizottság 70 százalékos egészségkárosodást állapított meg, betegsége miatt az alkalmassági vizsgálatot végző orvos is alkalmatlannak nyilvánította a munkakör betöltésére. Rokkantsági ellátást – a hivataltól kapott tájékoztatás alapján – akkor igényelhet, ha megszűnik a munkaviszonya. Kérdésem: ha a munkáltató nem kíván felmondani a dolgozónak, illetve a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésnél nem vállalja a szolgálati idő alapján járó végkielégítés kifizetését, mit tehet a dolgozó?
Tisztelt Szakértő! Aláírtam egy papírt, melyben a munkáltatómmal megállapodtam, hogy július elején fizetés nélküli szabadságomat megszüntetem (ekkor tölti be a gyermekem a 3. életévét). A gyermekemre tekintettel a gyes a 4 éves koráig jár nekem. Az Mt. szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetén 10 éves korig nem szüntethető meg felmondással a munkaviszony. Kérdésem: ha aláírtam, hogy mikor térek vissza, ezt megváltoztathatom-e, vagy csak akkor, ha ahhoz a munkáltató hozzájárul? Illetve esetemben a 4 vagy a 10 év számít? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy munkáltatói felmondás esetén (a dolgozó több mint 3 évre alkalmazott) lemondhat-e a munkavállaló a számára járó végkielégítésről? Köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Proforp Kft.
Tisztelt Szakértő! 2017. május 31-én egyik munkavállaló 20 éves munkaviszonya megszűnik. Közös megegyezés esetén jár-e a végkielégítés, vagy csak akkor, ha a munkáltató mond fel? Ha munkáltató 6 hónap végkielégítést fizet a munkavállalónak, akkor ennyivel hosszabbodik a munkaviszony időtartama is? A felmondási idő hossza befolyásolja a munkaviszony hosszát? Köszönöm válaszát. Bognárné
Három üzletem van, mindegyik egyszemélyes, tehát egy munkavállaló dolgozik az üzletben. Az egyik üzletem megszüntetem, mivel eladtam. Ezért az ott dolgozó munkavállalónak kénytelen vagyok felmondani rendes felmondással, mivel megszűnik a munkahelye, és a többi üzletben sem tudom alkalmazni, miután mindegyik üzletben mindig is egy személy dolgozott. Kérdésem: ebben az esetben mi a helyes, szabályszerű pontos indokolás? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekkel fordulok Önhöz: 1. Jól gondoljuk, hogy ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos magatartására alapított okból felmond egy felmondási védelem alatt álló olyan munkavállaló anyának, akinek a gyermeke még nem töltötte be a 3. életévét [Mt. 66. § (6)], az esetben a munkavállalónak az Mt. 77. § (5) b) alapján nem jár végkielégítés? 2. Jól gondoljuk, hogy az Mt. 77. § (5) b) alapján nem jár sem emelt összegű, sem alapösszegű végkielégítés az olyan munkavállalónak, akinek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben szűnik meg magatartásra alapított munkáltatói felmondással? (Mindkét esetben természetesen feltételezve, hogy a magatartásra alapított felmondás megfelel az Mt. 78. (1) szerinti feltételeknek). Szíves válaszaikat előre is köszönöm, Tisztelettel.
Alsóneműre kellett vetkőznie a főpénztári asszisztensnek pénztárhiány miatt. Az ügyből munkaügyi per lett, amely a Kúrián ért véget.
Milyen módon szüntetheti meg munkaviszonyát a munkavállaló? Mit takar a munkakörátadási és az elszámolás kötelezettség? Be kell-e tanítani az átadott ügyek vitelére az utódot? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak? Kell-e és milyen esetben végkielégítést fizetni? Mi adhat alapot a dolgozó azonnali hatályú felmondására? – íme egy pár fontos, a munkaviszony megszüntetése kapcsán felmerülő kérdés. Mutatjuk a válaszokat.
Tisztelt Szakértő! Egészségügyi alkalmasság témakörében lenne még egy kérdésünk. Egy munkavállaló munkaköre ellátására munkaköri alkalmassági orvosi vélemény alapján korlátozásokkal alkalmas. A munkáltató – figyelemmel arra, hogy az előírt korlátozásoknak nem tud, illetve csak jelentős többletszervezéssel és többletköltség ellenében tud eleget tenni – egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozással, felmondással megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát. Ilyen esetben a munkáltatótól mekkora többletráfordítás elvárt, amelynek eleget kellene tennie ahhoz, hogy a munkavállalót a korlátozás betartása mellett foglalkoztatni tudja? Álláspontunk szerint például új munkavállaló felvétele, vagy jelentős többletszervezés nem lenne észszerűen elvárható a munkáltatótól annak érdekében, hogy a korlátozásokat betartsa. Így ilyen esetben jogszerű a munkáltatói felmondás. Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő Asszony/Szakértő Úr! A 2017.03.04. napján, "Keresőképtelen munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése" cím alatt adott válaszukhoz kapcsolódóan az alábbi kérdésekkel fordulok Önökhöz: 1. A vonatkozó bírói gyakorlat alapján is jól tudjuk, hogy egészségügyi alkalmatlanságot a keresőképtelenség alatt megállapítani nem lehet? 2. Jogszerűen megszüntetheti a munkáltató egy olyan munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozással, ha a keresőképes időszakban orvosi alkalmassági vélemény alapján megállapításra kerül, hogy a munkavállaló a munkaköre ellátására alkalmatlan, azonban a munkavállaló ismét betegszabadságra/ táppénzre megy? Szíves válaszaikat előre is köszönöm. Tisztelettel:
Tisztelt Szakértő! Bt. székhelyet változtat. Dolgozója fel akar mondani azzal az indokkal, hogy távolabbra kell munkába járnia (így is kb. 1 óra az utazás ideje, oda-vissza 2-2,5). Jár-e neki ebben az esetben végkielégítés? Köszönettel Pné
A munkavállalók szerint a munkaviszony teljes időtartama, így a felmondási idő is munkában töltött időnek minősül, így arra az időre is jár nekik szabadság. A munkáltatók ezzel szemben sok esetben úgy vélik, hogy a felmondási idővel, illetve a munkavégzés alóli felmentéssel a szabadságra jogosító időtartam megszűnik. Az alábbiakban ebben a vitában igyekszünk helyre tenni a dolgokat.
Tisztelt Szakértő! Jogszerű-e Ön szerint, ha egy munkavállaló a felmondásában azt írja, hogy a felmondási idő 10 nappal a közlést követően kezdődik? Vagy azt, hogy 10 nappal a keltezést követően (ha ez későbbi, minr a közlést követő nap)? Ez a 10 nap csak egy szám, lehetne épp 20 is. És ha a munkáltató teszi ugyanezt? Segítségét köszönöm.
Az anyuka munkaviszonyban dolgozott, amikor kiderült, hogy 4 éves gyermeke leukémiás, hosszan tartó kórházi kezelésre szorul. A munkáltató az javasolta, hogy menjen vissza gyesre. Egyébként őstermelői tevékenységet is végez, amiből van bevétele. Ha megszüntetik a munkaviszonyát – nem tudom, hogy az jogszerű lenne-e – akkor főfoglalkozású őstermelőnek számítana, miközben gyesen van. Őstermelésből van bevétele. Kell-e járulékot fizetnie az őstermelői bevétele után?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték