hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Visszavont prémium: döntött a Kúria, vizsgálni kell a körülményeket

  • adozona.hu

A munkáltató a határozott idejű munkaszerződés lejárta előtt megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. A felek közti távolléti díjjal és prémiummal kapcsolatos vitája a Kúrián kötött ki.

A felperes 2014. június 30-án módosított munkaszerződése szerint 2012. április 1-jétől 2015. december 31-éig terjedő határozott időre létesített munkaviszonyt az alperesnél. A munkaszerződés 3. pontja szerint a közgyűlés által meghatározott és jóváhagyott feladatok eredményes teljesítése esetén prémium illeti meg a közgyűlés által meghatározott mértékben és módon. A 6. pontja rögzíti, hogy a felperes munkaviszonya csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással szüntethető meg. A 7. pont szerint a munkáltató ettől eltérően is megszüntetheti a felperes munkaviszonyát, ez esetben azonban egy évi, vagy ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó átlagkeresete illeti meg.

Sz. Megyei Jogú Város Közgyűlése a felperes 2013. gazdasági évre vonatkozó prémiumfeladatait a 238/2013. (VI.26.) Kgy. számú határozattal határozta meg. A felperes a kiírt prémiumfeladatok teljesítéséről 2014. január 31-ei dátummal önértékelést készített. A felügyelőbizottság határozatával a felperes prémiumfeladatának kiértékelése alapján a 2013. évben még ki nem fizetett prémium 100 százalékos kifizetését egyhangúlag javasolta.

A közgyűlés határozatával a felperes 2013. évi prémiumfeladat értékelésére vonatkozó javaslatot elutasította. A közgyűlés határozatával a felperest az ügyvezetői tisztségéből 2014. december 24-ei hatállyal visszahívta, és egyidejűleg a munkaviszonyát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 66. § (8) bekezdés b) pontja alapján felmondással 2014. december 24-ével megszüntette.

A felperes a keresetében elsődlegesen a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként elmaradt jövedelem címén 3 828 000 forint megfizetését kérte, másodlagosan a kereseti kérelem elutasítása esetén a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szerződéses rendelkezés alapján (6., 7. pont) 12 havi távolléti díjnak megfelelő 3 828 000 forintot igényelt. Kérte továbbá az alperest a 2013. gazdasági évre kiírt, teljesített és elfogadott, de meg nem fizetett bruttó 3 062 400 forint prémium megfizetésére kötelezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára 3 828 000 forint munkabér, 3 062 400 forint prémium és perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a felperes keresetét teljes egészében elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint megalapozott.

A felmondás közlésének időpontjában hatályos munkaszerződés 7. pontját a felek sem az új Mt. 2012. július 1-jével történő hatályba lépését követően, sem a határozott időre vonatkozó módosítással egyidejűleg nem változtatták meg. Azt, hogy a nyelvtani értelmezéssel szemben a felek akarata másra irányult, a Pp. 164. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége ellenére a perben az alperes nem bizonyította.

A munkaszerződés 7. pontja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (továbbiakban törvény)  5. § (4) bekezdés alapján érvénytelen. Miután a törvény 5. § (3) bekezdése szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető szerve köteles szabályzatot alkotni többek között a vezető tisztségviselők jogviszonya megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről és rendszeréről, az alperes javadalmazási szabályzata viszont nem tartalmaz rendelkezést a munkaszerződés 7. pontjában foglaltak szerinti juttatásról, ezért ezen rendelkezése a munkaszerződésnek a javadalmazási szabályzat 2. fejezetébe ütközik. Erre tekintettel a törvény 5. § (4) bekezdése alapján érvénytelen. A felperes 12 havi távolléti díjra vonatkozó igénye tehát megalapozatlan.

A felperes 2013. évre történő prémiumfeladat kiírásakor, valamint a közgyűlés által történő prémiumteljesítés értékelésének megtagadásakor hatályos javadalmazási szabályzat előírásokat tartalmazott a vezető tisztségviselő éves prémiumára vonatkozóan. Bár a törvény 5. § (2) bekezdésében a vezető tisztségviselők teljesítménykövetelményére vonatkozó előírásokat 2012. július 1-jével hatályon kívül helyezték, de az 5. § (3) bekezdés alapján a javadalmazási szabályzat ezt követően is változatlanul tartalmazhat előírást a prémiumra mint javadalmazási formára, ezen belül pedig a prémiumfeladatokra. A bírói gyakorlat szerint is amennyiben az anyagi juttatás a munkáltató külön döntésével megállapított juttatás, annak jogosultsági feltételeit a munkáltató jogosult megállapítani (BH 1997.157.).

A felperes, mint vezető tisztségviselő prémiumra való jogosultságát a munkaszerződés 3. pontja is biztosította. A „közgyűlés által meghatározott mértékben és módon kitétel” nem a kifizethetőségre, hanem a kifizetésre, vagyis annak módjára, időpontjára és összegére vonatkozik. Az erről szóló határozatot azonban a közgyűlés a prémium kiírásakor meghozta, határozatában rendelkezett a prémium összegéről, a kifizetés időpontját pedig a javadalmazási szabályzat 2. pontja tartalmazza.

A felperes értelmezése felel meg a bírói gyakorlatnak, miszerint ha a munkáltató önkéntesen ösztönző bért határoz meg a munkavállalójának, annak visszavonása nem tartozik a korlátozástól mentes mérlegelési jogkörébe. A visszavonás feltételeinek olyannak kell lenni, amely okszerűen és konkrétan összefügg a munkavállaló kötelezettségeivel (BH 1997.371.).

Az alperes a perben a törvény 5. § (4) bekezdése alapján hivatkozott a prémiumkiírás érvénytelenségére, mert a prémiumfeladatok nem feleltek meg a javadalmazási szabályzatban foglaltaknak. Álláspontja szerint a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató konkrét, mérhető, objektíven meghatározható teljesítményt nem takartak, és a prémiumkitűzés a munkaviszony keretében ellátandó feladatokat jelenti.

Az elsőfokú bíróság az érvénytelenségi kifogással csak feltételesen foglalkozott. Azt állapította meg, hogy ebben az esetben sem lehetne a nem megfelelő prémiumkitűzést a felperes terhére értékelni. A jogerős ítélet erre vonatkozó érvelést nem tartalmazott.

Az alperes érvénytelenségi kifogásának vizsgálata nélkül azonban a felperes prémiumra vonatkozó igénye érdemben nem bírálható el. Az alperes részletes megnyilatkoztatása nélkül nem állapítható meg, hogy a prémiumkiírás miért és mennyiben nem felelt meg a javadalmazási szabályzatban foglaltaknak. Amennyiben azok a munkaköri feladatok teljesítését jelentették, akkor a felperest nem illeti meg a prémium. A prémium ugyanis meghatározott teljesítmény elérése esetére előre kitűzött munkabér, amely az alapbéren felül jár, és célja, hogy olyan teljesítmény elérésére ösztönözzön, amelyet az alapbér nem, vagy nem kellően tud elismerni. Abban az esetben, ha a teljesítmény mérése vagy meghatározása nem volt megfelelő, akkor a pontatlan prémiumfeladat-meghatározás a munkáltató terhére esik (LB.Mfv.II.10.276/1998/9).

A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel érintett elsőfokú ítéletet megváltoztató rendelkezései közül a 12 havi távolléti díjra irányuló keresetet elutasító döntését a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta, míg a prémium iránti igényt elutasító rendelkezését a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tárgyi adómentes szolgáltatás

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 október
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs