Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló főállásban dolgozik egy cégnél. Emellett mellékállású katás egyéni vállalkozó. A cég ellen felszámolási eljárás indul. A dolgozónak nem mondanak fel. Az ügyvezetőt elérni nem lehet, tehát információt sem tud sehonnan szerezni. Mi ebben az esetben a teendője? Át kell jelentkeznie főállású egyéni vállalkozónak? Vagy várja meg, amíg a felszámoló kijelenti? Ez akár lehet több év is. Előre is köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! A dolgozónak 13 év után munkáltatói rendes felmondással megszűnt a munkaviszonya. Az erről szóló értesítés tartalmazza, hogy 3 havi végkielégítés illeti meg, illetve 55 nap felmondási idő, aminek fele alól felmentik, a másik felének ledolgozására kötelezik. A dolgozó kérte, hogy először a 28 nap felmentett időt szeretné letölteni, majd utána a 27 napot. Ezt a felmondás tartalmazza is. A munkavállaló hamar talált munkát, illetve egyéb okokból sem szeretné majd a felmondási idő második felét ledolgozni. A felmondási idő letöltésétől kizárt, hogy eltekintene közös megállapodás alapján. Az interneten talált leírás alapján: "A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni. A felmondási időből még hátralévő időre a munkavállaló munkabért nem kap." Egy másik picit másképp fogalmaz: „A felmondási időt a felek közös megegyezéssel, utólag megrövidíthetik. Ha ezt a munkavállaló kéri (munkáltató rendes felmondás esetén), a munkáltató köteles a munkaviszonyt a kért korábbi időpontban megszüntetni. A „kieső” időre ilyenkor nem jár járandóság.” Igaz ez? Ha igen, melyik jogszabályban találom meg? Ha kéri a felmondási idő alatti munkaviszony megszűntetést, akkor a végkielégítés kifizetését ez nem veszélyezteti? Segítő válaszát előre is köszönöm.
A munka törvénykönyve kivételes esetben előírja a munkáltató számára, hogy a munkaviszony fennállása alatt vagy a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben más munkakört ajánljon fel a munkavállalónak. Ennek kereteivel, illetve a benne rejlő veszélyekkel foglalkozik az alábbi elemzésünk.
Ha a dolgozó keresőképtelen, táppénzjogosultsága lejárt, régóta rokkantsági ellátást kap és foglalkozási rehabilitáció nem javasolt, felmondható-e a munkaviszonya egészségügyi alkalmatlanság vagy más címen? Lényegében erről érdeklődött olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Felmondhat-e a munkáltató próbaidő alatt a munkavállalónak, ha terhes? Csak két hét után közölte, hogy babát vár. Az Mt. szerint próbaidő alatt indoklás nélkül a munkáltató is felmondhat. Igaz-e ez ebben az esetben is?
Dolgozónk táppénzjogosultsága 2016 márciusában lejárt. 2015 decemberétől rokkantsági ellátást kap, foglalkozási rehabilitáció nem javasolt. Jelenleg is keresőképtelen, egészségi állapota 45%. Felmondható-e a munkaviszonya egészségügyi alkalmatlanság vagy más címen? Igaz, semmilyen juttatást nem fizetünk, azonban a mindenkori éves szabadságra az idők végezetéig jogosult, ami elég nagy teher. Köszönöm válaszát.
Óvatosan hivatkozzanak a munkáltatók arra, hogy azért bocsátják el a munkáltatót, mert átszervezik a feladatokat, és nincs számára felajánlható munkakör. Intő példa a Kúria ítéletével érintett eset.
A munkavállaló közel egy évig keresőképtelen volt. A munkába állás első napján a munkáltató soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kezdeményez, mely eredménye, hogy a dolgozó a korábban betöltött munkaköre ellátására nem alkalmas. Hogyan tovább? A munkáltató köteles felmondani? Ha nem él ezzel a lehetőséggel, de a munkaszerződés szerinti munkakörben nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, mi a teendő?
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló egy éve táppénzen van, fekvő beteg lett, táppénze hamarosan lejár. Az előtte betöltött munkakört nem tudja ellátni, egyáltalán nem tud dolgozni. Hogyan szüntethető meg a munkaviszonya? A munkáltató nem szeretne felmondani, és végkielégítést fizetni, hiszen ő alkalmazná, ha el tudná látni az addigi munkáját. Lehet-e kérni a munkavállalót, hogy ő mondjon fel, vagy közös megegyezéssel szűnjön meg a munkaviszony? Jár-e neki az elmúlt évben ki nem vett szabadságra a távolléti díj? A munkaviszony megszűnésének időpontja a táppénz utolsó napja? Válaszukat köszönöm. Némethné T. K.
A védett korban lévő munkavállaló esetén a munkáltatót terhelő kötelezettségek azt hivatottak biztosítani, hogy a jogviszony lehetőleg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig fennmaradjon. Ugyanakkor a nyugdíjasnak minősülés önmagában nem lehet jogszerű indoka a jogviszony megszüntetésének, ez ugyanis az egyenlő bánásmód követelményébe ütközne. Kérdés-válasz útján tekintjük át a legfontosabb rendelkezéseket.
Üzemi balesetet követően felmondott munkavállalójának a munkáltató, mi lesz a dolgozó baleseti táppénzével? Olvasói kérdésre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
December vége felé közeledve a munkáltatók „céges karácsonyt” szervezve köszönik meg dolgozóik éves munkáját. Ilyenkor – természetesen gondolva a következő munkanapra, tetteink esetleges következményeire – megengedett az alkoholfogyasztás. Ezzel szemben munkaidőben – hacsak nem vagyunk például borászok – tilos. A posztalkoholos állapot szintén veszélyeket rejt. Jelen cikk témája az ilyen eseteket feltáró munkáltatói ellenőrzési lehetőség eseti bírói döntésekkel alátámasztva.
Tisztelt Szakértő! Társasági szerződés szerint két ügyvezető van, de a munkáltatói jogok gyakorlásával név szerint az egyik ügyvezetőt bízták meg. Ő mondott fel a másik ügyvezetőnek, aki már több mint egy éve nyugdíjas. Az ügyvezetői tisztségét oly módon gyakorolhatja, hogy akarata szerint bármikor bejöhet, és az eszközöket íróasztal, számítógép, telefon stb. használhatja, és a cég életébe betekinthet. Kérdésem, hogy ezek alapján jogszerű volt-e felmondás? Köszönöm szépen válaszát.
A vezetőkkel szemben támasztott fokozott bizalmi elvárásokra, illetve erősebb munkaerő-piaci pozíciójukra tekintettel a munkáltató egyoldalúan, igen rugalmasan szüntetheti meg a vezető munkaviszonyát. A munkaviszony megszüntetése ugyanakkor még a vezető esetében is sok esetben támadható.
Adódhat olyan helyzet, amikor a munkavállaló vagy a munkáltató egyszerűen belefárad a fennálló munkaviszonyba, és azonnali hatállyal meg szeretné szüntetni az egymás közötti jogviszonyt. A felmondás előtt mindkét félnek érdemes alaposan átgondolnia, mit is szeretne elérni, annak mik a következményei, valamint mi a megfelelő jogi módja. A Kúria alábbi döntése állatorvosi lóként mutat erre példát.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték