Új minőségellenőrzési szabályok: a régi és az új NGM rendelet összehasonlítása 1. rész

Megosztás Tetszik

Szeptember 4-én új minőségellenőrzési rendelet (29/2025. NGM rendelet) lépett hatályba, egyben hatályon kívül helyezte a korábbi, 2013 óta érvényben lévő 28/2013. NGM rendeletet. Az új szabályozás célja a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzések keretrendszerének átfogó megújítása, és az EU-s jogszabályokhoz való teljes igazodás. A szankciórendszerre vonatkozóan változás nem történt. Az új NGM rendelet az eljárásrendet módosította, egységesítette.Cikksorozatunkban bemutatjuk a legfontosabb változásokat és eltéréseket a két rendelet között, az első részben a minőségellenőrzés alanyaira, az ellenőrzések típusaira és az értékelési módszertan változásaira fókuszálunk.

A minőségellenőrzés alanyainak köre

Az új rendelet (a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott minőségellenőrzésekkel összefüggő tevékenységek szabályozásáról szóló 29/2025. NGM rendelet) kibővített és egyértelműbb alanyi hatályt határoz meg. Kimondja, hogy a benne foglalt szabályokat a 2007. évi LXXV. törvény (Kkt.) 173/B §-a szerinti minőségellenőrzésekre kell alkalmazni. Ez lényegében minden kamarai tag könyvvizsgáló (egyéni könyvvizsgáló) és könyvvizsgáló cég által végzett, törvényi előíráson alapuló könyvvizsgálati tevékenység minőségellenőrzésére kiterjed. Az új rendelet 1. § (2) bekezdése szerint a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság akár három évnél gyakoribb minőségellenőrzést is elrendelhet bármely kamarai tag könyvvizsgálónál vagy könyvvizsgáló cégnél, ha azt kockázati indokok vagy a korábbi ellenőrzés gyenge eredménye szükségessé teszi. Tehát az új szabályozás általános jelleggel lefedi az összes kamarai tagot és céget, és kockázatelemzés alapján bármelyikük gyakrabban is ellenőrizhető.

Ezzel szemben a korábbi, a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggő tevékenységek szabályozásáról szóló 28/2013. NGM rendelet elsősorban a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát végzőkre fókuszált. A régi rendelet 6. § (1)–(2) bekezdése kimondta, hogy a minőségellenőrzés során vizsgálni kell, megfelelnek-e a szakmai standardoknak és jogszabályi követelményeknek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgáló cégek belső minőségellenőrzési rendszerei, valamint az ilyen gazdálkodók könyvvizsgálatát végző kamarai tag könyvvizsgálók egyes kiválasztott megbízásai. Tehát a régi szabályozás kifejezetten a közérdeklődésre számot tartó könyvvizsgálókra koncentrált, bár a 7. § (1) bekezdése lehetővé tette, hogy a hatóság a közérdeklődésre számot tartó könyvvizsgálati megbízás mellett nem közérdeklődésű megbízást is kijelöljön ellenőrzésre. A gyakorlatban az ilyen könyvvizsgálók ellenőrzése ritkább és kevésbé hangsúlyos volt. Az új rendelet ezzel szemben egységesen vonatkozik minden könyvvizsgálóra, függetlenül attól, hogy milyen ügyfeleket auditál, így szélesebb az alanyi kör. Emellett az új rendelet explicit módon nevesíti a könyvvizsgáló cégeket is az alanyok között minden vonatkozásban, míg a korábbi rendelet fő fókusza a közérdelődésre számot tartó könyvvizsgálókon volt.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:
• az ellenőrzések típusai,
• az értékelési módszertan változása.