885 találat a(z) felmondás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató el akar küldeni egy dolgozót, a mai nappal aláírt felmondással. A munkaszerződésben 2017. 11 .01. a dátum határozatlan időre (ezt elírta az előző könyvelő). A bejelentés 2017. 11. 17. (ez lenne a jó dátum), a bér is innentől van számolva, a NAV-bejelentő is ez a dátum, a szerződés aláírásának dátuma is ez. Ilyenkor mi a teendő? Mikortól szűnik meg a munkaviszonya? Én úgy számoltam, hogy 2020. 06. 12. (30 nap), az utolsó munkában töltött nap 2020. 05. 26. Bemásolom, hogy az ügyvezető milyen indokkal küldené el a dolgozót. " Munkaviszonyának felmondással történő megszüntetésére a következők miatt került sor: Az elektromos hálózatszerelés-karbantartás, a gépek villamos karbantartása alvállalkozó bevonásával fog történni. A koronavírus (COVID-19) társaságunknál érzékelhető hatásaival összefüggésben az eddigi folyamatos megrendelések átütemezésre kerültek, legyártott késztermékek átvételének- kiszállítása bizonytalan időre tolódtak >> átmeneti tárolási kapacitás kiterjesztése bérraktár igénybevételével, >> munkavégzés, munkakörök betöltése más munkaterületről történő létszám-átcsoportosítással.” Ebből nem lesz gond, ha közben meg másik munkára (például lakatos) vesz fel a cég új embert? Köszönöm a segítséget.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vendéglátó cég, amely jelen helyzetben nem tud bevételszerző tevékenységet végezni. A vírus alatti időszakot úgy próbálta megoldani, hogy munkavállalóival megállapodást kötött, hogy állásidőt fizet, ami az alapbérük 50%-a. Ezt el is fogadták. Most viszont kénytelen volt felmondani néhány munkavállalójának. Kérdésünk az lenne, hogy a 30 napos felmondási időre járó bért, amit a távolléti díjjal kell számolni, mi alapján határozza meg, tehát melyik alapbér alapján számoljuk a távolléti díjat? Az eredeti alapbért, a csökkentett, 50%-os alapbért, vagy az elmúlt 6 hónap átlagát vegyük figyelembe? Korábban (az elmúlt 6 hónapban) bérpótlékra is jogosultak voltak. A többi dolgozónak, akiket nem bocsát el, az alapbére vissza lett állítva 100%-ra, mert rájuk igénybe veszi a bértámogatást. A megállapodás, amit az állásidőre kötöttek, a vészhelyzet megszűnéséig érvényes, tehát megteheti azt a munkáltató, hogy a bértámogatásba bevont dolgozókat 100% alapbéren bérszámfejti, s az elbocsátott dolgozókat tartja a munkaviszony megszűnéséig az 50%-os állásidőn? Nekik végkielégítést fog fizetni, ugyancsak távolléti díjjal, de nagyon nem mindegy egyik fél számára sem, hogy mennyinek kell lenni a távolléti díjnak.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2006.05.01-től van alkalmazásban társaságunknál, 2019. 07.01-től keresőképtelen lett, betegszabadságát kimerítette, és utána folyamatosan táppénzt kapott. Elindította a rokkantsági ellátásra való jogosultság megállapításának eljárását, így 2019. 10.29-től keresőképes lett arra az 1 napra, amelyen egyébként nem dolgozott, hanem igazolt, fizetett távollétnek lett leszámfejtve. 2019. 10.30-tól újra keresőképtelen lett, és újra táppénzt folyósítanak részére. A keresőképtelensége azóta is fennáll. 2019. 11.01-től a 40 órás munkaideje heti 20 órás munkaidőre változott, közös megegyezéssel. A kérdésem, hogy melyik időponttól kell számítani a maximum egyéves táppénz időszakát, 2019. július 1-től vagy az "újra" kezdéstől, 2019. 10.30-tól? Valamint, mivel a cégünk nem tudja tovább foglalkoztatni a megváltozott egészségi állapota miatt, nem tudunk olyan munkakört felajánlani, így ebben az esetben jár a munkavállalónak a felmondási idő és a végkielégítés? A kérdésben említettem, hogy 2019. november 1-től 20 órás lett a munkaviszonya és az alapbére is a felére csökkent, amennyiben jár a munkavállalónak a végkielégítés és a felmondási idő, akkor ezen juttatásokat a már csökkentett alapbérrel, illetve távolléti díjjal kell számítani? Válaszát köszönöm! Tisztelettel!

Kérdés

Egy kényszertörlés alá került szociális szövetkezet vezető tisztségviselője 4 órás munkaviszonyban van bejelentve a szövetkezethez. A kényszertörlési eljárás alatt felmodhat-e, megszüntetheti-e a munkaviszonyát, illetve lemondhat-e a vezetői státuszáról? Válaszukat előre is köszönöm!

Cikk

Veszélyhelyzetben sok munkáltató igyekszik fizetés nélküli szabadsággal áthidalni a járvány alatti időszakot. Mégis előfordul, hogy ez az intézkedés is kevés, és a munkáltató kénytelen megválni a munkavállalójától. Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy az állásidő miként hat a végkielégítésre és az álláskeresési járadékra. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkavállalónk állásidőn van, és mivel elháríthatatlan külső ok (járványhelyzetre hivatkozó hatósági tiltás miatt) miatt nem tudja a cég foglalkoztatni, nem jár neki alapbér. Ezen időszak alatt a munkáltató úgy döntött, hogy munkáltatói rendes felmondással megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát. Kérdésünk, hogy a távolléti díj definíciójában szereplő esedékesség időpontjában érvényes alapbért hogyan kell értelmezni? Mivel a felmondás közlésekor és a felmondási időben is bér nélküli állásidőn van, az érvényes alapbére nulla? Vagy a munkaszerződésében meghatározott alapbért kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A fizetés nélküli állásidő végkielégítésre és álláskeresési járadékra gyakorolt hatásairól szeretnék kérdezni: Több mint 8 éve dolgozom jelenlegi munkáltatómnál. A kijárási korlátozásra és a csökkent forgalomra hivatkozva jelenleg fizetés nélküli állásidőt rendelt el a munkáltatóm. Ezt tervei szerint addig tartaná fenn, amíg a bevételből nem tudja újra kifizetni a költségeket. Tehát akár őszig is. Viszont elég nagy az esély arra, hogy nyár végén, vagy ősszel végleg bezárunk és akkor fog megszűnni a munkaviszonyom hivatalosan. Amennyiben hónapokat (például 3-4 hónapot) töltök fizetés nélküli állásidőn és utána szűnik meg a munkaviszonyom, az mennyiben befolyásolja az álláskeresési járadék összegét? (Bruttó bérem idén 226 600 forint volt eddig) Mennyi fizetés nélküli állásidőn töltött idő nem befolyásolja még? A végkielégítés összegét befolyásolja, ha hónapokat (például 3-4 hónapot) fizetés nélküli állásidőn töltök? Köszönettel: Zsolt

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem április 1-jétől a vírushelyzet miatt bevételkiesésre való tekintettel munkavállalóinak a munkaidejét és a bérét 50 százalékkal csökkentette. (A 8 órásokat 4 órásra és az 1 fő 4 órást 2 órásra.) A munkaszerződés-módosítást a dolgozók aláírták. De mivel akkora nagy az árbevétel-kiesés, arra gondolt, hogy egy dolgozónak május 1-jével felmondana. Ez a dolgozó 10 éve áll alkalmazásban a cégnél. Az lenne a kérdésem, hogy a végkielégítést és a felmondási díjat fizetheti-e a 4 órás munkabére alapján? Vagy pedig a 6 havi átlag alapján kiszámolt távolléti díjjal kell megfizetni ezeket az összegeket, ahol 1 hónap lenne 4 órás bér és 5 hónap 8 órás Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jogszerűen járunk-e el, ha adott kollégát írásbeli figyelmeztetésben részesítjük a munkájához való hozzáállás miatt, elküldjük szabadságra pár napra, aztán, amikor visszajönne dolgozni, felmondunk neki, az írásbeli figyelmeztetésben leírtakat beleírva a felmondás indokolásának? Ez az eljárás kimeríti-e a kettős megítélés terhét? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A koronavírus miatti határzár következtében szerb munkavállalóink nem tudják felvenni a munkát. A fizetés nélküli szabadságról nem hajlandóak megállapodni. Ezek a munkavállalók kettős állampolgárok, és magyarországi lakhellyel is rendelkeznek. Kérdésem, hogy azonnali hatállyal a munkáltató felmondhatja-e a munkaviszonyukat azzal az indokkal, hogy van magyar lakcímük, magyar állampolgárságuk is, és mégsem veszik fel a munkát, és még tájékoztatást sem adtak, hogy miért nem jelennek meg a munkahelyükön. Válaszukat megköszönve:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk jól működő ruházati kiskereskedés, ahol kettő alkalmazottat foglalkoztatunk, heti 40 órás munkaviszonyban. A járvány miatt napi 6 óra nyitvatartási időre van lehetőségünk. Ez jelentősen megnehezítette a működésünket, mert korábban a bevételünk jelentős részét 17 és 20 óra között értük el. Mindkét kollégánknak jeleztük, hogy módosítani szükséges a munkaszerződésüket, mert nem tudunk napi 8 óra munkát biztosítani nekik. Ahogy a nyitvatartási idő rendeződik, továbbra is számítunk a munkájukra. Az egyiktől azt a választ kaptam, hogy nem! Mit tehetünk? Nem tudunk hónapokon keresztül kifizetni olyan bért, ami mögött nincs teljesítés. Három éve dolgozunk együtt. Mivel nem tudom megfinanszírozni a 8 órás jövedelmét, plusz a járulékot, így fel kell mondanom a munkaviszonyát. Ebben az esetben is ki kell fizetnem a végkielégítést és a felmondási időt? Gyakorlatilag ő mondott fel, hiszen nem fogadja el a megváltozott körülményeket. Nem tudom napi 8 órában az üzletben foglalkoztatni, mert 6 órát lehetek nyitva, és van még egy kolléganőnk (5 éve), aki aláírta a csökkentett munkaidőről szóló módosítást. Ebben az esetben is vonatkoznak rám a munkáltatói felmondás szabályai? Köszönettel: Nagy Erika

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyesület adománya utáni ajándékozási illeték

Pölöskei Pálné

adószakértő

Megvásárolt üzletrész árfolyama

Nagy Norbert

adószakértő

Fejlesztési tartalék felhasználása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink