Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném a koronavírus miatti helyzetben. Egy kolléga esetében, akinek nem tudunk munkát adni, milyen szabályok/eljárások alkalmazhatók/alkalmazandók? Gondolok itt a teljes „skálára” és annak vonzataira. Pl. betegállomány, részmunkaidő, fizetetlen szabadság, felmondás a dolgozó részéről, felmondás a munkaadó részéről …. stb. Segítségüket, tanácsukat előre is köszönöm!
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése óta egyre több cég oldja meg home office keretei között a foglalkoztatást. A gazdasági visszaesés azonban gyakran további intézkedéseket igényel, így munkaidő-csökkentést vagy kényszerszabadságolást. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a szabadságról „visszatérő” munkavállalók napi munkaidejét – ennek megfelelően természetesen a fizetésüket is – napi 2 órára csökkentse? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
A koronavírus fertőzés terjedésének beláthatatlan gazdasági kihatásai lehetnek. Valamennyi vállalkozás bevétele csökkeni fog, hiszen a piacai beszűkülnek, így érdemes áttekinteni, hogy milyen munkajogi eszközzel rendelkeznek a keletkező feszültség részleges enyhítésére. A helyzet megítélésénél figyelembe a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet előírásait is figyelembe vesszük.
Sokféle munkáltatói reakciót láthatunk a napokban arra vonatkozóan, hogyan éljék túl a vállalatok a jelenlegi koronavírus okozta meglehetősen nehéz gazdasági helyzetet. Sajnos még a végét sem látva bizonytalan nagyon sok vállalat helyzete a bejelentett rendeletek, intézkedések ellenére is. Az egyik jellemző reakció, amit hallani lehet számos helyről, a munkavállalók bérének a csökkentése. Kérdés, megteheti-e ezt a munkáltató?
A kialakult járványhelyzet miatti adódott nehézségekre hivatkozva egyre több munkaadó kénytelen felmenteni dolgozóit a munkavégzési kötelezettség alól. Mivel erre nem a munkáltató működési körében felmerült, hanem elháríthatatlan külső okból kerül sor, a dolgozót erre az időtartamra nem illeti meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból ez – a ma hatályos szabályok értelmében – azt jelenti, hogy a munkavállaló biztosítása szünetel, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
Tisztelt Szakértő! A dolgozó fizetés nélküli szabadságot kér a kialakult járványügyi helyzet miatt, ami határozatlan időtartamra szól. Ilyen esetben felmondhat-e a munkáltató a dolgozónak? Védi-e valamilyen jogszabály a dolgozót ebben az esetben? Ha igen, akkor van-e ennek valamilyen feltétele, illetve következménye? Válaszát előre is köszönöm szépen! Tisztelettel
Munkavállaló 2001 óta áll munkaviszonyban a cégnél. felsőfokú végzettsége van, amely a cég profiljába vágó munkavégzésre jogosítja. Munkája mellett más, nem szakirányú diplomát szerzett, melynek alkalmazása révén 2012-ben munkaszerződése módosult, más beosztást kapott, mint az addigi volt, és a munkabére jelentősen emelkedett. Továbbá a módosításba bekerült az a végkielégítésére vonatkozó kitétel, mely szerint a munkaviszony munkáltatói felmondása esetén az Mt.-ben meghatározott végkielégítés alapjául szolgáló időtartamot további 3 hónappal megnövelik. A cég ekkor a csőd szélén állt, a cég eladásáról tárgyaltak. Időközben gyermekei születése okán körülbelül 6 évre fizetés nélküli szabadságon tartózkodott. Ez alatt az idő alatt a céget kivásárolták, és az új tulajdonos átstrukturálta a céget. A létszám nagymértékben lecsökkent, a szóban forgó munkavállalót távolléte idején senki nem helyettesítette, arra is tekintettel, hogy az ő munkaszerződés-módosítását évekkel megelőzően megbízás alapján nála szakmailag felkészültebb külsős látta el azt a feladatkört, amit ő kapott. Most lejárt a fizetés nélküli szabadsága, az erre az időre járó szabadságát rendben megkapta. A cég munkát az eredeti szakmájában tud biztosítani a munkavállaló részére, amit ő nem fogadott el, mondván, hogy a másodjára szerzett diplomával szeretne boldogulni a jövőben, amelyre a korábbi munkaszerződés-módosítás jogosítja. Ez a munkakör nincs már meg a cégben, a külsős megbízása is megszűnt. Mit lehet tenni? Köszönöm.
„Munkavállalónk 2019. december 04. óta áll munkaviszonyban, 6 hónapos próbaidővel. Négy nap után munkahelyi baleset érte, azóta sem dolgozik. Szeretnénk felmondani a neki. Azonnali hatályú felmondással próbaidő alatt megtehetjük-e ezt, ha igen, akkor is csak a táppénz lejárta, keresőképesnek nyilvánítása után tudjuk kiléptetni, és addig munkaviszonyban kell tartani, illetve fizetni a táppénzt?” Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: egy kft.-t rövid időn belül értékesítenek. A kft.-ben még dolgozóként benne van egy gyesen lévő anyuka (jelenleg nem dolgozik). Az ő munkaköre megszűnik. Ebben az esetben hogyan lehet kiléptetni a dolgozót? Mire kell figyelni? Például felhalmozott szabadnapok? Munkáltatói felmondással vagy közös megegyezéssel szüntethető meg a jogviszony? Válaszát köszönöm!
Tisztet Válaszadó! Eg ipari vállalkozás megrendeléseinek csökkenése miatt a telephelyének bezárása mellett döntött 2019 október végén. A munkavállalókat csoportos létszámleépítés keretében december elején tájékoztatták a felmondásuk átadásáról, melyre 2020. januárban és februárban sor került. Mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év január 31. A 2020. évben számfejtett felmentési időre, szabadságmegváltásra és végkielégítésre, valamint az ezek után fizetendő járulékokra kell-e képezni céltartalékot az éves beszámolóban? Ha kell, milyen jogcímen?
A gazdaság lassulása – elemzők szerint – előbb-utóbb Magyarországon is érzékelhető lesz. Egyre több munkáltató kerül abba a helyzetbe, hogy a foglalkoztatottak helyzetét áttekintse, a munkaszerződéseket módosítsa, a munkaviszonyt megszüntesse. Cikkünkben részletezzük, mit érdemes ennek kapcsán átgondolniuk a munkáltatóknak.
Kevés konkrét munkajogi szabály védi a gyermeket nevelő munkavállalót. Számos szülő hozza-viszi iskolába a kicsiket, a munkahelyi leterheltség ellenére is részt kell venni szülői értekezleten, az otthoni közös tanulás, játék egy fáradhatatlan anyát és apát igényelnek. A gyermek megbetegedhet, és még sok olyan élethelyzet adódhat, amikor a munkavállaló nem, vagy csak nehézségek árán tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Mindez egy egyedülálló szülő dolgát még inkább nehezíti. Ugyanakkor, ha a munkáltató és a munkavállaló nyitottak az együttműködésre, abban az esetben az óvodás és/vagy iskolás gyermeket nevelő szülők foglalkoztatása nem jelent problémát a munkáltató számára.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy van egy munkavállalónk, aki 2019. február óta folyamatosan táppénzen van, többszöri szívműtéten esett át és a munkába nem tud visszaállni azóta sem. A betegsége még mindig fennáll, tehát foglalkoztatni nem tudjuk, sem a jelenlegi, sem egy másik munkakörben. Nemsokára letelik az egy év, az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben munkáltatói részről milyen lehetőségeink vannak? Köszönöm válaszukat előre is!
A vezető állású munkavállalókra az általánostól eltérő szabályokat fogalmaz meg a munka törvénykönyve. Rendszeresen vita forrása munkaviszony megszüntetése esetén, hogy ki minősül vezetőnek.
A már bejelentett elbocsátások felett további létszámcsökkentésre készül az Opel a német Handelsblatt vállalati belső és szakszervezeti forrásokra hivatkozó mai jelentése alapján.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték