Egy kényszertörlés alá került szociális szövetkezet vezető tisztségviselője 4 órás munkaviszonyban van bejelentve a szövetkezethez. A kényszertörlési eljárás alatt felmodhat-e, megszüntetheti-e a munkaviszonyát, illetve lemondhat-e a vezetői státuszáról? Válaszukat előre is köszönöm!
Veszélyhelyzetben sok munkáltató igyekszik fizetés nélküli szabadsággal áthidalni a járvány alatti időszakot. Mégis előfordul, hogy ez az intézkedés is kevés, és a munkáltató kénytelen megválni a munkavállalójától. Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy az állásidő miként hat a végkielégítésre és az álláskeresési járadékra. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
Munkáltatóként sokan próbálják a költségeiket minimalizálni, ami jelen helyzetben érthető, azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a mostani, sok munkáltató számára nehéz gazdasági helyzet sem indok arra, hogy a munkavállalók nem jogosultak végkielégítésre, felmondási időre munkáltatói felmondás esetén.
Tisztelt Szakértő! A munkavállalónk állásidőn van, és mivel elháríthatatlan külső ok (járványhelyzetre hivatkozó hatósági tiltás miatt) miatt nem tudja a cég foglalkoztatni, nem jár neki alapbér. Ezen időszak alatt a munkáltató úgy döntött, hogy munkáltatói rendes felmondással megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát. Kérdésünk, hogy a távolléti díj definíciójában szereplő esedékesség időpontjában érvényes alapbért hogyan kell értelmezni? Mivel a felmondás közlésekor és a felmondási időben is bér nélküli állásidőn van, az érvényes alapbére nulla? Vagy a munkaszerződésében meghatározott alapbért kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A fizetés nélküli állásidő végkielégítésre és álláskeresési járadékra gyakorolt hatásairól szeretnék kérdezni: Több mint 8 éve dolgozom jelenlegi munkáltatómnál. A kijárási korlátozásra és a csökkent forgalomra hivatkozva jelenleg fizetés nélküli állásidőt rendelt el a munkáltatóm. Ezt tervei szerint addig tartaná fenn, amíg a bevételből nem tudja újra kifizetni a költségeket. Tehát akár őszig is. Viszont elég nagy az esély arra, hogy nyár végén, vagy ősszel végleg bezárunk és akkor fog megszűnni a munkaviszonyom hivatalosan. Amennyiben hónapokat (például 3-4 hónapot) töltök fizetés nélküli állásidőn és utána szűnik meg a munkaviszonyom, az mennyiben befolyásolja az álláskeresési járadék összegét? (Bruttó bérem idén 226 600 forint volt eddig) Mennyi fizetés nélküli állásidőn töltött idő nem befolyásolja még? A végkielégítés összegét befolyásolja, ha hónapokat (például 3-4 hónapot) fizetés nélküli állásidőn töltök? Köszönettel: Zsolt
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem április 1-jétől a vírushelyzet miatt bevételkiesésre való tekintettel munkavállalóinak a munkaidejét és a bérét 50 százalékkal csökkentette. (A 8 órásokat 4 órásra és az 1 fő 4 órást 2 órásra.) A munkaszerződés-módosítást a dolgozók aláírták. De mivel akkora nagy az árbevétel-kiesés, arra gondolt, hogy egy dolgozónak május 1-jével felmondana. Ez a dolgozó 10 éve áll alkalmazásban a cégnél. Az lenne a kérdésem, hogy a végkielégítést és a felmondási díjat fizetheti-e a 4 órás munkabére alapján? Vagy pedig a 6 havi átlag alapján kiszámolt távolléti díjjal kell megfizetni ezeket az összegeket, ahol 1 hónap lenne 4 órás bér és 5 hónap 8 órás Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Jogszerűen járunk-e el, ha adott kollégát írásbeli figyelmeztetésben részesítjük a munkájához való hozzáállás miatt, elküldjük szabadságra pár napra, aztán, amikor visszajönne dolgozni, felmondunk neki, az írásbeli figyelmeztetésben leírtakat beleírva a felmondás indokolásának? Ez az eljárás kimeríti-e a kettős megítélés terhét? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A koronavírus miatti határzár következtében szerb munkavállalóink nem tudják felvenni a munkát. A fizetés nélküli szabadságról nem hajlandóak megállapodni. Ezek a munkavállalók kettős állampolgárok, és magyarországi lakhellyel is rendelkeznek. Kérdésem, hogy azonnali hatállyal a munkáltató felmondhatja-e a munkaviszonyukat azzal az indokkal, hogy van magyar lakcímük, magyar állampolgárságuk is, és mégsem veszik fel a munkát, és még tájékoztatást sem adtak, hogy miért nem jelennek meg a munkahelyükön. Válaszukat megköszönve:
A koronavírus-járvány miatt rövidebb ideig nyitva tartó ruházati boltban csökkentették a munkaidőt és a munkabért is. A munkaszerződés módosítását az egyik dolgozó nem fogadja el. Mit tehet a munkaadó? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Munkaviszony megszűnése után alkalmazható-e egyszerűsített foglalkoztatottként ugyanaz a személy?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk jól működő ruházati kiskereskedés, ahol kettő alkalmazottat foglalkoztatunk, heti 40 órás munkaviszonyban. A járvány miatt napi 6 óra nyitvatartási időre van lehetőségünk. Ez jelentősen megnehezítette a működésünket, mert korábban a bevételünk jelentős részét 17 és 20 óra között értük el. Mindkét kollégánknak jeleztük, hogy módosítani szükséges a munkaszerződésüket, mert nem tudunk napi 8 óra munkát biztosítani nekik. Ahogy a nyitvatartási idő rendeződik, továbbra is számítunk a munkájukra. Az egyiktől azt a választ kaptam, hogy nem! Mit tehetünk? Nem tudunk hónapokon keresztül kifizetni olyan bért, ami mögött nincs teljesítés. Három éve dolgozunk együtt. Mivel nem tudom megfinanszírozni a 8 órás jövedelmét, plusz a járulékot, így fel kell mondanom a munkaviszonyát. Ebben az esetben is ki kell fizetnem a végkielégítést és a felmondási időt? Gyakorlatilag ő mondott fel, hiszen nem fogadja el a megváltozott körülményeket. Nem tudom napi 8 órában az üzletben foglalkoztatni, mert 6 órát lehetek nyitva, és van még egy kolléganőnk (5 éve), aki aláírta a csökkentett munkaidőről szóló módosítást. Ebben az esetben is vonatkoznak rám a munkáltatói felmondás szabályai? Köszönettel: Nagy Erika
Ezer munkavállalóját, a dolgozók 19 százalékát kénytelen elbocsátani a Wizz Air a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben, és az eddiginél is több embert küld kényszerszabadságra.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném a koronavírus miatti helyzetben. Egy kolléga esetében, akinek nem tudunk munkát adni, milyen szabályok/eljárások alkalmazhatók/alkalmazandók? Gondolok itt a teljes „skálára” és annak vonzataira. Pl. betegállomány, részmunkaidő, fizetetlen szabadság, felmondás a dolgozó részéről, felmondás a munkaadó részéről …. stb. Segítségüket, tanácsukat előre is köszönöm!
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése óta egyre több cég oldja meg home office keretei között a foglalkoztatást. A gazdasági visszaesés azonban gyakran további intézkedéseket igényel, így munkaidő-csökkentést vagy kényszerszabadságolást. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a szabadságról „visszatérő” munkavállalók napi munkaidejét – ennek megfelelően természetesen a fizetésüket is – napi 2 órára csökkentse? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
A koronavírus fertőzés terjedésének beláthatatlan gazdasági kihatásai lehetnek. Valamennyi vállalkozás bevétele csökkeni fog, hiszen a piacai beszűkülnek, így érdemes áttekinteni, hogy milyen munkajogi eszközzel rendelkeznek a keletkező feszültség részleges enyhítésére. A helyzet megítélésénél figyelembe a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet előírásait is figyelembe vesszük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték