Mit tehet a munkáltató, ha a renitens munkavállaló nem dolgozza le a felmondási idejét és/vagy nem adja át a munkakörét? Hogyan járjunk el abban az esetben, ha átadja ugyan a dolgozó a folyamatban lévő ügyeket, de akkor derül ki, hogy óriási károkat okozott a munkaviszonya fennállása alatt?
Tisztelt Szakértő! Ha egy ingatlanközvetítővel határozott idejű (6 hónap) kizárólagos ingatlanközvetítői tevékenységre szóló megbízási szerződést kötöttek, felmondható-e a szerződés két hónap után bármilyen indokkal, vagy azzal, hogy mindössze egy vevőt "sikerült" az irodának közvetíteni ez idő alatt? Vagy egyáltalán nem kell indokolni? Lehetséges, hogy valamilyen összeg megfizetésére kötelezze a megbízót az ingatlaniroda, ha az ingatlant csak a saját honlapján hirdette, és nem valószínű, hogy bármilyen költsége felmerült az ingatlan eladásával kapcsolatosan? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk a gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság utolsó napján felmondott. A felmondási időre kérte az összegyűlt szabadság kiadását, majd a maradék szabadság megváltását. Ilyen esetben alkalmazni kell-e az Mt. 59. §-ában foglaltakat, azaz szükséges a munkavállaló munkabérét rendezni vagy az a bér marad érvényben, mellyel a szülési és fizetés nélküli szabadságát megkezdte? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alkalmazta a feleségét, aki ebből a foglalkoztatásból ment gyesre. A gyermek betöltötte a harmadik évét, újra kezdődne a foglalkoztatása. ám szeretnék a munkaviszonyt megszüntetni úgy, hogy a feleség munkanélküli ellátást vehessen igénybe. Van erre lehetőség? Ki mondjon fel, ha ennek van lényegi jelentősége? Köszönettel!
Próbaidő alatt lévő munkavállaló jelezte a munkáltató felé, hogy várandós. Másnap (a próbaidő utolsó napján) a munkáltató felmondta a határozatlan idejű jogviszonyt. Megfelel ez a jogszabályoknak? Helyén való volt-e, hogy nem azonnal hatállyal mondott fel a munkáltató a kismamának, hanem közös megegyezéssel? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kollégánk részmunkaidőben dolgozott 2015 júliusáig, amikor is szülési szabadságra ment. A gyermeke július 24-én töltötte be a harmadik életévét. Egyelőre nem jelezte hivatalosan, hogy visszatérne munkába, de azt igen, hogy közös megegyezéssel szeretne felmondani. Mi a teendőnk, illetve mennyi szabadság jár a részmunkaidős foglalkoztatott szülési szabadságának idejére (3 év)? A bérváltozások miatt a szabadságot milyen módon kell kiszámolni (a 3 évvel ezelőtti bére nem éri el a mai minimálbért)? Szükséges először szerződést módosítani a mai minimálbér mértékéhez igazodva, és utána felmondani? Köszönöm segítségét.
Tisztelt Szakértő, kedves dr. Hajdu-Dudás Mária! Figyelemmel hasonló címen kapott válaszára, az előző kérdést azzal bővíteném ki, hogy az anyuka cégét, ahonnan csedre-gyedre ment, eladják, minden munkavállalónak felmondtak. Ilyenképpen nagyon örült az új lehetőségnek, azonban szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy semmilyen hátránnyal nem jár neki az, hogy gyed alatt munkahelyet változtat. Köszönöm, ha válaszol. Üdvözlettel: Juhász Gabi
Tisztelt Szakértő! A próbaidő alatt lévő munkavállaló jelezte a munkáltató felé, hogy várandós. Másnap (a próbaidő utolsó napján) a munkáltató felmondta a határozatlan idejű jogviszonyt. Kérdésem az lenne, hogy ez megfelel-e a jogszabályoknak? Illetve helyén való volt-e, hogy közös megegyezés címén mondott fel neki nem pedig próbaidő alatti azonnali hatállyal? Válaszát előre is köszönöm.
A felmondás jogszerűségének megítélése szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a munkáltató egy folyamatot, a munkavállaló munkavégzésében és magatartásában jelentkező negatív változásokat értékelve döntött a munkaviszony felmondással való megszüntetéséről. A munkavállalót a munkaviszonyból származó feladatellátási kötelezettsége teljesítése alól nem mentesíti az a körülmény, hogy a munkavégzése, munkához való hozzáállása negatív irányú változását egy munkahelyi konfliktushelyzet okozta – mondta ki a Kúria.
Egyik alkalmazottunknak, aki jelenleg szülési szabadságon van, kénytelenek vagyunk felmondani, mert megszüntetjük azt a telephelyünket, ahol ő dolgozott, és helyette nem tudunk más munkát felejánlani neki. 2005 óta dolgozik a cégnél. A kérdés az, hogy a csedre és a gyedre való jogosultsága megmarad-e? Nem szeretnénk állományban tartani, de nem szeretnénk azt sem, ha elveszítené ezeket az ellátásokat. Kérjük a hatályos ide vonatkozó jogszabályokat is ismertessék, amivel meg tudjuk nyugtatni, hogy nem marad ellátás nélkül!
https://adozona.hu/munkajog/Megvaltozott_munkakepesseguek_munkaviszonya_OWYJRR A cikkel kapcsolatban kérdezném. "Itt kívánok utalni arra, hogy az indokolási kötelezettség alól csak a határozatlan idejű munkaviszony esetén mentesül a munkáltató, határozott idejű foglalkoztatás esetén a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését indokolni kell. Ebből következően a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó munkaviszonya bármikor megszüntethető felmondással, mindenféle indok megjelölése nélkül. Végkielégítésre sem lesz jogosult, felmondási időre járó távolléti díj azonban megilleti." Eszerint a határozott idejű munkaszerződést indokolni kell vagy nem. A két egymás utáni mondat ellentétes értelmű. A határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nem részesülhet végkielégítésben felmondás esetén? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, van-e annak jogi akadálya, hogy egy közölt felmondás jogcímét később a felek közös megegyezéssel módosítsák? Mennyi időn belül kerülhet erre sor?
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló részéről történt felmondásban kéri a munkaviszony megszüntetését kettő napon belül. A munkáltató ettől eltérő kikötésekkel elfogadja a felmondást, 30 napos felmondási idővel, melyből az utolsó két hétre felmenti a munkavállalót munkavégzés alól, a többi munkanapon a munkakörének átadása és az elszámolás történik. Ezt a munkavállaló elfogadja. Ebben az esetben az utolsó munkanap június 1., a munkaviszony vége június 15. Melyik napon történik a munkabér kifizetése és a kilépő papírok átadása? Ez értelmezhető a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéseként? A munka törvénykönyve szabályai alapján „a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.” Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónknak 2018. 04. 24. napján megpróbáltuk átadni társaságunk "rendes" felmondását. Munkavállalónk nem vette át és másnap beteget jelentett, elment táppénzre. A felmondást elpostáztuk munkavállalónk lakcímére, ami visszaérkezett "nem kereste" jelzéssel. Társaságunk az át nem vett felmondásról jegyzőkönyvet írt (04. 24-én), amiben rögzítettük, hogy munkavállaló nem volt hajlandó átvenni a felmondást. Az alábbi kérdéseim lennének fentiekkel kapcsolatosan: 1./ Attól, hogy munkavállaló nem vette át a felmondását, még él a felmondás, ami 04. 25. nappal indul és a 30 nap felmondási idő figyelembe véve 05. 24-én a munkaviszony meg fog szűnni. 2./ Mivel a munkavállaló 04. 25-étől orvosi igazolást hozott, így ezen naptól elsőként betegszabadságot fizettünk, majd utána táppénzkifizetés lesz. Amikor 05.2 4-én a munkavállaló még mindig keresőképtelen, attól még a munkaviszonya megszűnik? Ha utána is hoz orvosi igazolást, azt továbbítani kell az egészségbiztosító felé? Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy helyesen járunk-e el. Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató a munkavállaló képességével összefüggésben fennálló – a munkavállaló egészségügyi alkalmasságának hiánya – indokokra hivatkozással megszüntetheti-e a munkavállaló munkaviszonyát felmondással, az alábbi esetben? Nevezettet a munkáltató határozatlan idejű munkajogviszony keretében, teljes munkaidőben, heti 40 óra időtartamban foglalkoztatja, épületgondnok (büfékezelő) munkakörben (FEOR kódja: 5243 Épületgondnok). A munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatokat osztott munkakörben látja el, a munkaköri leírásban foglaltak szerint. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkaköri orvosi alkalmassági véleménye a 33/1998. (VI. 24.) NM. rendelete 13. §-a alapján azt állapította meg, hogy nevezett munkavállaló büfékezelő munkakör ellátására egészségügyi okból, egészségi állapotánál fogva „nem alkalmas”. A munkavállaló az elmúlt időszakban a tartós keresőképtelensége során olyan orvosi dokumentumokat nyújtott be, amelyek azt igazolják, hogy a fent említett tevékenységet nem tudja ellátni, hosszabb idejű táppénzes időszakra is figyelemmel, tartósan alkalmatlan a munkakör ellátására. Tekintve, hogy osztott munkakörben kerül foglalkoztatásra, kellő alapot ad-e a jogszerű felmondáshoz a munkáltató számára az a körülmény, hogy a büfés munkakörhöz kapcsolódó, a munkaköri leírásban foglalt feladatokat nem tudja ellátni a munkavállaló? Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték