Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    704 találat a(z) beruházás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy egyéni ügyvéddel kapcsolatos kérdésben kérném szíves tájékoztatását: 1. több olyan alkalmazottja van a vállalkozásnak, aki nem a cég székhelyén lakik, ezért az merült fel, hogy egy lakást bérelne ezen személyeknek és mint "munkásszálláson" történő elhelyezést adómentes juttatásként a bérleti díjat számolná el. Ez járható út-e? Ezen ügyvéd 2015-ben fejlesztési tartalékot képezett beruházási célra. Lehetséges megoldás-e, ha ezt az ingatlant szerkezetkész állapotban veszi bérbe és mint idegen eszközön végzett beruházás befejezi a munkálatokat és ezzel a fejlesztési tartalékát feloldja? 2. Szintén ez az ügyvéd nyílt végű lízinggel személygépkocsit bérelne, az egyéni vállalkozónál a személygépkocsi - az ő esetében - nem kizárólagos tárgyi eszköz és feltételezem, hogy a bérleti díj átalányban számolható el, jól gondolom-e? Az áfa tekintetében - a cégekhez hasonlóan - a bérleti díj üzleti célú dokumentált futás arányában levonható? Előre is köszönöm szíves tájékoztatásukat.

    Cikk

    2016 IV. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 24 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól, ezen belül a költségvetési szervek beruházásai szűkültek nagyobb mértékben – írja legfrissebb jelentésében a KSH.

    Kérdés

    Szakképzési hozzájárulás Egy kft. főtevékenységként tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével foglalkozik. A szakképzési törvény előírásainak megfelelően visszaigényli a szakképzési hozzájárulást. Az éves elszámoló bevallásban a kft. igénybe vette a „beruházási kiegészítő csökkentő tételt” a törvény előírásainak megfelelő mértékben. Ebből az összegből a kft. nagyösszegű (100 ezer forintot meghaladó értékű) eszközöket vásárolt. Kérdésünk a következő: A Kft. a „beruházási csökkentő tételt”, mint bevételt a visszaigénylés évében (2016-ban) számolja el teljes egészében, vagy az eszközök értékcsökkenésével arányosan több éven keresztül?

    Kérdés

    Sokféle értelmezést találtam. A lekötött tartalék csak az adótörvényben meghatározott beruházásra oldható fel. Mivel a beruházás számviteli fogalma magában foglalja a felújítást is, felújításra is képezhető fejlesztési tartalék, illetve a „beruházásra történő felhasználás” kitétel alatt a 161. Befejezetlen beruházás könyvviteli számlán való elszámolást értjük. Szeretném tudni, hogy a 162. felújítás számlára könyvelt tételeket a feljlesztési tartalék felhasználásakor figyelembe vehetem-e. Konkrétan egy önkiszolgáló étterem pultrendszere lett úgy felújítva, hogy az most kétszer akkora lett, mint volt, több elemmel bővült, és sokkal több mindent szolgáltat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbiakkal kapcsolatban: egy alanyi adómentes adózó esetében a beruházási szállító számlájában szereplő előzetesen felszámított áfa is része-e a beruházásnak és áfával együtt aktiválandó-e az új eszköz? (Mivel alanyi mentes az adózó.) Válaszát előre is köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Képezhető-e fejlesztési tartalék olyan beruházásra, amely nem biztos, hogy teljes egészében meg fog valósulni? Példa: egy cég 300 M Ft fejlesztési tartalékot képez egy, részben pályázati pénzből megvalósítandó beruházásra. A következő adóévben a pályázatát beadja, mellyel kapcsolatban felmerülnek beruházási költségei (pl. geodéziai felmérés, raktárépület-átalakítási engedélyezési terv elkészítése stb.) 20 M Ft értékben. A pályázaton nem nyer. Ebben az esetben a 20 M Ft elszámolható-e fejlesztési tartalék felhasználásaként, vagy – feltételezve, hogy a felhasználás az előírt határidőn belül más projektre nem lesz elszámolva – a teljes 300 M Ft után kell a szankciókkal számolni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az 5 fős családi gazdaság 4 tagja fejenként 24%-24% tulajdonrésszel tagja egy kft.-nek, ami 2016-ban alakult. A családi gazdaság az Áfa tv. szerint kompenzációs felár érvényesítésével értékesíti mezőgazdasági termékeit. A kft., melyben a 4 fő 24-24%-kal tulajdonos, bérelt területen gazdálkodik és mezőgazdasági szolgáltatást is végez. A termelési eszközök a cégben is rendelkezésre állnak. A kft. vásárol egy kombájnt és visszaigényli az áfát a beruházás után. A betakarítási munkákat a családi gazdaságnak is szolgáltatásként a kft. fogja végezni. Az Áfa tv.-nek mindkét cég eleget tesz? A családi gazdaság mezőgazdasági kompenzációs felár-jogosultsága megmarad? A cég a teljes beruházás áfáját visszakérheti? Kapcsolt vállalkozás lesz a szolgáltatási szerződés megkötése után a családi gazdaság és a kft.?

    Kérdés

    Az 5 fős családi gazdaság 4 tagja 24-24%/fő tulajdonrésszel tagja egy kft.-nek, ami 2016-ban alakult. A családi gazdaság az áfatörvény szerint kompenzációs felár érvényesítésével értékesít a mezőgazdasági termékeit. A kft., melyben 4 fő 24-24%-kal tulajdonos, bérelt területen gazdálkodik és mezőgazdasági szolgáltatást is végez. A termelési eszközök a cégben is rendelkezésre állnak. A kft. vásárol egy kombájnt és visszaigényli az áfát a beruházás után. A betakarítási munkákat a családi gazdaságnak is a kft. fogja végezni szolgáltatásként. Az áfatörvénynek mindkét cég eleget tesz? A családi gazdaság mezőgazdasági kompenzációsfelár-jogosultsága megmarad? A cég a teljes beruházás áfáját visszakérheti? Kapcsolt vállalkozás lesz a szolgáltatási szerződés megkötése után a családi gazdaság és a kft.?

    Kérdés

    Egyesület támogatásból valósítja meg egy ingatlan felújítását. Áfa besorolása a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes. Az elkészült felújítást átadja az ingatlan tulajdonosának térítésmentesen bekerülési értéken, aki áfaköteles tevékenységet folytat. Elégséges-e az áfatörvény 11. §-a szerinti besorolást alkalmazni és nem tekinteni értékesítésnek, vagy az áfával el kell számolnia?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. bérelt ingatlanon végzett beruházást, amit aktivált is. A bérbeadóval – amely egy másik kft. – megegyeztek, hogy a bérleti díjba beszámítják a beruházás érkékét. A bérbeadó kiszámlázza minden hónapban a bérleti díjat. A bérbevevő ugyanolyan összegben állít ki számlát minden hónapban, vagy egyösszegben ki kell állítania a beruházásról a számlát, és azt havonta egyenlítik ki a bérleti díjakkal kompenzálva? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk bérelt ingatlanon végzett beruházást, amit tárgyi eszközként vett nyilvántartásba. Időközben a bérbeadó rendkívüli felmondással élt (2016 márciusa) és 72 órán belül a bérleményt el kellett hagynunk. Azóta is jogi vitában állunk és várhatóan perre kerül a sor. A kérdésem az, hogyan számoljuk el helyesen a gazdasági eseményt, amit eddig még nem tettünk meg, és most, az évzáráskor akarunk könyvelni. Helyes az, hogy szimplán terven felüli értékcsökkenést számolunk el és egyéb ráfordításként könyveljük a felmondást követően fennmaradó könyv szerinti értéket, majd ezzel egyidejűleg ki is vezetjük a könyvelésből, ugyanúgy mintha selejtezés történt volna? A társasági adó kiszámításánál be tudom állítani adóalap-növelő és -csökkentő tételként is? Köszönöm előre is.

    Cikk

    Jövő szerdától újra pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások egyebek mellett eszközvásárlásra, új technológiai rendszerek kialakítására, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, a megpályázható összegek pedig magasabb lesznek – hívta fel a figyelmet Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

    Kérdés

    Az alábbiakban kérem írásos segítségüket: Egy áfás kft. üzletet épít, saját rezsis beruházásként. A használatbavételi engedélyt megkapta, de még folynak a beruházás egyéb folyamatai az üzletben, még nincs teljesen kész, az építőipari alvállalkozóktól is érkeznek a számlák ezt követően. A használatbavételi engedélyt követően már több hónap eltelt. A tulajdonos szerint most fog majd ténylegesen elkészülni az üzlet. Mikor kell a saját rezsis beruházásként létrejött üzletet ebben az esetben a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Illetve mikor kell a fizetendő/levonható áfát megállapítani, ha a tulajdonosok szerint a tényleges használatbavétel, a használatba vételi engedélyt követően csak később következik be?

    Kérdés

    A HVG Adó különszám 26. oldalán szereplő táblázat 10. sora 2017. 1. évére vonatkozóan helyesen került kiszámításra? A 3. sor abszolút értéke nem lett figyelembe véve. Várom válaszukat: Pécsi Attila

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egyesület támogatása

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Beolvadás előtti tőkeemelés

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Közüzemi díj AHK részének továbbszámlázsa

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 július
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 31 1 2
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media