Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó beruházásra kapott támogatásának elszámolása az éves bevételére milyen hatással van? A támogatás teljes egészében a bevétel részét képezi, vagy bármilyen költség, ráfordítás levonható belőle, ami a beruházáshoz kapcsolódik? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nagy értékű (50 millió forint) lakóngatlant vásárolt befektetési, illetve hasznosítási (bérbeadási) céllal magánszemélytől. Az adásvételi szerződés megkötése után az ellenértéket kifizettük. A birtokbaadás megtörtént, de az ingatlant terhelő jelzálog (szociálpolitikai kedvezmény 10 éves lejárata) miatt, a földhivatalhoz csak 2015-ben lesz benyújtva a szerződés, és 2015-ben lesz bejegyezve a tulajdonjog. Kérdésként merül fel, hogy 2014-ben könyvelhető-e beruházásként a kifizetett összeg, vagy csak beruházásra adott előlegként? 30 millió forint fejlesztési tartalékot szeretnénk rá feloldani, ezért fontos, hogy már 2014-ben beruházásnak tekinthető-e a vásárlás, vagy csak 2015-ben, ha a szerződést benyújtjuk a földhivatalhoz ,és a tulajdonjog-bejegyzés is megtörténik. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Európai uniós pályázati forrásból megvalósuló telephelyfejlesztés esetén feloldható-e a fejlesztési tartalék a beruházás terhére? Köszönettel!
Ipari telephelyet létesített egy cég. A telephely birtokba adásakor az ingatlan aktiválva lett. Ezt követően nagy értékű munkákat is el kellett végezni rajta, például, betonaljzat javítása, amihez a betont a megrendelő vette meg, a munkadíjat kifizette. A NAV-tól a vagyonszerzési illeték előírása megtörtént. Mindent az épület beruházására kell könyvelni, vagy karbantartásként is kezelhetem a munkákat?
Adócsökkentési és fejlesztési alapot hozna létre a kormány 2016-tól; ez derül ki a 2015-ös költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott fejezeti indoklásokból – bukkant rá a Portfolio.hu. Az alapban három év alatt 600 milliárd forint gyűlne fel a prognózis szerint, amit adócsökkentésre, valamint beruházásokra lehetne fordítani.
Az alábbiakban kérem a segítségüket. Egy kft. lakó- és nem lakóépületek építésével foglalkozik. Az előző könyvelő mindent az építési anyagokra könyvelt, az építéshez igénybe vett (kőműves munkák) szolgáltatásokat is. Az ügyvezető szerint nincs készleten építései anyag, viszont fizikai valóságában áll az épület. Jelenleg az építkezés leállt. Megtehetem-e, hogy az építési anyagon nyilvántartott összeget átkönyvelem befejezetlen beruházásra? Illetve mivel az építkezést ebben az évben nem folytatták, az ingatlanra terven felüli értékcsökkenést számolhatok-e el, hogy valós képet kapjunk a beszámolóban? Kell-e hivatalos szakvélemény (például építész), hogy az ingatlan december 31-én milyen értéket képvisel? A társaságnak alkalmazottja nincs. Az ügyvezető nem építési szakember. Az építkezésen alvállalkozók dolgoztak. Gyors válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk (egyszemélyes kft.) vásárolt egy ingatlan 2013 tavaszán, melyen beruházásba kezdett. Kertfelújítás, garázsépítés, energetikai beruházás. Sajnos az áfát levontuk, annak ellenére, hogy az ingatlan lakóházként szerepel a nyilvántartásban. Mindezt azért tettük, mert az Apehtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ha ezt a házat mint bemutatóházat kezeljük (későbbiekben megvalósuló vendégház építés miatt), akkor levonható az áfa, ha jelezzük, hogy ugyanezen anyagokkal, vállalkozókkal fogunk dolgozni az új projekten. Így nem önellenőriztünk. Sajnálatos módon ez a beruházás nem fog megvalósulni, így nincs jogalapja az áfa levonásának. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mit lehet tenni? Ha a földhivatalnál a házat átminősíttetjük irodának, akkor maradhat-e a könyvelés vagy mindenképpen önellenőrizni kell? Lassan közeledik a beruházás vége, aktiválni kell. Várom válaszát, üdvözlettel
Tisztelt Adózóna! Egy belföldi magánszemélyek tulajdonában álló kft. irodája egy budapesti lakásban működik, amelyet a kft. belföldi magánszemélyektől bérel. A bérleti jogviszony határozatlan időre szól, és jelenleg már több mint 10 éve tart. A bérleti szerződés lehetővé teszi, hogy a kft. az irodaként használt lakást szükség esetén felújítsa. Ezzel kapcsolatban a következő kérdésekben kérem a segítségüket. 1.) Idegen ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e, ha a kft. a lakásban a.) kicseréli az egyik WC-kagylót, b.) fix klímaberendezést telepít, c.) mobil klímaberendezést telepít, d.) redőnyt és szalagfüggönyt szerel fel? 2.) Ha ezek idegen ingatlanon végzett beruházásnak minősülnek, akkor tudomásunk szerint ezekre a beruházásokra a kft. nem igényelheti vissza az áfát, és értékcsökkenést kell rájuk elszámolnia. Kérdésünk erre az értékcsökkenésre vonatkozik: a.) Igaz-e, hogy 100 ezer forint értékig egy összegben leírhatók, 100 ezer forint feletti érték esetén pedig évi 6 százalékos leírási kulcsot kell alkalmazni? b.) Itt a 100 ezer forintos értékhatár a nettó vagy a bruttó értékre vonatkozik? 3.) Az 1. pontban felsorolt beruházások esetén, ha ezek idegen ingatlanon végzett beruházásnak minősülnek, a kft. végezheti-e ezeket a beruházásokat a korábbi években elkülönített fejlesztési tartaléka terhére? Továbbá ezeknél a beruházásoknál a kft. alkalmazhatja-e a Tao törvény 7. § (1) bekezdés (zs) pontjának előírását az adózás előtti eredményének csökkentésére?
Bekerülési költséget beruházásként vagy költségként kell elszámolni?
2014. július 1-jétől, az új uniós költségvetéshez igazodva változtak a vállalkozásoknak nyújtott támogatások feltételei. Cikkünk a társasági adó és az szja keretében a kis- és közepes vállalkozások számára adható, állami támogatásnak minősülő, az elsődleges mezőgazdasági termelést szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó kedvezményeknek a közösségi támogatási rendeletek változásával kapcsolatos feltételeinek változását taglalja.
A nagyvállalkozásoknak és azoknak, akik Budapesten, Pest megye jövőben nem támogatott településein és a Közép- és Nyugat-Dunántúl megyéiben terveznek jelentős beruházásokat, mielőbb, de legkésőbb június végéig érdemes benyújtaniuk támogatási és fejlesztési adókedvezmény iránti igényüket – hívta fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója blogbejegyzésében.
A mikrogazdálkodói beszámoló készítése során számos speciális előírást kell figyelembe venni. Folytatjuk az első alkalommal idén május 31-éig beküldendő beszámoló fontos részleteinek ismertetését.
Kérdésem, hogy a fejlesztési tartalékot feloldhatom-e beruházási előleg után? Ha nem valósul meg a beruházás, akkor mi történik a beruházási előlegre elszámolt fejlesztési tartalékkal?
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem: községi sportegyesület az önkormányzattal társulva pályázatot adott be játszótér építésére. A terület az önkormányzat tulajdona. Az egyesület nevén futottak át a számlák. Megépült, és átadták a játszóteret. Kérdésem, hogy az egyesület az értékcsökkenést hogyan számolja el? Kikötés volt, hogy 5 évig kell üzemeltetni a teret. Én öt évre gondoltam felosztani az értékcsökkenést a számvitelben. MIvel nem kell tao-bevallást beadni, mert mentes. A tao szerinti értékcsökkenés is lehet 5 év? A támogatást következő évben fogják folyósítani. Köszönettel.
Tisztelt Cím! Egy egyéni vállalkozó 2007-ben földet vásárol, mint magánszemély. A földet pályázatkiírás útján vásárolta, amelyben feltétel volt, hogy egyéni vállalkozóként művelje a földterületet. A vásárlás birtok-összevonási hitellel történt, amelyhez kamatköltség és kamattámogatás társult. A számla alapján felvette tárgyi eszközként az egyéni vállalkozásába. A vásárolt földterület (kiselejtezett gyümölcsös) művelésre alkalmatlan volt, ezért pótlólagos beruházásokat kellett végezni, mint például területtisztítás. Az ehhez kapcsolódó költségeket minden évben elszámolta. A számlák összegével növelte a beruházás értékét. Majd 2011-ben a földterület értékesítése mellett döntött. A vételárat két részletben kapta meg, 2011-ben és 2012-ben, az új tulajdonos bejegyzése a földhivatali nyilvántartásba 2012-ben történt. Melyik évben kell ezután adózni? Az adásvételi szerződés dátuma, amely 2011. szeptember (ekkor nyújtotta be a földhivatalhoz) vagy a birtokbaadás éve számít? A részösszegek után kell adózni vagy a teljes vételár után egy adott évben? Az eladott földterületért járó összeg 21 millió forint, csökkenthető-e valamilyen összeggel? A vásárláskori értéke 6,05 millió forint, az eladás évében a pótlólagos beruházások miatt 7,3 millió forint az értéke, de nem lett aktiválva, ez jelent-e akadályt a csökkentő tétel figyelembe vételénél? Helyesen járt-e el, hogy az egyéni vállalkozásában számolta el a bevételeket és kiadásokat, és együttesen adózott a vállalkozás összes jövedelmével?
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték