Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a meglévő épületét lebontva, annak helyére egy új épületet építtet. A lebontott épület nettó értéke növeli az új épület beruházási értékét, vagy ki kell vezetni a nyilvántartásból, és rendkivüli értékcsökkenést elszámolni? A számviteli törvény 47. § (6) bekezdés csak bontási költségett említ. Válaszát köszönettel várom.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál a 2010. és 2011. években végrehajtott beruházások alapján jelenleg folyamatban van a taotörvény 22/B § (1) i) pontja szerinti fejlesztési adókedvezmény időszakunk (továbbiakban: FAK1) A FAK1 paraméterei: • futamideje: 2011. – 2020. • maximális támogatás tartalma: 454,8 mFt • mostanáig igénybe vett támogatástartalom: 65 mFt 2016-ban szeretnénk megkezdeni egy újabb beruházást (szintén a taotörvény 22/B § (1) i) pontja szerinti fejlesztési adókedvezményi lehetőséggel – ez lenne a FAK2) –, a beruházás várható üzembe helyezési ideje 2017. A taotörvény 22/B § (6) szerint „az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe”. Az előzőek alapján a FAK2 2018-2027. évek között vehető igénybe; 2018-2020-ig még megvan a lehetőség az első beruházás alapján igénybe venni a teljes, 80 százalékos adókedvezményt. Kérdéseim: 1. A FAK2-t a beruházás üzembe helyezését követő adóévben (2018.) meg kell kezdeni? 2. Ha megkezdjük a FAK2-t, akkor lehet-e egy olyan megosztása a maximális, 80 százalékos adókedvezménynek, hogy 79 % a FAK1-ből és 1 % a FAK2-ből? Majd a FAK1 lejárata (2020.) után a teljes 80 % FAK2 – mindaddig, amíg el nem érjük a maximális támogatástartalmat? Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos állami tulajdonú társaságtól magánszemély ingatlant bérelt. A bérleti szerzés lejártakor a szerződő felek elszámolnak egymással. A bérbeadó a bérlő részére a szerződés lejártakor a bérlő által elvégzett beruházások miatti értéknövekményt köteles megtéríteni. A beruházás építésiengedély-köteles ingatlanbővítésnek minősült. Kérdésként merül fel, hogy a magánszemélynek fizetendő értéknövekmény összege a magánszemélynél milyen jövedelemnek minősül, és a kifizető társaságnak milyen adó- és járulékfizetési keletkezik, a magánszemélytől milyen adót, járulékot kell levonni? Válaszukat előre is köszönöm: Bácsi Ferencné
A társaságiadó-törvény a beruházások ösztönzése érdekében több – az adóalapban, illetve az adóból – érvényesíthető kedvezményt tartalmaz a beruházásokhoz kapcsolódóan. A cikk e kedvezményeket veszi sorra.
A különböző társaságiadó-kedvezményekhez nem elég a jogszabályoknak megfelelően fejleszteni, beruházni, részesedést szerezni, hanem ezt záros határidőn belül jelenteni vagy kérelmezni kell.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, akinek az irodája a lakásában van kialakítva (az egyik szoba van átalakítva, tevékenységét itt végzi) a lakás közüzemi díjainak arányos részét költségként elszámolhatja, illetve az áfát visszaigényelheti? Most cserépkályhát épít, amely a két szobában fog fűteni, vagyis pontosan az irodában, illetve az egyik szobában, ebben az esetben értéknövelő beruházásként a kályha 50 százalékát elszámolhatja, és az áfa 50 százalékát visszaigényelheti?
Itt a nyár, aktuális a festés-mázolás. Sok cég nem áll meg ennél, és fel is újíttatja az arra szoruló székhelyét, irodáját. Ez okoz némi kihívást a cég „számvitelese” számára is. Dióhéjban sorra vesszük a veszélyes pontokat.
Speciális áfaelőíráskat kell alkalmazni, ha a bérmunkánál a megrendelő téríti meg a megrendelés teljesítéséhez szükséges szerszám beruházási költségeit.
Ha egy cég nem tudja teljesíteni adókedvezményért vállalt kötelezettségét, meghatározott időn belül ezt és az ehhez fűződő szankciót is szerepeltetnie kell adóbevallásában.
Egy kft. pályázati támogatással és hitel igénybe vételével megvalósított, saját kivitelezésben megvalósuló ingatlanberuházása és az ingatlanban megvalósuló ipari termelés gépeinek beszerzése esetén az alábbiakban felsorolt költségeket figyelembe veheti-e a beruházással kapcsolatosan felmerült közvetlen költségekként, és elszámolhatja-e azokat a beruházások között? – A beruházás helyszínéül szolgáló ingatlan értékbecslésének költsége, ha az a hitelfolyósító bank hitelelbírálásához kellett. – Az építkezéssel kapcsolatosan kötelezően előírt munkavédelmi szolgáltatás számlázott költségeit, amelyek az építkezés időszakában folyamatosan merültek fel. – Az építkezés ideje alatt, az építési terület őrzése és védése érdekében felmerült őrző-védő szolgáltatás számlázott költségeit. – Az irodakonténerek bérleti díját, amelyek az építkezés ideje alatt folyamatosan merültek fel. Az irodakonténerek részben az építkezés kivitelezésén dolgozók kiszolgálását szolgálták, részben ideiglenes irodát biztosítottak az építkezéssel kapcsolatos adminisztratív munkák végzéséhez. – A beruházás pályázatának elszámolásával és a támogatási és kifizetési kérelmek összeállításával egy külső szakértő céget bíztak meg. Ennek a cégnek a támogatási és kifizetési kérelmek összeállításával, tanácsadással és adatfeldolgozással kapcsolatos számlázott költségeit. – A külföldről beszerzett gépek üzembe helyezésével kapcsolatosan a külföldi cég képviselőinek magyarországi tartózkodási idejük
Csökkenthetik társasági adójuk alapját a kis- és középvállalkozások, ha számbaveszik beruházásaikat, és minden tekintetben megfelelnek e kedvezmény előírásainak.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném tájékoztatását. Mi a teendő akkor, ha évekig gyűjtögettük a számlákat a 161-en, hogy bővítjük az ingatlant. Kizárólag tervezési, engedélyezési díjak vannak benne, nincs semmi anyag. Az építési engedély lejárt, azt megújítani nem akarják. Mi a teendő akkor ezzel az összeggel? Hová vezessem a 161-ről? Köszönöm!
Tisztelt Adózóna, a kérdésem az, hogy ha egy civil egyesület, amely nem alanya az áfának, egy építési hatósági engedélyhez kötött ingatlanbővítési beruházást valósít meg, akkor a kivitelező az egyesület felé fordított áfásan számláz, vagy miután nem alanya az egyesület az áfának, normál módon, áfával növelten kell, hogy kiállítsa a számlát? Ha fordítottan kerül kiállításra, akkor kell a teljesítés dátumára vonatkozó időszakra áfabevallást adnia az egyesületnek és az áfát ebben az esetben az adóhatóság felé teljesíti? Arányosításnak itt csak abban az esetben van/lenne helye az áfa kapcsán, ha az egyesület alanya lenne az áfának és az ingatlan által végezne vállalkozói tevékenységet...jól gondolom?
Egy kft. a telephelyére vezető útra salakot vásárolt, amellyel a már birtokában lévő utat javította. Ez beruházásnak minősül-e vagy elszámolható karbantartási, javítási költségként?
A társaságiadó-bevallásban van-e korlát mikrogazdálkodó esetén, az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek (fejlesztési tartalék esetén az adózás előtti eredméy 50 százalékig képezhető, a Tao. törvény 7. § (1) zs pontja a tárgyévben üzembe helyezett 12, 13 számlaosztályba könyvelt TÁE beruházási költsége) akár nullára is vihetik-e az adóalapot? Például: Adózás előtti eredmén: 2000, fejlesztési tartalékképzés: 1000 + tárgyévi beruházás (üzembe helyezett): 1000 = adóalap nulla. Köszönöm a segitséget.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték