Az osztrák Leier építőipari cégcsoport magyarországi leányvállalata, a Leier Hungária Kft. 7 milliárd forintos beruházást hajt végre hat építőanyag-gyártó üzemében; a 101 új munkahelyet teremtő fejlesztéshez a kormány 1,28 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt – jelentette be sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet szerint új adókedvezmény vehető igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházáshoz.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy független magánszemélytől – havi bérleti díj fejében – ingatlant bérel, iroda céljából, de az ingatlan lakóépületként van az ingatlannyilvántartásban bejegyezve. Kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényes-e a bérelt ingatlanon végzett átalakítások, beruházások áfalevonhatóságának tiltása? Szabad-e áfát levonnunk a közüzemi díjakra, ha a szolgáltatásokat ügyfelemre íratják át, és nem a magánszemély fogja azok díját kiszámlázni? Mennyiben változik a helyzet, ha a magánszemély tulajdonos kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan irodának átminősítését?
Tisztelt Szakértő! Négy magánszemély most készül kft.-t alapítani. Ételkiszállítás lesz a fő tevékenységi körük. Az ehhez szükséges ingatlant megvásárolta az egyik magánszemély, amit majd bérbe fog adni a kft.-nek, amiben ő lesz az egyik tulajdonos. Ezt megteheti gondolom, nem ütközik jogszabályba? Ezen az ingatlanon már a kft. végezné el a szükséges átalakítási munkákat, tehát a kft. már most meg kell alapítaniuk, megkötni a bérleti szerződést a magánszeméllyel, ezután kezdődhet a beruházás, amit a kft. elszámolhat könyveiben mint bérelt ingatlanon végzett beruházást és aktiválhatja? Van-e esetleg bármilyen olyan feltétel, ami különös körültekintést igényel a jogszabályban előírtak miatt a magánszemély tag és a kft. között a bérleti szerződés tekintetében?
Tisztelt Szakértők! Cégünk egy raktárépület kivitelezési tervdokumentációját rendelte meg. A késedelmes teljesítés miatt a szerződéses árból kötbért és késedelmi engedményt kapott. Csökkenti a beruházás értékét? Hasonló késedelembe esett egy beszállító egy termelő gép szállítási határidejében. Szerződés szerint jár cégünknek a kötbér. A cég később tudja a gépen a termelést elkezdeni, késedelmesen tudja a vevői igényeket kielégíteni. Egyéb bevétel, vagy beruházáscsökkentő? Köszönöm előre is válaszukat! Üdvözlettel: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Társaságunk fűtéskorszerűsítést végez az üzemekben!• A törvény szerint, ha egy energiahatékonyság növekedését célzó beruházás révén a végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor, a társasági adóból adókedvezmény vehető igénybe a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben, akár a tárgyévi számított társasági adó 70%,• nagyvállalatok esetén a támogatási intenzitás legfeljebb 30%-áig. Kérdésem az lenne, hogy mivel kell alátámasztanom, hogy a korszerűsítés megfelel a törvényben előírtaknak, ellenőrzéskor mi az, ami elfogadható? Szükséges-e műszaki alátámasztás, vélemény, ami az adó törvény szerinti elszámolását biztosítja? Vannak-e egyéb feltételek? A beruházás nem az egész vállalkozást érinti, csak bizonyos üzemeit. Köszönöm segítségét!
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) őszi kormányzati értékelésekor szóba kell hozni azt is, hogyan lehet növelni a támogatást használt lakások vásárlása esetében – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, mely az ügyvezetőtől bérel telehelyet (feldolgozó üzem), már sok éve. Az ingatlanon végzett átalakítások, melyek a törvényi előírások és biztonság miatt kerültek kialakításra, bérelt ingatlanon végzett beruházásként vannak nyilvántartva. Sajnos a cég élete úgy alakult, hogy jelenleg nem működtetik már az üzemet és lehetősége lenne a tulajdonosnak az értékesítésre. Az ingatlanon végzett beruházás "mai értékét" az ügyvezető megfizetné a cégnek értékesítés előtt. Annyi a probléma, hogy a ráköltött pénz mintegy 6 millió forint, de ezek egy része már el is avult, az új szabályok, előírások miatt teljes felújításra lesz szüksége az új tulajdonosnak. Okozhat e problémát az áfa szempontjából, ha a tulajdonos csak 1,5 millió forintot fizet meg a cégének? Gondot okoz-e, ha nem a nyilvántartott érték után fizeti meg az áfát a cég? Köszönöm JT
A magyar gazdaság 2017 első negyedévében 4,2 százalékkal, senki által nem várt sebességgel bővült.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében "vásárolt" egy személyautót. A szerződés nyílt végű pénzügyi lízingről szól, viszont a forgalmi engedélyben a kft. szerepel, és nincs semmi korlátozás, vagy utalás arra, hogy nem az övé az autó. Kérdésem az, hogy ilyen esetben a tárgyi eszközök közé fel kell-e venni az autót, beruházásnak minősül ez is, illetve a cégautóadót meg kell-e fizetni, illetve bevallani a NAV-hoz? A választ előre is köszönöm. Üdv BM
Tisztelt Szakértő! 2017. január 1-jétől a Tao. tv. 22/E. § alapján lehetőség van a napelemes beruházások költségeinek társasági adóból történő elszámolására. Tudomásunk szerint ez a támogatás mikrovállalkozások esetében 50 százalékos mértékű és normatív, automatikusan kapható. A társaságunk bérelt ingatlanon létesítené ezen beruházást. Létesíthető-e bérelt ingatlanon, és ha igen, mire kell odafigyelnünk ezzel kapcsolatosan? Információim szerint a megvalósított beruházásról a mérnöki kamara regisztrált független auditora egy igazolást ad ki a napelemes rendszerről, melyet be kell nyújtani a NAV felé és majdan a 1729-es bevallás beadásakor lehet érvényesíteni. Ezt az igazolást elektronikusan kell benyújtani? Előre is köszönöm a sok kérdésre a válaszát, üdvözlettel: Tomayerné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre keresem a választ. A vállalkozás 40 millió forintos ingatlant vásárolt 2016-ban, amely engedélyek hiányában adott évben nem volt aktiválható (engedély: 2017.01.15.). A felújítás, átalakítás is megtörtént további kb. 10 millió forint értékben 2016-ban. Egyelőre nem tervez további beruházást a cég. 2015. évben képeztünk 10 millió forint fejlesztési tartalékot. Kérdés, hogy lehetőségünk van-e most újabb 20 millió forint fejlesztési tartalékot képezni úgy, hogy mindkét évi lekötött tartalékot (tehát együtt a 30 millió forintot) ennek az ingatlannak az aktiválásakor, azaz 2017. évben oldjuk fel? A Tao. törvény 7. § (15) bekezdés szerint: „…. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel…” 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § „(4) E törvény alkalmazásában 7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység…” A tao-törvény nem mondja, hogy csak a tárgyévi beruházási összeg oldható fel, és a számviteli törvény pedig beruházásnak minősít minden tevékenységet, mely az aktiválásig felmerül. Természetesen a számviteli politikában a lekötött tartalék feloldását az eszköz aktiválásának napjára határoznánk meg, és ettől később sem térnénk el.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az elektromos hálózat bővítésére az áramszolgáltatónak fizetett összeg minek minősül? Egyéb szolgáltatás vagy beruházás, esetleg vagyoni értékű jog, de lehet ingatlanon végzett értéknövelés? Azért vált szükségessé a hálózat bővítése, mert a termelőberendezéseink már nem működtek megfelelően az eddigi áramszolgáltatás mellett. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A szakképzési hozzájárulás beruházási kiegészítő csökkentő tétel könyvelésének módját szeretném megkérdezi. Megvalósult a beruházás, az eszközök aktiválásra kerültek, a beruházási összeg az előírások szerint került meghatározásra, a visszaigénylés ennek megfelelően megtörtént. A csökkentő tételt el lehet-e ugyanúgy számolni, mint a tanulószerződések után járó csökkentő tételt? Az eszközökre értékcsökkenést számoltunk el, külön főkönyvi számon tartjuk nyilván. Van-e még teendő? Jól gondolom, hogy nem kell támogatásként kezelni? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Mérlegfordulónapjára a kft. a beruházásként nyilvántartott (használatba nem vett ) eszközöket átsorolta készletté, mert azokat a jövőben értékesíteni kívánja, a tervezett termelési tevékenységet nem fogja folytatni, nem fogja a beruházást aktiválni, üzembe helyezni. Az eszközöket az eredeti beszerzési értéken veszi készletre, úgy minősítve, hogy azok értéke nem haladja meg az eladásból realizálható bevétel értékét/piaci értékét. Tehát a készletrevételt megelőzően nem számolt el ezzel kapcsolatban terven felüli értékcsökkenést. Kérdés: ebben az esetben a 1629-es tao-bevallásban szerepeltetni kell-e a tao-törvény 8. § (1) bekezdésének b) pontjának megfelelően növelő, és a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint csökkentő tételként? Gyors válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték