Tisztelt Szakértő! Egy kft., amely 1994-ben jött létre, 2017-ben napelem-beruházást valósított meg. A beruházás a jelenlegi társaság két tagja és kettő magánszemély tulajdonát képező területen valósult meg. 2018. évben kiválással szeretnék ezt a napelemparkot az új kft.-be átvinni. Ezzel kapcsolatban szeretném kérni a segítségüket, hogy ez a kiválás hogyan történhet meg, illetve van-e erre vonatkozóan kedvező szabályozás? Segítségüket köszönöm: Pné
Tisztelt Szakértő! A kft. (beruházó) 2017.12.20.-án átadja az ingatlant (irodaépület, fejlesztőüzem) a bérlő részére, aki bérleti díjat 2018.01.01-től fizet. Az ingatlanra a használatbavételi engedélyt 2018.02.02-ai határozattal megkapja, amely jogerőre emelkedik 2018.03.11.-én. A beruházó az ingatlant 2018.03.11-ai dátummal szeretné aktiválni (jogerős használatbavételi engedély alapján). Helyesen jár el? Köszönettel: Kinga
Tisztelt Szakértő! Kérdésem sószoba működtetésével kapcsolatos. Kérdéseim: 1. Helyes-e a sószoba használatához a TEÁOR 8690 (Egyéb humán-egészségügyi ellátás) tevékenységi kör alkalmazása? Ha nem, akkor mi a helyes besorolás? 2. Amennyiben a 8690 TEÁOR helyes, akkor ezen szolgáltatás áfamentes tevékenységnek minősül-e a 85. § (1) c) alapján (vagy egyéb alapján). 3. Jól gondolom, hogy amennyiben adómentesen kell számlázni a sószoba használatához a belépőt, akkor a kialakítás (beruházás) költségeinek áfatartalma nem helyezhető levonásba? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! A kata/kiva törvény 20. § (7) bekezdése rendelkezik a még használatba nem vett eszközökkel kapcsolatos szabályokról, miszerint akár a személyi jellegű kifizetési adóalapja is csökkenthető a beruházásra a tárgyévben ténylegesen kifizetett összeggel, függetlenül attól, hogy az üzembe helyezés megtörtént-e. Viszont arra sehol sem találok szabályt, hogy a még üzembe nem helyezett beruházást a csökkentő tétel figyelembevétele esetén mennyi időn belül kell üzembe helyezni, vagy hogy egyáltalán üzembe kell-e helyezni, illetve mennyi időn belül lehet elidegeníteni. Ha ilyen szabályozás nincs, akkor előfordulhat, hogy a kedvezménnyel érintett beruházást végül üzembe sem helyezik, vagy rövid időn belül eladják. Kérdésem lenne, hogy tényleg nincs a beruházás üzembe helyezésével illetve elidegenítésével kapcsolatos előírás a törvényben? Köszönettel: Nagy Péter
Tisztelt Szakértő! Saját tulajdonú házamhoz épitettem hozzá egy szárnyat, ahol a céges irodámat működtetem. A cég be van jelentkezve áfakörbe, és áfás tevékenységet végez. A felépités áfáját nem helyeztem levonásba. Kérdésem, hogy a keritésre vettem egy motort, hogy automatikusan nyiljon a kerités. Kérdés, hogy ennek a motornak az áfája levonásba helyezhető-e? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a céges szállítójármű teljes egészét befóliáztatjuk, cégünk profilja szerint (céges logó, telefonos, e-mailes, netes elérhetőség, cégnév – szolgáltatásokat nem tartalmaz a felragasztásra kerülő fólia) kell-e reklámadót fizetnünk? Illetve a felmerült költségek reklámköltségnek vagy beruházásnak minősülnek-e? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Zsuzsanna
2017-ben a vártnál gyorsabban, 4%-kal bővült a magyar gazdaság. Ez jóval magasabb az EU 2,6%-os átlagánál, a régióban azonban csak közepes ütem – írja a GKI.
Az alacsony bázis és az uniós források beáramlása, illetve költségvetési megelőlegezése miatt az elemzőket nem lepte meg a beruházások tavalyi rekord méretű növekedése, és ebben az évben csak a magasabb bázis miatt számítanak mérsékeltebb növekedési ütemre. Felhívták viszont a figyelmet arra is, hogy tavaly a magánberuházások növekedése fokozatosan lefékeződött, míg az állami szektor egyre nagyobb sebességre kapcsolt.
Minden idők legnagyobb növekedési ütemével, 16,7 százalékkal nőttek a beruházások 2017-ben az előző évi 16 százalékos visszaesést követően. A beruházások volumene a negyedik negyedévben 14,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves állásfoglalásukat. A kft. 2013-ban fejlesztési tartalékot képzett. A társaság tevékenysége: sportlétesítmény építése. 2016-ban a beruházással kapcsolatban az alábbi tevékenységek folytak: üzleti partnerekkel tárgyalások szervezése, hatóságokkal történő egyeztetés, építési engedély intézésében segédkezés, befektetőtárs keresése, tulajdonostársak tájékoztatása a projekt előrehaladásáról, a honlap kezelése, információk aktualizálása a projekttel kapcsolatban. A fenti tevékenységek, ha megfelelnek a beruházás fogalmának, és azok téves könyvelés miatt nem kerültek 161-es beruházás számlára, lehet-e ezeket önrevízió keretében átkönyvelni és a fejlesztési tartalék felhasználására elszámolni? Válaszukat köszönöm.
Ötödrészben állami támogatásból, 6,15 milliárd forintból megvalósuló beruházással hoz létre új kutatás-fejlesztési központot (K+F) Győrben az Audi – jelentette be ma Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a járműgyártó magyarországi leányvállalata fennállásának 25. évfordulóján rendezett budapesti eseményen. Az e-motorok és az újgenerációs belső égésű erőforrások kutatásával, fejlesztésével foglalkozó létesítményben harminc új fejlesztőmérnök kap állást.
Ügyfelem (kft.) egy évre lakást bérel magánszemélytől, iroda céljára. A kft. első lépésként fürdőszobai berendezéseket vásárolt: mosdót, WC-t, csapot, lecserélte a régi, hasonló felszereléseket. Nyilvánvaló, hogy az egyéves használat (bérlés) után nem viszi magával a beszerelt eszközöket, és az is nyilvánvaló, hogy a tulajdonos felé nem számlázza ki azok költségeit a bérleti idő lejárta végén. Kérdésem: van-e olyan lehetőség, hogy levonható legyen az említett berencezések áfája? Mi lesz ezen eszközök sorsa a bérleti szerződés felmondása után? A költözéssel kivezeti a könyveiből, de a lakástulajdonos számára (aki egy minőségibb lakást kap vissza) jelent ez valamilyen kötelezettséget? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK
Ha egy 2017.01.01-től kivás kft. úgy hajt végre beruházást 2018-ban, hogy nem volt az előző években elhatárolt vesztesége, csökkentheti-e a 2018. évi beruházás összegével a 2018. évi kiváját? Ha igen, és a beruházás összege meghaladja a személyi jellegű kifizetések összegét, a fennmaradó különbözettel mi történik?
Tisztelt Szakértők! A kis és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményhez kapcsolódóan kérem szíves véleményüket. Egy építőmérnöki tervezéssel foglalkozó bt. a fenti kedvezményt szeretné igénybe venni a 2017-es adóévben egy új, 2 millió forintos géphez kapcsolódóan. A gép a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálja. A társaság viszont azt tervezi, hogy egy új kft.-t is alapít, és a tavaly beszerzett gépet 2018-ban már az új kft. használná, amit a bt. bérbe adna a kft.-nek, tehát értékesítés nem történne. A bt. a 20018. évben tevékenységei körébe felveszi a bérbeadási tevékenységet és csak a bérbeadásból lenne árbevétele. Véleményük szerint a fenti esetben vissza kell fizetni a 2017-ben igénybe vett kedvezményt, vagy elfogadható a bérbeadás? Tevékenységi kör váltása miatt másból származik árbevétele, mint amikor az adóalap kedvezményt igénybe vették. Az eszközt a bérbeadás miatt át kell-e sorolnunk, vagy maradhat továbbra is a műszaki berendezések, gépek , járművek között? Tisztelettel
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk a telephelyén átalakítást végez, új bútorokat vásárolt, amelyeket az ügyvezető személyesen szerelt össze. Az ügyvezető a cégnél rendes alkalmazott. Kérdésem, hogy az ügyvezető bérköltsége és járulékai, amelyek a bútorszerelési időre estek, aktiválhatóak-e a bútorral, és milyen módon kell áfa szempontjából leadózni? Segítségét nagyon szépen köszönöm.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték