Minek nevezzelek: tenyész- és növendékállatok a számvitelben

Megosztás Tetszik

A mezőgazdasági tevékenység könyvvitele általában a kettős könyvvitel rendszerében sem „fáklyás menet”, de a pénzforgalmi szemléletű egyszeres könyvvezetésben okoz csak igazán fejtörést egyes speciális tételeinek értelmezése. Az alábbiakban az állattenyésztés „problémás” eseteiből válogattam.

Tenyészállatok

Az őstermelők és a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-tv.) hatálya alá tartoznak. (Az utóbbiak választhatnak más adózási módot is, mondjuk, lehetnek evásak, de az Szja-tv. alternatíváival most nem foglalkozunk.) Számukra a könyvelési szabályokat is az Szja-tv. írja elő – persze távolról sem olyan műgonddal, mint a kettős könyvelés reguláit a számviteli törvény.

Ennek alapján alap- és kiegészítő nyilvántartásokat kell vezetniük. Az alapnyilvántartás maga a „könyvelés”, azaz jellemzően a pénztárkönyv, vagy a naplófőkönyv.  Az úgynevezett részletező nyilvántartásokban pedig egyrészt a pénzforgalmi könyvelés miatt az alapnyilvántartásokba be nem vezethető tételeket rögzítjük, másrészt pedig szó szerint részletező adatokat tartalmaznak, mint például a tárgyi eszközök nyilvántartása. (A kettős könyvvitelben jártasak egyszerűen csak analitikának neveznék ezeket az elszámolásokat – joggal, mert mindent összevetve itt is azt a szerepkört töltik be, mint az Szt. rendszerében.)

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen számviteli fogalmak szerint kell nevesíteni a tenyész- és a növendékállatokat, továbbá mire kell figyelni az elszámolásnál! 
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.