685 találat a(z) beruházás cimkére

Kérdés

Beruházás, tárgyi eszköz beszerzés 161-re könyveljük, a kapott támogatási előleget a 4-esben (K 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek) tartjuk nyilván pályázatonként elkülönítve. Ha jóváhagyják a tényleges támogatást, azt teszem a 9-esbe. A K+F (tárgyi eszközre) a támogatási előleget a rendkívüli bevételekkel szemben (T 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség – K 98 Rendkívüli bevétel), majd a bevételt halasztott bevételként elhatárolom (T 98 Rendkívüli bevétel – K 483 Halasztott bevétel) és a halasztott bevételt feloldva arányosan, amikor költség merül fel (pl. az értékcsökkenési leírások arányában) – T 483 Halasztott bevétel – K 98 Rendkívüli Bevétel. A munkabér és járulékaira kapott támogatás esetén a munkabéreket teljes egészében elszámolom költségként. Nem lehet elhatárolni. Az ezzel szemben álló, kapott támogatást számolom el bevételként, abban az esetben, ha a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett. A 2013-ban beérkezett támogatást a bankkivonat alapján könyvelem, a 2014-ben várható támogatást időbeli elhatárolásba teszem. Itt előfordulhat, hogy a cég veszteséges lesz, az adott évben, mert a támogatás nem érkezik meg a mérlegkészítés időpontjáig. Ez így jó? Az egyik évben veszteséget mutatok ki, a másikban pedig nagy árbevételt. Nonprofit társaságról van szó. Kérem részletezzék, hogyan kell végezni a nem beruházási költségre kapott támogatások könyvelési lépéseit. Köszönöm.

Kérdés

Egy kft. 2009-es évi eredményéből 11 millió forint lekötött tartalékot képzett. 2010-ben vett egy ingatlant, amelyet csak 2011-ben helyezett üzembe. A lekötött tartalékot 2011-ben oldotta fel a beruházással szemben, de már tudjuk, hogy ezt 2010-ben meg kellett volna tennie. Lehet-e ezt önellenőrzéssel korrigálni? Ha igen, akkor hogyan?

Kérdés

Egy társaság 2012. évben beruházást hajtott végre részben saját erőből, részben támogatásból. A beruházással 2013. évben számolt el, és akkor is aktiválta. 2012. évben a Tao. törvény 7. § 1. bekezdés zs) pontja szerint nem vette igénybe a kedvezményt. A kérdése az, hogy 2013.évben igénybe veheti-e, illetve önellenőrzéssel 2012. évet módosíthatja-e? A NAV álláspontja az, hogy a zs) pont egy választási lehetőség, és annak kihagyásával nem hibás a bevallás, így nincs lehetőség önellenőrzésre, illetve 2013. évben csak azt a részt veheti igénybe a vállalkozás, amelyet az adott adóévben ráköltött még az aktiválásig. Kérdésem, hogy az ötéves elévülési időn belül sem módosíthatja elhatározását a vállalkozás, ha már egyszer döntött?

Kérdés

A rendekezésemre álló anyagból kiegészítem a korábbi kérdésem. A határozatban az alábbi hivatkozások vannak: 2007. október 22-ei 1234/2007/EK tanácsi rendelet részletes szabályaira való hivatkozás megállapításáról szóló 2011. július 7-ei 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 39. cikke, valamint a zöldség-gyümölcs termelői csoportok szabályozásáról szóló 150/2012 (XII.28) VM rendelet 13 §.1234/2007 EK rendelet 103a cikkének (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva az alábbi beruházások keretösszegéig jogosultak a támogatásra (hűtőház, és különböző gépek felsorolása... ). Köszönöm előre is a válaszát: Üdv Guráné gura@t-online.hu

Kérdés

Gyógyszertárat üzemeltető egyéni vállalkozó, bérelt ingatlanon nettó 75 millió forintos beruházást végzett (30 millió forint vissza nem térítendő támogatással) uszoda és egészségmegőrző központot létesítve. Egyszeres könyvvitelt vezet napló főkönyvben. Kell-e aktiválni és ha igen hogyan? A beruházás befejeződött és tudni szeretnénk, milyen bizonylatokat kell ehhez még vezetni, például állományba vétel? Ilyen nagy cég esetében nehézkes sokszor az egyszeresben gondolkodni és könnyen elbizonytalanodunk, igazán szeretnénk megnyugtató részletes választ kapni.

Kérdés

Egyéni vállalkozó 2012-ben 15 millió Ft fejlesztési tartalékot képezett, ezzel adóalapja csökkent. 2013-ban vásárolt 20 millió Ft-ért egy traktort. 2013 évi bevallásában ez hogyan érinti az adóalapot, hogyan történik a fejlesztési tartalék kivezetése, értékcsökkenés elszámolása, hogy alakul a traktor nettó értéke?

Cikk

Egy vállalkozás másfél éve bérel egy ingatlant székhely/iroda/bemutatóterem céljából. Az egyik helyiség csempéjének felújítási költsége körülbelül 80 ezer forint lenne. A radiátorszelepek is cserére szorulnak, ami nagyjából 50-60 ezer forint kiadást jelent. A bérbeadó nem vállalja a felújítási költségeket. Elkönyvelheti-e a kft. mindezt saját költségeként? A kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszol.

Kérdés

Van egy befejezetlen beruházásom, ami egy szőlőültetvény, de az már terem. A termés értéke hogyan jelentkezik a beruházáson? Hogyan kell elszámolni? Köszönöm szépen.

Kérdés

Egy kft klinikát üzemeltet egy bérbe vett ingatlanban, ahol 7 millió Ft-os beruházást (felújítás: ablak csere, klíma rendszer kialakítása, csempézés, burkolatok, stb) hajt végre. A bérleti szerződés határozott időtartamra, 5 évre szól. A bérleti jogviszonyt a kft 3 év elteltével felmondja. Mi a teendő ilyen esetben a beruházással? Hány % écs-t lehet évente elszámolni? A beruházás nagy része (80%-a) a bérbeadónál marad, aki nem fizet érte semmit, ami mozdítható, azt a kft elhozza.Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

Az utóbbi években jelentősen csökkent a beruházások volumene. A változatlan áron számolt magyar beruházási ráta 2012 végén 17,8 százalék volt, 2008 óta 4,6 százalékkal százalékponttal lett alacsonyabb. Ez közel áll az EU és az euró övezet közel 18 százalékos átlagához, de jelentősen elmarad az újonnan csatlakozott EU tagállamok 23 százalékos átlagától. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a társasági adóban szereplő kis- és közép vállalkozói beruházási ösztönző (7. § (1) zs pont) hogyan működik, azaz milyen beruházások vonhatók le az adó alapjából egy összegben.

Kérdés

Kérem szíveskedjenek válaszukban megadni, hogy egy napkollektorberuházást, milyen értékcsökkenés százalékkal kell aktiválni. Az egyes számlaosztályban műszaki berendezés gép alatt könyvelhető-e?

Kérdés

Egy kft 2011-ben kezdett egy lakóparki ház építésébe, mely 27 lakásból és 5 üzlethelyiségből áll, melyet bérbeadással kíván hasznosítani. A tulajdonos a házat nem akarja lakásonként aktiválni, hanem egy összegben az egész épületet. 2012-ben az építkezés folytatódik és folyamatosan adja bérbe a lakásokat, ahogy azok elkészülnek. 2012. 06. 01-től 12 db lakást, 2012. 07. 01-től 4 db lakást,2012. 08. 01-től 5 db lakást, 2012. 09. 01-től 3 db lakást, 2012.10. 01-től 1 db lakást, 2012.12. 01-től 1 db lakást, és 3 db üzlethelyiséget.Végleges használatba vételi engedély még a mai napig nincs, ideiglenes használatba vételi engedélyt 2012. 10. hó körül kapott. Mikor lehet aktiválni az épületet és mikortól lehet 5 százalékos (bérbeadott ingatlan esetén) értékcsökkenést elszámolni? A tulajdonos a könyvvizsgáló egyetértésével azt szeretné, ha az épületet 2012. 04. 01-én az akkori bekerülési értéken aktiválnánk és a havi beruházási költséget minden hónapban ráaktiválnánk az épületre és havonta ezzel a megemelt költséggel lenne elszámolva az értékcsökkenés. A 04. 01-ei bekerülési érték kb. 300 millió forint, a havi költségek 40 millió forint és 5 millió forint között mozognak. A teljes bekerülési érték kb. 433 millió forint. Mi lenne a helyes eljárás?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kisvállalkozói kedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kisválllalkozói kedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink