Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbiakkal kapcsolatban: egy alanyi adómentes adózó esetében a beruházási szállító számlájában szereplő előzetesen felszámított áfa is része-e a beruházásnak és áfával együtt aktiválandó-e az új eszköz? (Mivel alanyi mentes az adózó.) Válaszát előre is köszönettel!
Az idei évtől több új kedvezményt vehetnek igénybe a vállalkozások, amelyek a beruházások növelésére, kutatás-fejlesztésre, a foglalkoztatás bővítésére ösztönöznek.
Tisztelt Szakértő! Képezhető-e fejlesztési tartalék olyan beruházásra, amely nem biztos, hogy teljes egészében meg fog valósulni? Példa: egy cég 300 M Ft fejlesztési tartalékot képez egy, részben pályázati pénzből megvalósítandó beruházásra. A következő adóévben a pályázatát beadja, mellyel kapcsolatban felmerülnek beruházási költségei (pl. geodéziai felmérés, raktárépület-átalakítási engedélyezési terv elkészítése stb.) 20 M Ft értékben. A pályázaton nem nyer. Ebben az esetben a 20 M Ft elszámolható-e fejlesztési tartalék felhasználásaként, vagy – feltételezve, hogy a felhasználás az előírt határidőn belül más projektre nem lesz elszámolva – a teljes 300 M Ft után kell a szankciókkal számolni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Az 5 fős családi gazdaság 4 tagja fejenként 24%-24% tulajdonrésszel tagja egy kft.-nek, ami 2016-ban alakult. A családi gazdaság az Áfa tv. szerint kompenzációs felár érvényesítésével értékesíti mezőgazdasági termékeit. A kft., melyben a 4 fő 24-24%-kal tulajdonos, bérelt területen gazdálkodik és mezőgazdasági szolgáltatást is végez. A termelési eszközök a cégben is rendelkezésre állnak. A kft. vásárol egy kombájnt és visszaigényli az áfát a beruházás után. A betakarítási munkákat a családi gazdaságnak is szolgáltatásként a kft. fogja végezni. Az Áfa tv.-nek mindkét cég eleget tesz? A családi gazdaság mezőgazdasági kompenzációs felár-jogosultsága megmarad? A cég a teljes beruházás áfáját visszakérheti? Kapcsolt vállalkozás lesz a szolgáltatási szerződés megkötése után a családi gazdaság és a kft.?
Az 5 fős családi gazdaság 4 tagja 24-24%/fő tulajdonrésszel tagja egy kft.-nek, ami 2016-ban alakult. A családi gazdaság az áfatörvény szerint kompenzációs felár érvényesítésével értékesít a mezőgazdasági termékeit. A kft., melyben 4 fő 24-24%-kal tulajdonos, bérelt területen gazdálkodik és mezőgazdasági szolgáltatást is végez. A termelési eszközök a cégben is rendelkezésre állnak. A kft. vásárol egy kombájnt és visszaigényli az áfát a beruházás után. A betakarítási munkákat a családi gazdaságnak is a kft. fogja végezni szolgáltatásként. Az áfatörvénynek mindkét cég eleget tesz? A családi gazdaság mezőgazdasági kompenzációsfelár-jogosultsága megmarad? A cég a teljes beruházás áfáját visszakérheti? Kapcsolt vállalkozás lesz a szolgáltatási szerződés megkötése után a családi gazdaság és a kft.?
Egyesület támogatásból valósítja meg egy ingatlan felújítását. Áfa besorolása a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes. Az elkészült felújítást átadja az ingatlan tulajdonosának térítésmentesen bekerülési értéken, aki áfaköteles tevékenységet folytat. Elégséges-e az áfatörvény 11. §-a szerinti besorolást alkalmazni és nem tekinteni értékesítésnek, vagy az áfával el kell számolnia?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bérelt ingatlanon végzett beruházást, amit aktivált is. A bérbeadóval – amely egy másik kft. – megegyeztek, hogy a bérleti díjba beszámítják a beruházás érkékét. A bérbeadó kiszámlázza minden hónapban a bérleti díjat. A bérbevevő ugyanolyan összegben állít ki számlát minden hónapban, vagy egyösszegben ki kell állítania a beruházásról a számlát, és azt havonta egyenlítik ki a bérleti díjakkal kompenzálva? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérelt ingatlanon végzett beruházást, amit tárgyi eszközként vett nyilvántartásba. Időközben a bérbeadó rendkívüli felmondással élt (2016 márciusa) és 72 órán belül a bérleményt el kellett hagynunk. Azóta is jogi vitában állunk és várhatóan perre kerül a sor. A kérdésem az, hogyan számoljuk el helyesen a gazdasági eseményt, amit eddig még nem tettünk meg, és most, az évzáráskor akarunk könyvelni. Helyes az, hogy szimplán terven felüli értékcsökkenést számolunk el és egyéb ráfordításként könyveljük a felmondást követően fennmaradó könyv szerinti értéket, majd ezzel egyidejűleg ki is vezetjük a könyvelésből, ugyanúgy mintha selejtezés történt volna? A társasági adó kiszámításánál be tudom állítani adóalap-növelő és -csökkentő tételként is? Köszönöm előre is.
Jövő szerdától újra pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások egyebek mellett eszközvásárlásra, új technológiai rendszerek kialakítására, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, a megpályázható összegek pedig magasabb lesznek – hívta fel a figyelmet Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
Az alábbiakban kérem írásos segítségüket: Egy áfás kft. üzletet épít, saját rezsis beruházásként. A használatbavételi engedélyt megkapta, de még folynak a beruházás egyéb folyamatai az üzletben, még nincs teljesen kész, az építőipari alvállalkozóktól is érkeznek a számlák ezt követően. A használatbavételi engedélyt követően már több hónap eltelt. A tulajdonos szerint most fog majd ténylegesen elkészülni az üzlet. Mikor kell a saját rezsis beruházásként létrejött üzletet ebben az esetben a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Illetve mikor kell a fizetendő/levonható áfát megállapítani, ha a tulajdonosok szerint a tényleges használatbavétel, a használatba vételi engedélyt követően csak később következik be?
A HVG Adó különszám 26. oldalán szereplő táblázat 10. sora 2017. 1. évére vonatkozóan helyesen került kiszámításra? A 3. sor abszolút értéke nem lett figyelembe véve. Várom válaszukat: Pécsi Attila
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2016-os döntése alapján összesen 24,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap költségvetési forrásból 35 hazai nagyvállalat, ennek eredményeként több mint 60 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg és 1147 új munkahely jön létre Magyarországon – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök a sajtótájékoztatóján kilátásba helyezte, hogy azokra az amerikai vállalatokra, amelyek külföldön terveznek beruházni, rendkívül magas adót vetnek ki.
A 2017-es évben sok vállalkozás választott új adónemet. A kivára való áttéréssel kapcsolatos olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné adószakértő válaszol.
Tisztelt Szakértő! Az egyik kft. vásárolt egy 12,72 kWp napelemes rendszer eszközöket (a számlán ez szerepel). A kérdésem az lenne, hogy ez a beruházás tárgyi eszköznek minősül, vagy anyagként kell lekönyvelnem? Válaszát előre is köszönöm!
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték