Tisztelt Szakértő! Főtevékenységében energiatermelésre létrejött áfaalany kft. a termeléshez szükséges berendezéseket megvásárolt földterületekre fogja telepíteni. Engedélyköteles maga a telepítés. A berendezéseket uniós tagországból vásárolják, magát a munkát magyar vállalkozók végzik. Szóba jöhet-e fordított adózás a beruházás kapcsán? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingelése mellett a tőkerész és a kamat mellett kiszámlázásra kerültek egyéb tételek (regisztrációs adó átterhelése, birtokba adás) is. Ezeket egyéb költségekként kell lekönyvelni, vagy rá kell könyvelni a beruházásra?
Víziközmű kft. 2010-ben indított egy 100%-os támogatással megvalósuló beruházást ivóvíz fővezeték cseréjére. A vezeték a kft. könyveiben szerepelt. 2013. 01. 01-jén a törvény alapján a közművagyon (térítésmentesen) átadásra került az ellátásért felelős önkormányzatok részére [CCIX. törvény 6. § (1) bekezdése]. A beruházás 2016. novemberben befejeződött, az üzembe helyezés megtörtént. A törvény 10. § (2) bek. alapján a víziközmű vagyont át kell adni az ellátásért felelős önkormányzatok részére. A kivitelezés befejeződött, de a projekt befejezési határideje 2017. 04. 30. A PR és kommunikációs feladatok teljesítéséről, könyvvizsgálatról illetve különböző elemzésekről szóló számlák 2017. éviek, kifizetésük is ekkor történt! Ezek értékével a beruházás értékét meg kell növelni. A számláknak a könyvelése megoldható lenne vagy szállítóval szemben (ha itt van a számla) vagy időbeli elhatárolással szemben. (Itt annyi probléma van, hogy pl. a PR-os számlája egyértelműen 2017-es időszakra is vonatkozik.) Az átadásra kerülő vagyon értékét ki kellene 2016-os dátummal vezetni a 86-osba, a kapott támogatást a 96-osba. A támogatás elszámolása a gond, még 108 millió Ft nem lett lekérve. 2017 júniusban lesz beadva az utolsó lehívás és annak elfogadására augusztus hónapban kerül sor. A vagyon átadásnak nem lehet eredménykihatása. Hogyan kell ezt helyesen elszámolni és a könyvekben kimutatni?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem a segítségét. Kizárólag adóköteles tevékenységet végző áfaalany egyéni vállalkozó saját telephelyet alakítana ki, kizárólag vállalkozási célra. Építési területen telket vesz, az eladó felszámítja az áfát. Külső vállalkozóval építteti meg az iroda és szociális épületet. Levonhatja-e ebben az esetben a beszerzéseket terhelő áfát? Van-e áfabejelentési kötelezettsége a nem lakóingatlannak minősülő épület áfakötelessé tétele esetén, és csak így vonhatja le a saját beruházásának áfáját? Ha igen, akkor ezt év közben a beruházás megkezdése előtt kell benyújtania? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbiakkal kapcsolatosan. Mezőgazdasági őstermelő – heti 36 órát elérő munkaviszony mellett – 2015-ben beruházott egy ültetvény létesítésére, melyet állami támogatásból, hitelből és önerőből fedezett. 2015-ben őstermelésből bevétele csak az állami támogatásból volt, jövedelme nem volt, és így adója sem keletkezett. 2016. évben már 600 ezer forintot meghaladó jövedelme volt plusz egyéb állami támogatást is kapott. Tehát 2016-ról a támogatásokkal növelt jövedelme után, a költségek levonását követően adózik. A kérdésem az lenne, hogy milyen mértékben számolhat el értékcsökkenést (a teljes beruházásra, vagy csak a támogatás feletti összeg után)? Illetve az is érdekelne, hogy mikor lehet aktiválni a beruházást, azaz az szja-törvény szerinti "termőre fordulás" hogyan értelmezhető, mivel 2016. évben már termett az ültetvény, és értékesítette is a terményt a gazdálkodó? Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlöm! A társasági adóról szóló törvény 7. § zs) pont szerinti beruházási kedvezményt melyik időpontban lehet érvényesíteni? Csak az aktiválás évében, amikor a 161-re kerül? Továbbá felújítás esetén használt ingatlanon végzett felújítás értéke is elszámolható? Végül: aki bérbeadást is végez (de nem feltétlenül ez a főtevékenysége), annál bérbeadás céljára vett ingatlannál érvényesíthető a kedvezmény? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Bérelt ingatlanon végzett beruházással kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni. Adott egy kft., amely magánszemélytől bérel határozatlan időre ingatlant. Ezen az ingatlanon nagy értékű beruházást hajtana végre, szolgáltatási kör bővítése céljából. Jól értelmezem-e a lehetőségeket, hogy amikor a bérleti szerződés megszűnik, mi lesz a végrehajtott beruházás értékével, levonásba helyezett áfájával, valamint a bérbeadónak keletkezik-e jövedelemadó fizetési kötelezettsége? Amire jutottam lehetőségek: 1. Könyv szerinti érték + áfa, kiszámlázza a bérbeadónak. 2. Térítés nélkül átadja. Ebben az esetben az áfafizetésnél ingatlan esetén a 240 hónapot figyelembe véve állapítjuk meg az áfát, vagy a könyv szerint érték áfáját kell fizetendőbe tenni? Valamint itt a bérbeadónak a könyv szerinti érték + áfa értéken egyéb jövedelme keletkezik, ami után szjafizetése lesz? 3. Terven felüli értékcsökkenésként kivezeti a kft. Ingatlan esetében értelmezhető-e a terven felüli értékcsökkenés? Ebben az esetben a bérbeadó magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Köszönettel: Fazekasné
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni ügyvéddel kapcsolatos kérdésben kérném szíves tájékoztatását: 1. több olyan alkalmazottja van a vállalkozásnak, aki nem a cég székhelyén lakik, ezért az merült fel, hogy egy lakást bérelne ezen személyeknek és mint "munkásszálláson" történő elhelyezést adómentes juttatásként a bérleti díjat számolná el. Ez járható út-e? Ezen ügyvéd 2015-ben fejlesztési tartalékot képezett beruházási célra. Lehetséges megoldás-e, ha ezt az ingatlant szerkezetkész állapotban veszi bérbe és mint idegen eszközön végzett beruházás befejezi a munkálatokat és ezzel a fejlesztési tartalékát feloldja? 2. Szintén ez az ügyvéd nyílt végű lízinggel személygépkocsit bérelne, az egyéni vállalkozónál a személygépkocsi - az ő esetében - nem kizárólagos tárgyi eszköz és feltételezem, hogy a bérleti díj átalányban számolható el, jól gondolom-e? Az áfa tekintetében - a cégekhez hasonlóan - a bérleti díj üzleti célú dokumentált futás arányában levonható? Előre is köszönöm szíves tájékoztatásukat.
2016 IV. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 24 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól, ezen belül a költségvetési szervek beruházásai szűkültek nagyobb mértékben – írja legfrissebb jelentésében a KSH.
Szakképzési hozzájárulás Egy kft. főtevékenységként tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével foglalkozik. A szakképzési törvény előírásainak megfelelően visszaigényli a szakképzési hozzájárulást. Az éves elszámoló bevallásban a kft. igénybe vette a „beruházási kiegészítő csökkentő tételt” a törvény előírásainak megfelelő mértékben. Ebből az összegből a kft. nagyösszegű (100 ezer forintot meghaladó értékű) eszközöket vásárolt. Kérdésünk a következő: A Kft. a „beruházási csökkentő tételt”, mint bevételt a visszaigénylés évében (2016-ban) számolja el teljes egészében, vagy az eszközök értékcsökkenésével arányosan több éven keresztül?
Sokféle értelmezést találtam. A lekötött tartalék csak az adótörvényben meghatározott beruházásra oldható fel. Mivel a beruházás számviteli fogalma magában foglalja a felújítást is, felújításra is képezhető fejlesztési tartalék, illetve a „beruházásra történő felhasználás” kitétel alatt a 161. Befejezetlen beruházás könyvviteli számlán való elszámolást értjük. Szeretném tudni, hogy a 162. felújítás számlára könyvelt tételeket a feljlesztési tartalék felhasználásakor figyelembe vehetem-e. Konkrétan egy önkiszolgáló étterem pultrendszere lett úgy felújítva, hogy az most kétszer akkora lett, mint volt, több elemmel bővült, és sokkal több mindent szolgáltat.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbiakkal kapcsolatban: egy alanyi adómentes adózó esetében a beruházási szállító számlájában szereplő előzetesen felszámított áfa is része-e a beruházásnak és áfával együtt aktiválandó-e az új eszköz? (Mivel alanyi mentes az adózó.) Válaszát előre is köszönettel!
Az idei évtől több új kedvezményt vehetnek igénybe a vállalkozások, amelyek a beruházások növelésére, kutatás-fejlesztésre, a foglalkoztatás bővítésére ösztönöznek.
Tisztelt Szakértő! Képezhető-e fejlesztési tartalék olyan beruházásra, amely nem biztos, hogy teljes egészében meg fog valósulni? Példa: egy cég 300 M Ft fejlesztési tartalékot képez egy, részben pályázati pénzből megvalósítandó beruházásra. A következő adóévben a pályázatát beadja, mellyel kapcsolatban felmerülnek beruházási költségei (pl. geodéziai felmérés, raktárépület-átalakítási engedélyezési terv elkészítése stb.) 20 M Ft értékben. A pályázaton nem nyer. Ebben az esetben a 20 M Ft elszámolható-e fejlesztési tartalék felhasználásaként, vagy – feltételezve, hogy a felhasználás az előírt határidőn belül más projektre nem lesz elszámolva – a teljes 300 M Ft után kell a szankciókkal számolni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Az 5 fős családi gazdaság 4 tagja fejenként 24%-24% tulajdonrésszel tagja egy kft.-nek, ami 2016-ban alakult. A családi gazdaság az Áfa tv. szerint kompenzációs felár érvényesítésével értékesíti mezőgazdasági termékeit. A kft., melyben a 4 fő 24-24%-kal tulajdonos, bérelt területen gazdálkodik és mezőgazdasági szolgáltatást is végez. A termelési eszközök a cégben is rendelkezésre állnak. A kft. vásárol egy kombájnt és visszaigényli az áfát a beruházás után. A betakarítási munkákat a családi gazdaságnak is szolgáltatásként a kft. fogja végezni. Az Áfa tv.-nek mindkét cég eleget tesz? A családi gazdaság mezőgazdasági kompenzációs felár-jogosultsága megmarad? A cég a teljes beruházás áfáját visszakérheti? Kapcsolt vállalkozás lesz a szolgáltatási szerződés megkötése után a családi gazdaság és a kft.?
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték