Az online pénztárgépre két cimen adtak támogatást: 50 ezer Ft/db, valamint a visszavont engdélyű pénztárgépek megrendelői kifizetésének megtérítése címén. Kérdésem az, hogy a második is beruházási célú vagy ráforditás/követelés/megtérülés-e?
Egyéni vállalkozó fejlesztési beruházásra kapott támogatást, a teljes beruházási összeg 70 százalékát. A beruházás 2014-ben indult és 2015-ben fejeződik be. Hogyan számolhatom el a beruházásra kifizetett összeget 2014-ben és majd 2015-ben kapott támogatást? A beruházás megvalósítása egy kiemelten hátrányos helyzetű kistérségben történt.
Tisztelt Szakértő! 2013. év elején a kft. elkezdte a telephely-kialakítás beruházást, melyet 2013. december 31-én közel 90 százalékos készültségi fokon befejezetlen beruházásként mutatott ki a mérlegben. 2013. év végén fejlesztésitartalék-képzésről döntöttek a tulajdonosok, melyet lekötött tartalékként mutattunk ki a beszámolónkban. 2014. augusztus hónapjában fejeződött be a beruházás, megkaptuk a használatbavételi engedélyt is, és az épületet aktiváltuk. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a teljes 2013-2014. évi beruházási értéket is figyelembe vehetjük a fejlesztési tartalék feloldásaként? Vagy csak a 2014. január 1. után kezdett új beruházásra használható fel a fejlesztési tartalék?
Egy társaság irodaházat épít. Az irodák alatt egy nagyméretű mélygarázs is létesül. Az irodaházat várhatóan egy adómentes tevékenységet végző adóalany bérli majd, ezért az iroda bérbeadására a társaság nem kívánja az adókötelezettséget választani. A mélygarázs tervezett kapacitására tekintettel azt bárki igénybe veheti és ez a szolgáltatás adóköteles tevékenység. Kérdésként merül fel: – A beruházás során az áfa összege levonásba helyezhető-e a garázs esetében akkor, ha a garázs tervezése, az építési szerződés megkötése önállóan történik, és külön szerződés tartalmazza az irodaépítés tervezését és építését? – Lehetséges-e az áfa levonásba helyezése egy területalapú elkülönítéssel, azaz, ha a beépített hasznos alapterület alapján történne a levonási hányad megállapítása abban az esetben, ha a generálkivitelezővel az egész épület létesítésére szól a szerződés?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre kérném véleményét. Őstermelő 2014. 12. 17- én családi gazdálkodó lett. 2014. novemberben elkezdett egy állatartótelepet építtetni. 20 millió forintot fizetett beruházásra előlegként az építési vállalkozónak. Egyszeres könyvvitelt vezetünk számára. Kérdés: a 20 millió forinttal csökkentheti a jövedelmét, azaz költségként elszámolhatja azt? Vagy csak akkor, ha üzembe helyezi a állattartó épületeket? 2014. 12. 31-ei zárással most 17 millió forint a nyeresége. Köszönettel Karsainé Inczédy Ildikó
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amelynek a fő tevékenysége műszaki tervezés, kivitelezés, útépítés. Ez a kft. egy vidéki önkormányzat tulajdonában álló teret különböző térkő elemekkel látott el. A teljes kivitelezést a kft. végezte, a különböző kövek beszerzését, és azok elhelyezését is a kft. finanszírozta. Az önkormányzat ezért pénzt nem fizetett a kft. részére. Hozzájárulását adta a tér átalakításához, de a tér továbbra is önkormányzati tulajdon. A téren egy táblát helyeztek el, elyen szerepel, hogy a felújítást, kialakítást XY Kft. végezte, vagyis egyfajta reklám, referenciamunkának minősül a kt. számára. Ezzel a céllal is készült, hogy a későbbiekben máshonnan is megbízást kapjon hasonló átalakításokra. Hogyan kell ezt a munkát a kft.-nél elszámolni? Ez mehet teljes egészében az 5-ös számlaosztályba költségként, mint reklámköltség? Vagy pedig 1-es számlaosztály és beruházás? Ha beruházás, milyen kulccsal amortizálódik? Kérem, hogy a válaszban egyértelmű igent, vagy nemet írjanak, ne csak a törvényi hivatkozásokat. Köszönettel.
Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó családi gazdaság 2013-ban telephelyet vásárolt, 2014-ben pedig megkezdte egy magtár és egy géptárolószín építését. A használatba vételi engedélyt 2015. évben fogja megkapni. Kérdésem: hogyan történik az amortizáció elszámolása? A telephelyre nem lehet értékcsökkenést elszámolni? A magtárakra hány százalékos értékcsökkenést alkalmazhatunk? Dönthet-e úgy a gazdálkodó, hogy 2015-ben a 2014. és a 2015. évi beruházás értékét egyösszegű értékcsökkenéssel számolja el?
Tisztelt Szakértő! Az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként szereplő, irodának használt ingatlant bérel egy kft. egy magánszemélytől. Ezen az ingatlanon végezne beruházást, felújítást, mégpedig kettő okból. Az első, hogy saját magának kialakítsa az irodát, a másik, hogy egy orvosi rendelőnek (kft.-nek) bérbe adja az ingatlan nagyobb részét. A bérbeadásra bejelentkeztünk az adókötelessé tételre. Az áfatörvény 124. § (1) h) és i) pontja, valamint az 124. § (2) c) pontja tiltja az áfa levonását. Viszont az áfatörvény 125. § (1) d), e) és f) pontja megengedi a levonást abban az esetben, ha értékcsökkenést számolunk el és a bérleti díjra választottuk az adókötelessé tételt. A kérdésem, hogy jól értelmezem-e, illetve a beruházás, átalakítás teljes áfatartalma levonásba helyezhető-e? Köszönettel: Gál Dezső
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó beruházásra kapott támogatásának elszámolása az éves bevételére milyen hatással van? A támogatás teljes egészében a bevétel részét képezi, vagy bármilyen költség, ráfordítás levonható belőle, ami a beruházáshoz kapcsolódik? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nagy értékű (50 millió forint) lakóngatlant vásárolt befektetési, illetve hasznosítási (bérbeadási) céllal magánszemélytől. Az adásvételi szerződés megkötése után az ellenértéket kifizettük. A birtokbaadás megtörtént, de az ingatlant terhelő jelzálog (szociálpolitikai kedvezmény 10 éves lejárata) miatt, a földhivatalhoz csak 2015-ben lesz benyújtva a szerződés, és 2015-ben lesz bejegyezve a tulajdonjog. Kérdésként merül fel, hogy 2014-ben könyvelhető-e beruházásként a kifizetett összeg, vagy csak beruházásra adott előlegként? 30 millió forint fejlesztési tartalékot szeretnénk rá feloldani, ezért fontos, hogy már 2014-ben beruházásnak tekinthető-e a vásárlás, vagy csak 2015-ben, ha a szerződést benyújtjuk a földhivatalhoz ,és a tulajdonjog-bejegyzés is megtörténik. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Európai uniós pályázati forrásból megvalósuló telephelyfejlesztés esetén feloldható-e a fejlesztési tartalék a beruházás terhére? Köszönettel!
Ipari telephelyet létesített egy cég. A telephely birtokba adásakor az ingatlan aktiválva lett. Ezt követően nagy értékű munkákat is el kellett végezni rajta, például, betonaljzat javítása, amihez a betont a megrendelő vette meg, a munkadíjat kifizette. A NAV-tól a vagyonszerzési illeték előírása megtörtént. Mindent az épület beruházására kell könyvelni, vagy karbantartásként is kezelhetem a munkákat?
Adócsökkentési és fejlesztési alapot hozna létre a kormány 2016-tól; ez derül ki a 2015-ös költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott fejezeti indoklásokból – bukkant rá a Portfolio.hu. Az alapban három év alatt 600 milliárd forint gyűlne fel a prognózis szerint, amit adócsökkentésre, valamint beruházásokra lehetne fordítani.
Az alábbiakban kérem a segítségüket. Egy kft. lakó- és nem lakóépületek építésével foglalkozik. Az előző könyvelő mindent az építési anyagokra könyvelt, az építéshez igénybe vett (kőműves munkák) szolgáltatásokat is. Az ügyvezető szerint nincs készleten építései anyag, viszont fizikai valóságában áll az épület. Jelenleg az építkezés leállt. Megtehetem-e, hogy az építési anyagon nyilvántartott összeget átkönyvelem befejezetlen beruházásra? Illetve mivel az építkezést ebben az évben nem folytatták, az ingatlanra terven felüli értékcsökkenést számolhatok-e el, hogy valós képet kapjunk a beszámolóban? Kell-e hivatalos szakvélemény (például építész), hogy az ingatlan december 31-én milyen értéket képvisel? A társaságnak alkalmazottja nincs. Az ügyvezető nem építési szakember. Az építkezésen alvállalkozók dolgoztak. Gyors válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk (egyszemélyes kft.) vásárolt egy ingatlan 2013 tavaszán, melyen beruházásba kezdett. Kertfelújítás, garázsépítés, energetikai beruházás. Sajnos az áfát levontuk, annak ellenére, hogy az ingatlan lakóházként szerepel a nyilvántartásban. Mindezt azért tettük, mert az Apehtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ha ezt a házat mint bemutatóházat kezeljük (későbbiekben megvalósuló vendégház építés miatt), akkor levonható az áfa, ha jelezzük, hogy ugyanezen anyagokkal, vállalkozókkal fogunk dolgozni az új projekten. Így nem önellenőriztünk. Sajnálatos módon ez a beruházás nem fog megvalósulni, így nincs jogalapja az áfa levonásának. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mit lehet tenni? Ha a földhivatalnál a házat átminősíttetjük irodának, akkor maradhat-e a könyvelés vagy mindenképpen önellenőrizni kell? Lassan közeledik a beruházás vége, aktiválni kell. Várom válaszát, üdvözlettel
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték