Néhány ponton változtak 2017-ben, illetve 2018-tól a beruházások támogatására vonatkozó uniós szabályok, amelyek következtében hazai támogatási előírások is módosultak. A változások a fejlesztési adókedvezmény feltételeit, igénylését érintik, egy részüket a hatályba lépésüktől (2017. december 14-e), más részüket 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.
Tisztelt Szakértő! Az elmúlt napokban az egészségügyi szolgáltatók (fogorvosok, betegszállítók) egyszeri kiegészítő díjazást kaptak. E díjazás a működéssel összefüggésben használható fel. Kérdésünk e díjazás könyvelésével kapcsolatosan merült fel. Ezen egyszeri támogatást a tárgyévi bevételek között kell-e szerepeltetni, vagy esetleg el kell határolni? Ez kapcsolódhat a bérfejlesztésükhöz, de gépberuházást is finanszírozhat belőle a vállalkozás. A betegszállítók a 2016. december 1. és 2017. november 30. közötti teljesítményük arányában kapták a kiegészítő díjazást. Ha ebben az irányban gondolkozunk, akkor tekinthetjük ezt a 2017-es év kiegészítő utófinanszírozásának? Ha a jövőbeni működésükre használják, akkor elhatárolandó, s a konkrét felhasználással szemben kellene feloldani a 2018-as évben? Segítségét köszönjük!
A Nemzetgazdasági Minisztérium egy hónappal ezelőtt közölt kimutatása szerint mintegy 70 ezer vállalkozásnak lehet érdemes 2018-tól áttérni a kiva szerinti adózásra. Már 2016 decemberében kiderült, hogy 2018-tól 13 százalék lesz a kiva mértéke, a 2017 őszi adótörvény-módosítások keretében pedig elsősorban a veszteségleírási szabályokat módosította a jogalkotó. Ezeket már a 2017. évről szóló éves adóbevallás elkészítésekor is alkalmazni kell. Jelen cikkünkben az új beruházásokhoz kapcsolódó veszteségleírás szabályaival foglalkozunk.
Eredeti válasz http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_14_afa_beruhazas_esten_cfm#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Kedves Tirpák Anita! A kérdésemre adott válasza nagyon alapos és kimerítő, melyet nagyon köszönök. Világos a magyarázat. Egy ponton szeretném csak pontosítani a kérdést. Valószínűleg egy kicsit eltereltem a figyelmet az áfa tv. 134. § (2) felé, de a cég csak áfás bevételt realizál, arányosítania nem kell semmilyen oknál fogva. Ezért jól gondolom ugye, hogy ezt a bekezdést nem kell alkalmaznia (134. § (2)), azaz az előzetesen felszámított adót a teljesülés időpontjában beállíthatjuk visszaigénylésbe? Majd a beruházás befejezésekor az arányos részt kiszámlázzuk a magánszemély felé. Nagyon köszönöm a választ! Tisztelettel Halmosi István
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő. Mezőgazdasági őstermelő terményszárító beruházását szeretné egyösszegben elszámolni. A beruházás végszámláját kiállították 2017. évi teljesítéssel, a fizetési határidő azonban átcsúszik 2018-ra. Amennyiben a kiegyenlítés csak 2018-ban történik meg, azonban a használatba vételi engedélyt kiadják neki még 2017-ben, akkor elszámolhatja a beruházást egyöszegben a 2017. év eredmény terhére? Köszönöm.
Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves állásfoglalásukat. Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság ingatlannal rendelkezik. Az ingatlanértékesítés tekintetében áfamentességet választott, míg ingatlan-bérbeadás tekintetében úgy döntött, hogy ezen tevékenysége tekintetében áfás lesz. Az ingatlanon nagy értékű beruházást végeznek. A kérdésem, hogy a beruházás tekintetében élhet-e áfalevonási lehetőségével, tekintettel arra, hogy a jövőben az ingatlant hosszú távra (áfásan) bérbe kívánja adni. Segítségüket előre is köszönöm!
Nyolc Bács-Kiskun megyei konzorcium 3,84 milliárd forint európai uniós támogatásban részesül a társadalmi hátrányok mérséklésére az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében. Négy település pedig egymilliárd forintot fordíthat egyebek mellett a leromlott városrészek felújítására a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak (TOP) köszönhetően – tájékoztatta a megyei közgyűlés elnöke az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! A tulajdonos-ügyvezető tulajdonában lévő ingatlan a kft. székhelye, a cég bérleti díjat nem fizet a magánszemélynek. A cég fűtő-hűtő berendezést vásárolt, mely beépítésre került. Kérdésem, hogy elszámolható-e a cég beruházásai között?
Kedves Szakértő! Egyik cégünk építési telket szeretne vásárolni. Az eladó be van jelentkezve az ingatlanértékesítés áfája alá. Ha jól tudom ebben az esetben, hogy be van jelentkezve, és építési telekről van szó, így egyenes áfás lesz a számla, amit kiállít cégünk számára. A kérdésem az lenne, hogy a mi cégünk, amely viszont nincs bejelentkezve az ingatlanértékesítés áfája alá, levonhatja-e az ingatlanberuházás számlájának az áfatartalmát? Elvégre amikor eladja majd az ingatlant, akkor nem fogja megfizetni az áfát, és mint köztudott az állam nem szereti, ha levonunk áfát olyanra, amire később sem fizetjük meg. Illetve abban sem vagyok biztos, hogyha mondjuk elszámolom csak költségnek a beruházást és nem vonom le az áfát, hogy ez esetben az ingatlanon végzett további beruházás, felújítás áfája levonható-e? Vagy ilyenkor, telek esetében ha ráépít és elválaszthatatlan részét képzi az ingatlannak, akkor vonható, de ha csak egy konténert tesz le, amit bármikor odébb tehet másik telekre az vonható mint ingatlantól független beruházás? Javasoltuk az ügyfélnek, hogy jelentkezzen be az ingatlan áfa alá, mert akkor biztosan vonhatja és megfizeti. Ezzel kapcsolatban viszont felmerült, hogy most szeretne eladni egy másik ingatlant, aminek az áfáját a vételkor nem vonta le. Ilyen esetben az eladáskor be kell fizetnie az áfát, ha időközben most bejelentkezik? Kérem segítsen nekem ebben kacifántos kérdésben, hogy megfelelően tudjunk eljárni! Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk mérlegeli a kiva alá történő bejelentkezés lehetőségét. A problémánk, amit nem látunk teljesen világosan, a következő: jelenleg az eredménytartalékunk 20 millió forint, ami lényegében a társaság tulajdonában lévő iroda ingatlan bekerülési értékét finanszírozza forrás oldalon. Ha a kiva alatt elkezdünk osztalékot jóváhagyni és kifizetni, ahogy az újabb nyereséges évek következtében az eredménytartalék nő, akkor először ez a 20 millió forint kerül kifzetésre, ami nem képez kivaalapot, lévén a kiva előtti időszakban keletkezett. Aztán a további összegek már a kiva alapját fogják képezni, de az eredménytartalék folyamatosan 20 millió forint körül kell maradjon, mivel az eszköz oldalon ott az ingatlan. Ha egyszer a kiva alól ki szeretnénk vagy ki kellene lépnünk, akkor ez az eredménytartalék a kiva alatti időszakban keletkezettnek minősül, és el kell különítenünk lekötött tartalékba? Azaz csak beruházásra oldható majd fel, és ezt a 20 millió forintot újra el kell költenünk beruházásra? Vagy valamit rosszul értelmezünk? Ha így van, akkor van-e bármilyen lehetőség arra hogy ezt a helyzetet elkerüljük, orvosoljuk? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság gépek tárolására színt épít. Ebben az évben a betonozással készültek el. A munkáról számlát kapott, melyet ki is fizetett. Elszámolhatja-e költségként ebben az évben a számlát, vagy csak a beruházás elkészültekor, annak aktiválásakor? Köszönöm.
Átadták a megújult Raktár utcai iparterületet és a Videoton Ipari Parkot Kaposváron, korszerűsítésükre mintegy 600 millió forintot költöttek a somogyi megyeszékhelyen – tájékoztatta a városháza közleményben az MTI-t.
Jövőre megépül az M35-ös autópálya görbeházi csomópontja, amely kimaradt a beruházásból – jelentette be mai debreceni sajtótájékoztatóján Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter.
Négy fő stratégiai területen is képes tenni azért egy vállalat, hogy hatékonyabb legyen az eszközkihasználtsága – mutatnak rá legújabb kutatásukban a Roland Berger szakértői.
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Társaságunk egy éve bérel egy 58 négyzetméteres lakást egy magánszemélytől. Ezen időszak alatt – a bérleti szerződés szerint – a lakást teljes egészében felújítottuk, a felújítás összesen 7,5 millió forintba került. A bejövő számlák után az áfát visszaigényeltük, a felújítást mint bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiváltuk. (Az ingatlan-bérbeadás szerepel a tevékenységi körök között, és a bérbeadást adókötelessé tettük.) A lakás bérlésével és felújításával az volt társaságunk célja, hogy majd bérbe adjuk, és ennek következtében bevételünk keletkezik. A lakás felújítása egy hónapja fejeződött be, a lakás bérbeadását meghirdettük, de bérlőnk még nincs. Időközben a tulajdonos azzal állt elő, hogy jelentkezett a lakásra egy vevő, és el szeretné adni az ingatlant. Kérdésünk: társaságunknak hogyan kell elkönyvelnie a bérelt ingatlanon végzett beruházás kivezetését, keletkezik-e áfa- vagy társaságiadó-fizetési kötelezettségünk? Tisztelettel: Ecker Dániel
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték