A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatait helybenhagyva kedden elutasította azokat a felülvizsgálati kérelmeket, amelyeket a vasárnapi munkavégzés tilalmára vonatkozó népszavazási aláírásgyűjtő ívek hitelesítése érdekében nyújtottak be – közölte a legfelsőbb bírói fórum a honlapján.
Megtagadta az adózó díjkedvezményét, ezért az a bírósághoz fordult. Az ügy a Kúrián kötött ki.
Elmulasztotta értesíteni a munkaerő-piaci ellenőrzést követő eljárásról a hatóság az érintettet. A felperes bíróságon, végül a Kúriánál kereste igazát.
A szerződő felek bármilyen szerződésszegés esetére kiköthetnek kötbért, írja a Kúria elvi jelentőségi ügy alapján készült tájékoztatója.
A munka törvénykönyve szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott teljes kárát. Nem mindegy azonban, hogy a munkavállaló milyen jogcímen kíván kártérítési igényt érvényesíteni, hiszen a munkáltató kártérítési felelőssége limitált.
Az adóhatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához egy jogerős bírósági ítélettel szemben, amely új eljárásra kötelezte a hivatalt azt követően, hogy az érdemi ellenőrzés nélkül elutasította az adózó önellenőrzési kérelmét.
Képzőművészeti alkotások eladását jelölte meg ingatlanjai vásárlása forrásaként az adózó. Bizonyítékait az elsőfokú bíróság nem fogadta el, ezt követően a Kúria vizsgálta az ügyet.
Új eljárásra kötelezte az adóhatóságot a Kúria, mert egy peres ügyben az egyéni vállalkozói adóalap megállapítása során a bíróság a közigazgatási határozat jogszerűségét olyan adatokra és jogcímre alapozta, amelyek nem szerepeltek a keresettel támadott határozatban.
A focista munkavállalónak késve fizetett munkáltatója, majd csak a minimálbért kapta meg. A labdarúgó a Kúriáig vitte az ügyet.
A jogállamiságot és a jogbiztonságot is sértheti az Alkotmánybíróságnak a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről tartandó népszavazást helyben hagyó Kúria-döntést megsemmisítő határozata. További hazai jogorvoslati lehetőség nincs, de a strassbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság előtt megtámadható az Ab-döntés.
Az Alkotmánybíróság (Ab) szeptember 22-én aláírt határozatában megállapította, hogy a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú, a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott végzése alaptörvény-ellenes.
A Kúria hamarosan határozatot hoz a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó népszavazási kezdeményezésekről.
Az üzemanyag-megtakarítás letiltás (gyerektartás) alapját képezi-e? – merült fel olvasói kérdésként. Ennek kapcsán cikkünkben ismertetjük a Legfelsőbb Bíróság (a Kúria elődje) vonatkozó döntését, mely szerint a munkavállaló részére kifizetett juttatás jogcímét illetően nem a juttatás elnevezésének, hanem a rendeltetésének van elsősorban jelentősége.
Az Alkotmánybíróság elnöke soron kívüli eljárást rendelt el a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezés kapcsán benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében – közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára az MTI-vel.
Az ügyben eldöntendő kérdés az volt, hogy a csődegyezség megkötését követően, de még annak bírósági jóváhagyását megelőzően az alperes jogszerűen használta-e fel a felperes által letett óvadék teljes összegét. Ehhez azt a jogkérdést kellett a Kúriának megválaszolnia, hogy a csődegyezség mikortól hat ki az abban részt nem vett hitelezőkre, mikortól van a csődegyezségnek kényszeregyezség hatálya: a megkötésétől (ez volt a másodfokú bíróság álláspontja), vagy csak a jogerős bírósági jóváhagyástól (ez volt az elsőfokú bíróság álláspontja). Ebben az elvi kérdésben a Kúria korábban még nem foglalt állást.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték