Az adóhatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához egy jogerős bírósági ítélettel szemben, amely új eljárásra kötelezte a hivatalt azt követően, hogy az érdemi ellenőrzés nélkül elutasította az adózó önellenőrzési kérelmét.
Képzőművészeti alkotások eladását jelölte meg ingatlanjai vásárlása forrásaként az adózó. Bizonyítékait az elsőfokú bíróság nem fogadta el, ezt követően a Kúria vizsgálta az ügyet.
Új eljárásra kötelezte az adóhatóságot a Kúria, mert egy peres ügyben az egyéni vállalkozói adóalap megállapítása során a bíróság a közigazgatási határozat jogszerűségét olyan adatokra és jogcímre alapozta, amelyek nem szerepeltek a keresettel támadott határozatban.
A focista munkavállalónak késve fizetett munkáltatója, majd csak a minimálbért kapta meg. A labdarúgó a Kúriáig vitte az ügyet.
A jogállamiságot és a jogbiztonságot is sértheti az Alkotmánybíróságnak a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről tartandó népszavazást helyben hagyó Kúria-döntést megsemmisítő határozata. További hazai jogorvoslati lehetőség nincs, de a strassbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság előtt megtámadható az Ab-döntés.
Az Alkotmánybíróság (Ab) szeptember 22-én aláírt határozatában megállapította, hogy a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú, a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott végzése alaptörvény-ellenes.
A Kúria hamarosan határozatot hoz a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó népszavazási kezdeményezésekről.
Az üzemanyag-megtakarítás letiltás (gyerektartás) alapját képezi-e? – merült fel olvasói kérdésként. Ennek kapcsán cikkünkben ismertetjük a Legfelsőbb Bíróság (a Kúria elődje) vonatkozó döntését, mely szerint a munkavállaló részére kifizetett juttatás jogcímét illetően nem a juttatás elnevezésének, hanem a rendeltetésének van elsősorban jelentősége.
Az Alkotmánybíróság elnöke soron kívüli eljárást rendelt el a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezés kapcsán benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében – közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára az MTI-vel.
Az ügyben eldöntendő kérdés az volt, hogy a csődegyezség megkötését követően, de még annak bírósági jóváhagyását megelőzően az alperes jogszerűen használta-e fel a felperes által letett óvadék teljes összegét. Ehhez azt a jogkérdést kellett a Kúriának megválaszolnia, hogy a csődegyezség mikortól hat ki az abban részt nem vett hitelezőkre, mikortól van a csődegyezségnek kényszeregyezség hatálya: a megkötésétől (ez volt a másodfokú bíróság álláspontja), vagy csak a jogerős bírósági jóváhagyástól (ez volt az elsőfokú bíróság álláspontja). Ebben az elvi kérdésben a Kúria korábban még nem foglalt állást.
A Kúria egy közelmúltbeli ítéletében ismét értelmezte a közvetített szolgáltatás fogalmát a helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából – ezúttal a bevásárlóközpontok bérbeadási tevékenysége kapcsán. Bár az ítélet nem zárta ki annak elvi lehetőségét, hogy az üzemeltető a hipa alapját csökkentő tételként számolja el a bérleti díjat, ennek feltételéül azonban nehezen megugorható követelményeket támasztott – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Záró ellenőrzést tartott a NAV a törölt kft.-nél és adóhiányt állapított meg. A vagyon nélküli cégtől nem lehetett behajtani a tartozást, ezért az adóhatóság korlátlan felelősségre hivatkozva a volt tagnál próbálkozott. Az ügy a Kúriáig jutott, ismertetjük az előzményeket és a testület döntését.
A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs vizsgálatainak elhúzódása miatt gyakori, hogy tb-szerveknek visszamenőleg kell megállapítania az ellátást. Ennek összege jogvitát gerjesztett, a Kúria döntött.
Mennyiben felelős a munkáltató a munkavégzésből adódó egészségkárosodásért, és mennyiben járul hozzá a munkavállaló a foglalkozási megbetegedésekért, ha az egészségre káros szenvedélyeknek hódol (például dohányzik)? A mostanában ebben a tárgyban születő bírósági ítéletek még a korábban hatályos munka törvénykönyve szabályrendszerére épülnek. Cikkünkben bemutatunk egy konkrét Kúria-döntést, és vázoljuk, hogy a három évvel ezelőtt hatályba lépett új Mt. hogyan rendelkezik a munkáltatói, illetve a munkavállalói felelősségről.
Túl drágán, túl sokat vásárolt acélhulladékból a társaság ügyvezetője, ezért munkáltatója másfél milliárdos kártérítést szabott ki rá. Az ügy végigjárta az igazságszolgáltatás fokozatait, végül a Kúria döntött.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték