Balesetet szenvedett a munkavállaló, felelős-e a munkáltató? Döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

Munkavégzés közben bekövetkezet baleset ügyében pereskedett a villanyszerelő munkavállaló munkáltatójával. Az ügy a Kúriánál kötött ki.

A felperes 2006 óta áll az alperesnél távközlési hálózatszerelő szakmunkás munkakörben alkalmazásban. Feladata többek között számítógépes, rádió-, telefon- és televíziós átviteli kábelek szerelése, javítása.

Az alperes 2010. november 5-én kötött keretszerződést az M.T.Nyrt-vel kivitelezői és üzemeltetési tevékenységre. Ennek alapján a M.T.Nyrt. tulajdonában lévő, a távközlési hálózat részét képező oszlopokon hálózatfenntartási, hibajavítási feladatok elvégzésére is köteles. A keretszerződés alapján 2013. június 27-én Ö-n kellett a felperesnek és a munkatársának munkát végezni egy 1995. november 2-án kiadott építési engedély alapján elhelyezett, dupla betongyámos, úgynevezett sós fenyőoszlopon. Az oszlopot szemrevételezéssel és kopogtatással megvizsgálták, azon sérülést vagy repedést nem észleltek. Az életkorát és a leállításának idejét tartalmazó adattábla azon nem volt elhelyezve.

Az oszlop stabilitását mászás közben folyamatosan próbálgatta a felperes, de hibára utaló jelet nem tapasztalt. A munkavégzés magasságában két vezetéket levágott, a harmadik elvágása után azonban a betongyámos oszlop dőlni kezdett az úttest irányába, majd közvetlenül a két betongyám fölött eltört. A felperes mindkét talpára érkezett, és a bal oldalon nyílt, a jobb oldalon zárt, rendkívül romos mindkét oldali sarokcsonttörést szenvedett el. A felperes a keresetében vagyoni kártérítés megfizetését kérte arra hivatkozással, hogy a baleset oka az volt, miszerint a munkáltatója a biztonságos munka feltételeit részére nem biztosította. Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperes 2013. június 27-én ért balesetéért teljes felelősséggel tartozik. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta.

Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.

A Pp. 275. § (2) bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Felülvizsgálati kérelemmel nem volt támadott a jogerős közbenső ítélet megállapítása, miszerint a perbeli balesetet a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta. Ezért a Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján a Pp. 166. § (1) és (2) bekezdés értelmében arról kellett állást foglalnia, hogy e körülménnyel a munkáltatónak kellett-e számolnia, és elvárható volt-e, hogy annak bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A Kúria határozata kimondja: az eljáró bíróságok helyes következtetéssel állapították meg, hogy a perbeli balesetet okozó körülménnyel az alperesnek számolnia kellett, mert adott helyzetben nem tett eleget az ésszerű tájékozódás követelményének a munkaterület adminisztratív átvételével, de nem felel meg e követelménynek azon intézkedése sem, hogy az oszlopok állapotának felméréseként a munkavállalóit külső szemrevételezéssel, kopogtatással bízta meg. A munkáltatótól legalább elvárható lett volna, hogy felderítse az oszlopok korát, mert ebből is következtetés lett volna levonható állagukra, vagy az, hogy az oszlopok tulajdonosától, egyben a megrendelőtől beszerezze az oszlopok állagmegóvása, azok felmérése tárgyában tett intézkedési jegyzéket.

Az alperes csak állította, de a reá háruló bizonyítási teher ellenére nem bizonyította, hogy az oszlop megbontásán kívül nem volt olyan vizsgálati mód, amellyel annak korhadtságára, balesetveszélyességére következtetni lehetett.

Kárfelelősség alóli sikeres kimentése érdekében alappal csak akkor hivatkozhat a munkáltató azon feltételezésére, hogy a részére átadott munkaterületen az átadó személy valamennyi jogszabályi kötelezettségének eleget tett, ha objektíve megállapítható, hogy ezen feltételezést ésszerű tájékozódásra, vagy intézkedések megtételére alapította. Adott esetben azonban ez a fentiek alapján nem volt megállapítható, mert az Mvt. 54. § (7) bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére nem győződött meg arról, hogy a felperes munkakörülményei megfelelnek-e a biztonságos munkavégzés követelményének. Miután ennek biztosítása az Mt. 51. § (4) bekezdés alapján a munkáltatót terheli, a felperessel szemben fennálló kárfelelőssége szempontjából a megrendelő szerződésből eredő kötelezettsége esetleges elmulasztásának nincs jelentősége.