hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

16 éven át vette fel elhunyt gondnokoltja nyugdíját

  • adozona.hu

A gondnoksága alatt állt, de időközben elhunyt személy nyugdíját vette fel 16 éven át az azóta szintén elhunyt örökhagyó. Örököseit 5 468 411 Ft-ra perelte a TB-szerv.

A Kúria előtt Pfv. V. 20 907/2016/5. számon folyó ügyben kiderült: a gondnokság alatt állt személy elhunytát követően gondnoka az ő számlájára utalt nyugellátást a nyugdíjfolyósító szerv tudta nélkül 16 éven át jogalap nélkül felvette.

Erről a társadalombiztosítási szerv csak a gondnok halála után értesült. Ezt követően a folyósított nyugdíjból meg nem térült 5 468 411 forint megfizetésére kérte kötelezni a gondnok örököseit, a jogalap nélküli gazdagodás és az öröklés polgári jogi szabályai alapján, polgári peres eljárásban.

A másodfokú bíróság a keresetnek helyt adó elsőfokú ítéletet megváltoztatva a keresetet elutasította. Abból indult ki, hogy miután a társadalombiztosítási szerv felperes az örökösökkel szemben polgári jogi igényt érvényesített, elsődlegesen azt kellett vizsgálni: közöttük polgári jogi jogviszony létrejött-e.

Jogi álláspontja szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 93. § (2) bekezdése értelmében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal érvényesíti, a nyugellátással kapcsolatos közjogi jogviszonyban a felperes társadalombiztosítási szerv jogosultságát a közigazgatási eljárás szabályai szerint meghozott határozat teremti meg. Így a nyugdíj visszafizetésére kötelezett halála esetén az örökös eljárási jogaira is a Tny. szabályai vonatkoznak.

Erre tekintettel a felek közötti polgári jogi jogviszony hiányában polgári perben a társadalombiztosítási szerv nem érvényesíthette igényét.

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

A Kúria a Tny. alkalmazhatóságából (hatályából) kiindulva, a törvényben foglalt visszatérítési és megtérítési szabályok, valamint az ügyben alkalmazandó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 7. § (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 1. §-a alapján megállapította, hogy ha a társadalombiztosítási szerv a jogosult halála esetén kiutalt nyugellátást jogalap nélkül felvevő személyt – elhunyta miatt – írásban nem kötelezhette a visszafizetésre, örököseivel szemben polgári perben, a jogalap nélküli gazdagodás – és az öröklés – szabályai szerint érvényesítheti igényét.

Forrás: Kúria Sajtó; http://www.kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-pfvv2090720165-szamu-ugyben-jogosult-halalat-kovetoen-kiutalt-nyugellatast-jogalap
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink