Az áfalevonás megtagadása: ezek idézhetik elő

Évekkel ezelőtti gyakorlatról szól a cikk. A levonási jogot nem lehet megtagadni, inkább be kellene szedni az adót. A tételes áfával ennek nem lenne akadálya, azonban rejtélyes erők akadályozzák, hogy a tételes áfa adatokat az adóhatóság rögtön a bevallás után azonnal alkalmazza is és kiértesítse a számlabefogadókat, a kiegyenlítésre váró összeget pedig lefoglalja...

A NAV elöljáróinak a levonási jog megtagadására ott van intő példaként a Signum Alfa Sped Kft. ügye. Ebben a határozatát az adóhatóság arra alapozta, hogy a Solidity Trade ellenőrzése számtalan szabálytalanságot tárt fel. Többek között, az ellenőrzés időpontjában bejegyzett képviselője egy kameruni állampolgár volt, akivel szemben beutazási és tartózkodási tilalom volt érvényben Magyarországon. E társaság székhelyén egy magánház volt található. E társaság nem nyújtott be működési engedély, illetve telephelyengedély iránti kérelmet, és a nyilvántartásban sem szerepelt. A Solidity Trade bankszámlakivonatain sem működési költségek, sem pedig alvállalkozóira vonatkozó adatok nem szerepeltek. E társaságnak a szerződések Signum Alfa Sped részére történő teljesítése időpontjában bejegyzett törvényes képviselője nyilatkozata szerint a teherszállítási szolgáltatásokat ténylegesen nem a Solidity Trade végezte – amely nem rendelkezett a szükséges emberi és anyagi erőforrásokkal –, hanem azt bérelt teherautókkal hajtották végre. Az adóhatóság azt is megállapította, hogy a számlákat kijavították, a teljesítésigazolásokon pedig nem szerepelt sem a Solidity Trade pecsétje, sem a képviseletében eljáró személy neve. A fuvarleveleken sem szerepelt a társaság szállítmányozóként. Hasonlóképpen, a Wimpex‑hu‑t illetően is megállapításra került, hogy egy „fantomcégről” van szó, amelynek nincs valós magyarországi székhelye, sem pedig saját helyiségei. A társaság nem jelentkezett be az iparűzési adó hatálya alá, és bár nyújtott be héabevallásokat, soha nem fizetett ilyen adót. A szerződésnek a Signum Alfa Sped tekintetében történő végrehajtása időpontjában a Wimpex‑hu egyetlen alkalmazottja az ügyvezetője volt, és csak egy, a számlázott fuvarozási szolgáltatások nyújtására alkalmatlan tehergépkocsival rendelkezett.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) viszont azt mondta ki, hogy nem lehet megtagadni az áfát, azért mert az adóhatóság nem tekinti hitelesnek a szolgáltatásokra vonatkozó számlákat, arra hivatkozva, hogy a számlák kibocsátója "nem lehetett" az említett szolgáltatások tényleges nyújtója, kivéve ha anélkül, hogy az adóalanytól olyan ellenőrzéseket követelnének meg, amelyeket az nem köteles elvégezni, az objektív tényezőkre figyelemmel megállapításra kerül, hogy ezen adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az említett szolgáltatások héacsalás részét képezik, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=hu&jur=C,T,F&num=C-446/15&td=ALL

A Kúria néhány héttel a Signum Alfa Sped ügyében hozott döntése előtt az EUB "tudta, vagy tudhatta" fordulatát értelmezte.

http://www.lb.hu/hu/kollvel/52016-ix26-kmk-velemeny

Ebben a véleményben az első pont a "nem is volt teljesítés" esete, ami bizonyítottság hiányában igencsak veszélyes, jogbiztonságot romboló eszköz lehet. A Kúria véleményében nem esik szó arról, hogy mitől tekintheti a NAV az adott gazdasági eseményt fiktívnek, miközben ismert, hogy a revizorok általában az általuk szükségesnek vélt bizonyítékok, igazolások és a számlabefogadó körültekintésének hiányából szoktak következtetni. A következtetést máris bizonyítéknak tekintik. Ezeknek az ügyeknek nagy része el se jut a bíróságig.

A kollégiumi véleményben a ténylegesen megtörtént teljesítések kapcsán arra az álláspontra jutottak, hogy az adóelkerülésben való részvétel során a számlabefogadó lehet aktív és passzív. Ha a NAV úgy találja, hogy a számlabefogadó volt az aktív, akkor már nincs bizonyítási kötelezettsége, elég, ha feltárja azon cselekedeteit, amelyek bizonyítják, hogy elsődleges alakítója volt az ellenőrzés alá vont ügyletnek vagy láncnak. Ez igencsak aggasztó, ha azt veszem, hogy a NAV a kellő körültekintés általa vélt 43254 lépéséből akár egy kihagyását is összejátszásnak tartja, de legutóbbi esetemben elégnek érezték, hogy meghivatkozzák, hogy a két fél ügyvezetője hajdanában egy általános iskolai osztályba járt. Bravó, Kelet-Budapest!

A Kúria a véleményével felpuhította az EUB döntéseit, ennek hatásai már látszódnak is. A Budapest Környéki Bíróságon Gadaneczné dr. Horváth Eszter a NAV helyett a számlabefogadónak írta elő, hogy bizonyítsa, hogy nem vett részt adóelkerülésben, miközben az ügyben a teljesítés tényét a NAV se vitatta, csak ugye mégis megtagadta az áfa levonási jogot. Az ügyben a NAV egyébként a kellő körültekintés, illetve a teljesítéshez szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek hiányára hivatkozott. A számlakibocsátóknál persze meg se próbálták áttörni a korlátolt felelősséget és természetesen itt sem volt letartóztatás, pedig a számlakibocsátó ügyvezetője itt is bevallotta, hogy volt teljesítés, csak az adóbevallása maradt üresen...

Nekem olyan konkrét esetem is volt, ahol a számlakibocsátó kétszer is nyilatkozott személyesen az adóhivatal épületében, mindkétszer bevallotta, hogy az eladott, majd fantomizálódott cége iratait az ukrán vevőnek nem adta át és valóban nem vallotta be a kibocsátott számlák áfa tartalmát. Nem, nem tartóztatták le, sem akkor, sem később. Ma még működő facebook profilja is van.

Bizony!

Szomorú, hogy a véleményt a Kúria részéről azzal zárják, hogy a gyakorlat nem statikus és változhat. Valójában a gyalázatos bírói gyakorlat adózók ezreit fosztotta meg az elmúlt évtizedekben az áfa levonási joguktól, miközben a NAV futni hagyja a számlakibocsátókat, holott még az EU csatlakozás előtt deklarálta a jogalkotó, hogy az ÁFA törvény a HÉA irányelvre alapul.

Addig nem lesz változás, mindaddig, amíg az adóhatóságnak nem kell fizetnie a jogszabálysértő határozatokért. A többször hangoztatott elképzelés az volt, hogy a NAV a fellebbezési illeték ötszörösét, de legalább negyedmilliót fizessen jogszabálysértő határozat esetén. Ennek bevezetését 2 éve, többször, nyilvánosan is bejelentette az akkori helyettes államtitkár, Pankucsi Zoltán. Az Art. ezirányú módosítása azóta is várat magára. Igen: már megint azok a bizonyos rejtélyes erők...