Amikor a cégnek tudnia kellett arról, hogy adókijátszásban vesz részt

Megosztás Tetszik

A munkát ténylegesen elvégző személyek és a számlabefogadó között munkaviszony fennállása nem állapítható meg, ha a jogviszonyt polgári jogi elemek határozzák meg – szögezte le a Kúria a Kfv.VI.35.625/2016. számú adójogi jelentős ügyben. Ugyanakkor azt is megállapította a Kúria, hogy a szerződő vállalkozásnak tudnia kellett volna arról, hogy adókijátszásban vesz részt, ezért nem gyakorolhatja áfalevonási jogát.

Az állami adóhatóság a felperesnél 2012. évre vonatkozóan adóellenőrzést végzett, melynek eredményeként meghozott jogerős másodfokú határozatában kötelezte a felperest általános forgalmi adó adónemben, valamint járulékokban megtestesülő adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. Álláspontja szerint a felperes egyrészt jogszerűtlenül helyezte levonásba a befogadott számlák áfa tartalmát, másrészt a számlák alapjául szolgáló munkát ténylegesen elvégző tekintetében foglalkoztatói minősége megállapítható.

A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, melyet az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében elutasított. Rámutatott, a felperes adókikerülést megvalósító szerződéses konstrukcióban vett részt, melynek része a megnövekedett adó és járulékterhek kiiktatása. A befogadott számlák hiteles bizonylatként nem fogadhatók el, a dolgozók ténylegesen a felperes alkalmazottjai voltak, így utánuk a járulékokat a felperesnek kell megfizetnie.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a Kúria a jogerős ítéletet és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Hangsúlyozta, a gazdasági események megvalósultak, de nem a számla kibocsátója által. A felperesnek kellően körültekintő magatartás tanúsítása esetén tudnia kellett volna arról, hogy adókijátszásban vesz részt, ezért áfa levonási jogát a számlák után nem gyakorolhatja. Ezt meghaladóan a felperes és a munkát végzők között munkaviszony nem jött létre, mert az annak feltételeként szükséges meghatározó munkajogi elemek többsége hiányzik, ezért a felperesnek járulékot nem kell fizetnie.