hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Viszály az egyházi főiskolán – rendkívüli felmondás a rektornak

  • adozona.hu

Egy a napokban született Kúriai határozat megállapította: megalapozott a munkáltató rendkívüli felmondása, ha a rektor mint munkavállaló az egyházzal mint fenntartóval, valamint a főiskola egyes oktatóival szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít. A döntés azt is kimondta, hogy a főiskolát fenntartó egyház a munkáltatói jogkört oly módon is gyakorolhatja, hogy a rektorral kapcsolatban azt az Egyházi Tanács vezetőjére delegálja, a főiskolai munkavállalóknál pedig a fenntartóhoz vonja.

A perbeli ügyben a felperes munkavállaló 2005. szeptember 1-jétől állt az alperes alkalmazásában egy egyházi fenntartásban működő felsőoktatási intézményél. 2007. szeptember 1-jétől 2011. augusztus 31-éig a miniszterelnök megbízta az alperesi főiskola rektori teendőinek ellátásával.

Az alperes a felperes munkaviszonyát 2009. július 6-án rendkívüli felmondással megszüntette, amit a munkáltatóijogkör-gyakorló fenntartó nevében M. L., az Egyházi Tanács (a továbbiakban: ET) vezetője írt alá.

A rendkívüli felmondás indokolása szerint a felperes 2008. augusztus 31-én bejelentette a rektori tisztségéről való lemondását, amit utóbb többször megerősített, ezért rendkívüli rektor-helyettest bíztak meg. Ezt követően az egyházzal mint fenntartóval, valamint a főiskola egyes oktatóival szemben olyan magatartást tanúsított, amelyre még rektorként sem lett volna jogosult.

A felperes 2009. február 5-én kelt elektronikus levelében több személyről azt állította, hogy bűncselekményt követett el, emiatt a felperessel szemben magánvádas eljárás is indult.

A felperes több oktató munkaviszonyát 2009 júniusában annak ellenére szüntette meg, hogy tudomása volt arról: az egyház 2008. szeptember 22-én a munkáltatói jogokat magához vonta. 2009 júniusában a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban Ftv.) 103. § (2) bekezdésébe ütközően több személy főiskolai oklevelét visszavonta, és e jogsértést az egyház felszólítása ellenére sem szüntette meg. Nem hajtotta végre a fenntartó 2009. április 27-én kelt határozatait, azokkal nyíltan szembehelyezkedett, és a hallgatók körében is olyan látszatot kívánt kelteni, mintha a fenntartói határozat megalapozatlan és jogellenes lenne.

A 2009. június 16-án kelt elektronikus levelében a felperes 2009. július 1-jére összehívta a főiskola szenátusát, és jutalmat helyezett kilátásba annak, aki ott megjelenik és szavaz. E magatartásával alapvetően megsértette az egyház és a főiskola önzetlenséget és békét hirdető célját és küldetését, ezen túlmenően magatartása súlyos etikai problémákat is felvetett.

A felperes közel egy éven át folyamatosan olyan magatartást tanúsított, ami sérti a fenntartó egyház és a főiskola közötti jó viszonyt. Magatartása, nyilatkozatai anyagi és erkölcsi hátrányt okoztak, így az alperes szerint megállapítható a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségek folyamatos, jelentős mértékű szándékos megsértése, amely megalapozza a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetését.

A megismételt eljárást követően előterjesztett keresetében a felperes a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását kérte azzal, hogy a rektori megbízatása lejártáig, azaz 2011. augusztus 31-éig összesen 8 500 000 forint megfizetését igényelte.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem megalapozott, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Rögzítette: 2008. szeptember 22-én az ET határozatával döntött arról, hogy „A fenntartó magához vonja valamennyi főiskolai munkakör létesítésének, és valamennyi már létező főiskolai munkakör feletti munkáltatói jogkör gyakorlásának jogát (ideértve a rendkívüli rektorhelyettesi munkakör feletti munkáltatóijogkör gyakorlást is). Ennek megfelelően e naptól az új rektor megválasztásáig a főiskola valamennyi már létező, vagy a jövőben esetleg létesítendő munkaviszonya (illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya) tekintetében kizárólag a fenntartó képviseletében eljáró  ET vezetője előzetes írásbeli egyetértésével lehet munkáltatói intézkedést tenni. A főiskola bármely vezető szervének a fenntartó képviselője egyetértésének hiányában tett ilyen tárgyú intézkedései hatálytalanok”.

Az Ftv. 139. § (2) bekezdés c) pontja lehetővé tette, hogy a fenntartó a munkáltatói jogok gyakorlásában a vagyoni, gazdálkodási feladatokban a 29. § (2)-(4) bekezdésében foglaltaktól eltérően rendelkezzen. Ebből következően a fenntartó egyház jogszerűen hozott döntést a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjéről oly módon, hogy a rektorral kapcsolatban azt az Egyházi Tanács vezetőjére delegálta, a főiskolai munkavállalóknál pedig a fenntartóhoz vonta.

Az iratok között fellelhető az Egyházi Tanács 2009. április 10-én kelt jegyzőkönyve, amelyben „Megerősíti azt, hogy dr. R. F.-et alkalmatlannak tartja a munkaköre további ellátására, ezért egyhangúan megerősíti a korábbi határozatát, és kéri az ET vezetőjét, hogy dr. R. F. munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntesse meg”.

A fentiekből megállapíthatóan a felperes munkaviszonyát M. L., az Egyházi Tanács elnöke mint munkáltatóijogkör-gyakorló jogszabálysértés nélkül szüntette meg.

A felperes megalapozatlanul állította a felülvizsgálati kérelmében, hogy a 2009. április 10-én kelt „perdöntő határozat” hamisítvány. Ennek alátámasztására semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésére.

Ugyancsak alaptalan azon felperesi érvelés, hogy az Egyházi Tanács tagja a rektor, az ő meghívása hiányában nem volt érvényes ET ülés, és itt nem hozhattak érvényes ET döntést.

Az Mt. 190. § (3) bekezdése és 96. §-ának (4) bekezdésében foglaltak vizsgálatát követően ugyancsak helytálló következtetésre jutott a másodfokú bíróság. Az alperes a felperes „közel egy éve” tanúsított magatartását jelölte meg a rendkívüli felmondás okaként – részletezve az elkövetett cselekményeket –, a folyamatosan megvalósított kötelezettségszegés pedig a szubjektív határidő elmulasztását nem tette megállapíthatóvá.

A felülvizsgálati kérelem iratellenesen állította, hogy az oklevél-visszavonás indokoltságát a bíróságok nem vitatták. Ebben a körben – helyesen – bizonyítási eljárás lefolytatására nem került sor, mivel azt kellett vizsgálni a rendkívüli felmondás indokának megfelelően, hogy arra a felperes rendelkezett-e jogosultsággal.

Az Ftv. 103. § (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes erre nem volt feljogosítva.

Azt is helyesen állapították meg a bíróságok, hogy a felperes a főiskola előzetes hozzájárulása nélkül alkalmazta dr. M. I.-t.

Forrás: a Kúria Sajtótitkársága; http://www.kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-kuria-mi-tanacsa-altal-targyalason-kivul-elbiralt-mfvi103672016-szamu-ugyrol

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Áfa önellenőrzése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Különbözeti adó

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close