hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíj tilalma a közszférában végzett munka mellett: a szabályok megsemmisítését kéri a Kúria

  • adozona.hu

Felfüggesztette egy nyugdíjjal kapcsolatos per tárgyalását a Kúria és kezdeményezte azoknak a szabályoknak a megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál, amelyek kötelezővé teszik a közszférában dolgozók öregségi nyugdíjának szüneteltetését.

Az 1947. december 24-én született felperes 2002-től szolgálati nyugdíjban részesült, amely ellátás 2012. január 1-jétől öregségi nyugdíjként került továbbfolyósításra. A felperes 2002. szeptember 2-ától közszolgálati, majd kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, a jogviszony utóbb, a 2013. szeptember 4-én kelt felmentés folytán megszűnt. Az elsőfokú társadalombiztosítási szerv a felperes bejelentése alapján, a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása miatt – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C § (1)-(2), (4) bekezdése, valamint 102/I § (1)-(2) bekezdése alkalmazásával – az öregségi nyugdíj 2013. július 1-jei hatállyal történő szüneteltetését rendelte el, a határozatot a másodfokú szerv helybenhagyta.

A felperes keresetét a munkaügyi bíróság – azonos jogszabályok alkalmazásával – elutasította. A felperes a jogerős ítéletet ellen azért élt felülvizsgálati kérelemmel élt, mert az ügyében alkalmazott jogszabályok – álláspontja szerint – ellentétesek az Alaptörvény XIII. cikkével és XV. cikkével. A Kúria a per tárgyalásának felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság eljárását, a Tny. 83/C § (1) és (4) bekezdései, valamint a 102/I. § (1)-(2) bekezdései alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását, a rendelkezések megsemmisítését és – elsődlegesen a folyamatban lévő valamennyi perben, másodlagosan a felperes ügyében – alkalmazásuk kizárását kezdeményezte. A Kúria szerint a támadott rendelkezések, amelyek az öregségi nyugdíj 2013. július 1-jétől történő, szüneteltetés címén történő megvonását a tágabb értelemben vett közszférában történő foglalkoztatás, a felperes esetében a kormányzati jogviszonya fennállásának ténye alapján mindaddig kötelezővé teszik, amíg a jogviszony fennáll – sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdését, XV. cikk (1) bekezdését, valamint az Alaptörvény Q cikk (2) bekezdését.

A Kúria a Tny.-ben elrendelt tulajdonkorlátozás közérdekű voltát – az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt 78117/13. számon folyamatban volt, Fábián kontra Magyarország ügyben felhozott indokok (az államadósság csökkentése, a Magyarország elleni túlzott deficit eljárás megszüntetése) alapján – nem vonta kétségbe. A tulajdonkorlátozást azért tartotta alaptörvény-ellenesnek, mert az a rendelkezések bevezetésével elérni kívánt célokhoz viszonyítva aránytalan. A felperes öregségi nyugdíjra való jogosultsága vagyoni értékű jog, a felperes az időskori ellátásra – függetlenül attól, hogy Magyarországon a társadalombiztosítás vegyes rendszerben működik – évtizedeken át fizetett nyugdíjjárulék fejében, vagyis tulajdonelvonás ellentételezéseként szerzett jogosultságot. A biztosítási elem a korlátozás alkotmányosságának megítélésekor a nyugdíjjárulék formájában történt tulajdonelvonás miatt nem hagyható figyelmen kívül, és értékelni kell azt is, hogy a felperesnek a törvényben előírt járulékfizetési kötelezettségét célzottan, egy későbbi, időskori ellátás megszerzése érdekében kellett teljesítenie. Az időskori ellátás teljes elvonása nem indokolható azzal, hogy a nyugdíjas a közszférában jogviszonyt létesít, illetve ott – idős kora ellenére, általában ereje megfeszítésével –  munkavégzéssel egyéb jövedelemre tesz szert; a megszerzett tulajdonnak a tulajdonvédelem szempontjából nem értékelhető körülményen alapuló, rövid időn belüli, teljes mértékű megvonása mindezek miatt ellentétes az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével.

A Kúria a közszférában foglalkoztatott személyek öregségi nyugdíjának elvonását az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésével is ellentétesnek ítélte, mert a szabályozás összehasonlítható csoportba tartozó jogalanyok (a magánszférában és a közszférában foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok, továbbá a közszférában dolgozó nyugdíjasok egyes csoportjaiba tartozók) között alkotmányosan indokolatlan megkülönböztetést tesz. Az intézkedés a közkiadások csökkentését célozta, ez az ok a kereső tevékenységet folytató valamennyi nyugdíjas esetében fennáll, az alkalmazott különbségtételnek nincs ésszerű, kellő súlyú alkotmányos indoka.

A Kúria az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésének sérelmét az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdéséből eredő azon kötelezettségére figyelemmel is állította, amelynek alapján a bíróságoknak a nemzeti jogot a Magyarországon az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, ekként a magyar jogrendszer részét képező, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezménnyel összhangban kell alkalmazniuk és értelmezniük. Az EJEB a Fábián kontra Magyarország ügyben az öregségi nyugdíj közszférában való foglalkoztatás miatti szüneteltetését az Egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyve – önállóan, illetve a 14. cikkel együtt olvasott – 1. cikkébe ütközőnek ítélte.

A Kúria az előtte folyamatban levő perben a Tny. rendelkezéseinek alkalmazását nem mellőzheti, ugyanakkor az Egyezményt és annak az EJEB általi értelmezését sem hagyhatja figyelmen kívül, mert az a döntést az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdésébe ütközés okán is alaptörvény-sértővé tenné. Mivel a nemzetközi jog (az Egyezmény) sérelmének megszüntetésére az Alkotmánybíróság rendelkezik hatáskörrel, a Kúria indítványozta a támadott rendelkezések nemzetközi szerződésbe, az Egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke és az Egyezmény 14. cikkébe ütközésének vizsgálatát is.

A Kúria az általános alkalmazási tilalom kimondását az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt általános egyenlőségi szabály és a B) cikk (1) bekezdéséből származó jogbiztonság követelményének érvényesülése érdekében kezdeményezte.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Nyereményjáték szervezése üzletszerűen

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Termékexport de EU-ba történő szállítás

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close