Az azonnali hatályú felmondás nem szerencsés munkaviszony-megszüntetési mód, mivel annak feltételeit egyik fél sem tudja könnyen bizonyítani. Az alábbi jogeset azt mutatja be, hogy az azonnali hatályú felmondás alaptalan munkavállalói alkalmazása milyen következményekkel járhat. A kérdést a Kúria friss döntése (BH2022.213.) tükrében mutatjuk be.
A munkáltató a munkavégzéssel összefüggésben keletkezett kárért felelősséggel tartozik, az alól csak kivételes esetekben mentesülhet. Ilyen kivételt mutat be a Kúria legfrissebb döntéseinek egyike (BH2022.215.)
A 17/2022. Ab határozat szerint a Kúria Mfv. II. 10.065/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette a döntést.
A munkaidő-nyilvántartás a munkáltató alapvető kötelezettsége, melynek pontos részletszabályait azonban a munka törvénykönyve nem tartalmazza. Ezért fontos, hogy a törvényben rögzített alapvető szabályokat a bíróságok hogyan értelmezik. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának friss 1/2022. JEH határozata ezen szabályokat értelmezi. Cikkünkben összefoglaljuk a döntés hátterét és megállapításait.
Az életkörülmények, illetve a gazdasági környezet gyors változására tekintettel előállhat olyan helyzet, amikor a megtett jognyilatkozatok visszavonására kényszerülnek a felek, jellemzően a munkáltató. Az egyoldalú kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályokat az alábbiakban mutatjuk be.
Személyes adat akkor kezelhető, amennyiben annak a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendeletben (GDPR) meghatározott jogalapja van. Sajtó esetében ugyanakkor ez a jogalap nem egyértelmű, mivel mind a közhatalmi jogosítvány, közérdek, mind pedig a jogos érdek jogalapok vonatkozásában elérhető esetjog.
A munkavállaló és a munkáltató között Covid-fertőzéssel összefüggésben számos vita előállhat. Ilyen vitás terület lehet például az, hogy a munkavállaló a betegségét mikor és hogyan jelezze, hogyan tartsa a munkáltatóval, illetve munkatársaival a kapcsolatot, illetve jogosult-e a táppénzes időszak vonatkozásában teljesítményfüggő juttatásokra. Ezeket a kérdéseket vizsgálta a Kúria friss döntése (BH2022.190.), melyet jelen cikkünkben mutatunk be.
A munkáltató felelős a munkavállaló minden olyan káráért, melyet az a munkaviszonnyal összefüggésben szenvedett el. A Kúria nemrégiben hozott ítélete (BH2022.160.) rögzíti a munkáltató felelősségének feltételeit.
A Kúria nemrégiben közzétett eseti döntésében azt vizsgálta, hogy meddig terjed az egészségügyi szolgáltató felelőssége, ha a páciens a szolgáltató felróható mulasztása folytán életét veszti. A döntés (BH2022.154.) részleteit az alábbiakban mutatjuk be.
Helyt adott a Kúria a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvédje által benyújtott felülvizsgálati kérelemnek, és megállapította, hogy a januári figyelmeztető sztrájk nem sérti a sztrájktörvény 3. § (3) bekezdésében foglaltakat – adta hírül hétfő este közösségi oldalán a PDSZ.
Az áfa rendszerében főszabály szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkeztetése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Az ügylet teljesítéséről tehát számlát kell kiállítani, de vajon mi történik akkor, ha az adót is tartalmazó számla kibocsátása a teljesítés hiányában valósul meg?
A Kúria nemrégiben azt vizsgálta, hogy önmagában az a körülmény, hogy a vállalkozás tevékenysége másik telephelyre kerül, szolgálhat-e felmondás jogszerű indokául. A döntést (BH2022.106.) az alábbiakban mutatjuk be.
A Magyar Közlöny 2022. évi 71. számában április 28-án közzétett kúriai határozat szerint a tehergépjárművek közúthasználatához kapcsolódóan nem írható elő úthasználatidíj-fizetési kötelezettség önkormányzati rendelettel.
A Magyar Közlöny 2022. évi 69. számában április 21-én közzétett kúriai határozat szerint az útfenntartási hozzájárulás is útdíjnak minősül, ezért nem szabható ki önkormányzati rendelettel.
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték