Egy hat évvel ezelőtt kezdődött összefonódási ügyben döntött 24/2022. számú határozatában az Alkotmánybíróság. A döntés részletei a Magyar Közlöny 2022/173. számában olvashatók.
Az adóviták elhúzódásának számos oka van a jogrendszerünkben. Ezekből, egy közelmúltban hozott döntésével, a Kúria egyik tanácsa kihúzott egyet. Kérdés persze, hogy ez a döntés mennyire fog precedenst teremteni. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda foglalta össze a döntést.
Közeledik a téli időszak, amely számos veszélyt rejt magában. Ide tartozik az időjárási körülmények okozta csúszásveszély is. Kit terhel ezért a felelősség? Az alábbiakban egy ehhez kapcsolódó jogesetet (BH2022.245.) mutatunk be.
A Kúria friss döntésében (BH2022.244.) azt vizsgálta, hogy egy pedagógus jelentős óraszám- és keresetcsökkentése bírósági úton támadható-e. Az ügy tanulságait jelen cikkünkben foglaljuk össze.
Egy határon átnyúló kifizetés jelentős társaságiadófizetési-kötelezettséget vonhat maga után, hívja fel közleményében a figyelmet a Kúria ítéletére az Andersen Magyarország.
Az azonnali hatályú felmondás nem szerencsés munkaviszony-megszüntetési mód, mivel annak feltételeit egyik fél sem tudja könnyen bizonyítani. Az alábbi jogeset azt mutatja be, hogy az azonnali hatályú felmondás alaptalan munkavállalói alkalmazása milyen következményekkel járhat. A kérdést a Kúria friss döntése (BH2022.213.) tükrében mutatjuk be.
A munkáltató a munkavégzéssel összefüggésben keletkezett kárért felelősséggel tartozik, az alól csak kivételes esetekben mentesülhet. Ilyen kivételt mutat be a Kúria legfrissebb döntéseinek egyike (BH2022.215.)
A 17/2022. Ab határozat szerint a Kúria Mfv. II. 10.065/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette a döntést.
A munkaidő-nyilvántartás a munkáltató alapvető kötelezettsége, melynek pontos részletszabályait azonban a munka törvénykönyve nem tartalmazza. Ezért fontos, hogy a törvényben rögzített alapvető szabályokat a bíróságok hogyan értelmezik. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának friss 1/2022. JEH határozata ezen szabályokat értelmezi. Cikkünkben összefoglaljuk a döntés hátterét és megállapításait.
Az életkörülmények, illetve a gazdasági környezet gyors változására tekintettel előállhat olyan helyzet, amikor a megtett jognyilatkozatok visszavonására kényszerülnek a felek, jellemzően a munkáltató. Az egyoldalú kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályokat az alábbiakban mutatjuk be.
Személyes adat akkor kezelhető, amennyiben annak a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendeletben (GDPR) meghatározott jogalapja van. Sajtó esetében ugyanakkor ez a jogalap nem egyértelmű, mivel mind a közhatalmi jogosítvány, közérdek, mind pedig a jogos érdek jogalapok vonatkozásában elérhető esetjog.
A munkavállaló és a munkáltató között Covid-fertőzéssel összefüggésben számos vita előállhat. Ilyen vitás terület lehet például az, hogy a munkavállaló a betegségét mikor és hogyan jelezze, hogyan tartsa a munkáltatóval, illetve munkatársaival a kapcsolatot, illetve jogosult-e a táppénzes időszak vonatkozásában teljesítményfüggő juttatásokra. Ezeket a kérdéseket vizsgálta a Kúria friss döntése (BH2022.190.), melyet jelen cikkünkben mutatunk be.
A munkáltató felelős a munkavállaló minden olyan káráért, melyet az a munkaviszonnyal összefüggésben szenvedett el. A Kúria nemrégiben hozott ítélete (BH2022.160.) rögzíti a munkáltató felelősségének feltételeit.
A Kúria nemrégiben közzétett eseti döntésében azt vizsgálta, hogy meddig terjed az egészségügyi szolgáltató felelőssége, ha a páciens a szolgáltató felróható mulasztása folytán életét veszti. A döntés (BH2022.154.) részleteit az alábbiakban mutatjuk be.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték