hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A halál oka: kórházi fertőzés – ki felel a hátramaradt hozzátartozók ellátásáért? Precedens értékű Kúria-döntés

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A Kúria nemrégiben közzétett eseti döntésében azt vizsgálta, hogy meddig terjed az egészségügyi szolgáltató felelőssége, ha a páciens a szolgáltató felróható mulasztása folytán életét veszti. A döntés (BH2022.154.) részleteit az alábbiakban mutatjuk be.

A felperes édesanyja a kórházban megfertőződött

A felperes édesanyja az utcán elesett, és a jobb combcsont távolabbi végének elmozdulásos zárt törését szenvedte el. Az alperesnél elvégzett műtétet követően a folyamatos sebváladékozás miatt újabb beavatkozásra került sor, később MRSA fertőzés igazolódott. Állapota folyamatosan romlott, majd rövid időn belül elhalálozott. A halál közvetlen okaként szepszist, illetőleg gennyvérűség okozta többszervi elégtelenséget állapítottak meg.

A felperes a baleset időpontjában férjével és gyermekeivel a szüleitől távol, vidéken élt, betegeskedő szüleit időszakosan látogatta a fővárosban. A felperes édesanyja a balesetét megelőzően teljeskörűen ellátta a szintén betegeskedő férjét, és erre – ha nehézségek árán is, de – egy ideig egészben, illetve később részben képes lett volna a balesetből felgyógyulása után is.

A felperes édesanyja halála után vidékre költöztette az édesapját a saját otthonába, és haláláig gondoskodott róla. Emiatt megromlott a kapcsolata a párjával, és emellett fel kellett adnia a munkáját és a társasági kapcsolatait. Emiatt annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az egészséghez, továbbá a teljes és egészséges családban éléshez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperes kötelezését 5 millió forint nem vagyoni kártérítés és járulékai megfizetésére. Vagyoni kártérítésként édesapja gondozása címén 4 184 100 forint és kamatai, rezsi többletköltség címén 215 ezer forint és kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

Az alperes ezzel szemben úgy érvelt, hogy a felperes édesanyja számos egyéb betegségben is szenvedett, a végkifejlet a kórházban is bekövetkezett volna. Vitatta azt is, hogy a felperes édesanyja – természetes kórokú megbetegedései folytán – hosszabb távon gondoskodni tudott volna a férjéről.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, milyen ítéletet hoztak az első- és másodfokon eljáró bíróságok, illetve a Kúria!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ügyvezetés – Megbízási jogviszony

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Részesedés csökkenése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink