hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kúria: a luxemburgi évközi osztalék Magyarországon osztalékelőlegnek minősül

  • adozona.hu

Egy határon átnyúló kifizetés jelentős társaságiadófizetési-kötelezettséget vonhat maga után, hívja fel közleményében a figyelmet a Kúria ítéletére az Andersen Magyarország.

A luxemburgi jog lehetőséget biztosít évközi osztalék kifizetésére, amellyel egy magyar társaság kinti leányvállalata élt is. A külföldi társaság létesítő okirata szerint az évközi és az éves osztalék fizetésére eltérő szabályok vonatkoztak: így például, az évközi osztalékról az igazgatóság dönt (nem a részvényesek), valamint, visszafizetési kötelezettség terheli a részvényeseket, ha a kifizetett évközi osztalék meghaladja az éves nyereséget. Az osztalékbevétel a magyar társasági adó szabályai szerint társasági adóalapot csökkent az európai uniós normáknak megfelelően. Így a magyar társaság csökkentette társasági adóalapját a luxemburgi leányvállalattól kapott évközi osztalék összegével – összegezte a szabályokat és a történteket az Andersen.

A magyar adóhatóság ellenőrzése során ugyanakkor arra jutott, hogy az évközi osztalék osztalékelőlegnek minősül, így alaptalan volt az adóalap csökkentése. Az osztalékelőleget a számviteli törvény szerint a magyar társaságnál kötelezettségként kellett volna kimutatni, tekintettel arra, hogy szükséges lehet a beszámoló elfogadásakor az eredmény függvényében annak (vagy egy részének) visszafizetése.

Az Andersen közleménye kiemeli: a kifizetés számviteli kategóriájának átminősítése önmagában nem okozott volna adóhiányt, ugyanis az osztalék/osztalékelőleg társasági adó szempontból semleges. Jelen esetben az évközi osztalék realizálását követően a magyar társaság értékesítette leányvállalatát egy kapcsolt vállalkozásának, még mielőtt annak éves beszámolóját elfogadhatta volna, s így még mielőtt az osztalék kifizetése véglegesnek lett volna tekinthető. A leányvállalat részvényének vételárát az évközi osztalékkal csökkentett értéken határozták meg, amelynek következtében a magyar társaság jelentős veszteséggel tudta azt értékesíteni. Ez a veszteség (amely a részesedés vételára és a könyv szerinti érték különbözetéből fakadt) árfolyamveszteségként csökkentette a társaság eredményét, így az után a társaság nem fizetett társasági adót.

A magyar adóhatóság álláspontja szerint mivel az évközi osztalék valójában osztalékelőlegnek minősül a magyar szabályok szerint, a részvényekhez kapcsolódik egy értékes jog, amelyhez nem allokáltak a felek értéket. Az osztalékelőlegnek ugyanis a leányvállalat könyveiben követelésként kellett volna megjelennie, a leányvállalat részesedésének értéke egy nagy értékű követeléssel magasabbnak kellett volna lennie. Így a megállapítás szerint az ügyleten a magyar társaságnak árfolyamnyereséget kellett volna realizálnia árfolyamveszteség helyett. Az adóhatóság erre hivatkozva adóhiányt állapított meg a társaságnál, ez pedig adóbírsághoz és késedelmi pótlék kiszabásához vezetett.

A Kúria ezeket a megállapításokat helyben is hagyta. Az ítélet szerint azért nem kell alkalmazni az európai uniós úgynevezett Anya-Leányvállalati irányelvben foglalt osztalékot megillető mentesítést, mert Magyarországon a számviteli törvény rendelkezései szerint ez a kifizetés osztalékelőlegnek minősül. Így egy alapvetően határon átnyúló ügylet esetében is figyelmen kívül lehet hagyni az uniós irányelv, az adóegyezmény és a másik tagállam jogának minősítését is.

Az ítélet fényében indokolt minden esetben megvizsgálni a közösségen belüli kifizetéseket olyan szemmel, hogy azok a magyar társasági jog, illetve a számviteli szabályok szerint minősülhetnek-e osztalékelőlegnek. A magyar gyakorlat ugyanis azt az elvet látszik követni, hogy a kifizetés adókezelése eldönthető az uniós jog és a két ország közötti adóegyezmény figyelembevétele nélkül is – összegzi az ügy és a Kúria ítéletének tanulságát az Andersen.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan szerzésének időpontja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink