A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.014/2026/6. számú határozata és két rendelet jelent meg szeptember 16-án a Magyar Közlöny 2026. évi 134. számában.
Az adott kárenyhítési évre vonatkozóan kell vizsgálni, hogy a károsult rendelkezik-e a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett, az adott növénykultúrára jellemző, a törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítással – mondta ki a Kúria.
Nem állapítható meg az adós fizetésképtelensége, ha a hitelező szerződésen alapuló követelésének bejelentése előtt már vitatta a követelés jogalapját. A fizetésképtelenség megállapításának elkerüléséhez nem szükséges, hogy a hitelező újabb intézkedései kapcsán az adós minden esetben megerősítse az egyszer már közölt és vissza nem vont álláspontját – mondta ki a Kúria.
Az Áht. 50. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása körében, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésének az Alaptörvény 28. cikke szerinti helyes értelmezése alapján a támogatást igénylőnek nem kizárólag a támogatási kérelem benyújtása időpontjában kell megfelelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, hanem a támogatásban részesülő személyként a támogatási szerződés teljes fennállása alatt, mindvégig meg kell felelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményére is kiterjedő jogosultsági kritériumoknak – mondta ki a Kúria.
Az adójogi jogviszonyokban az elévülés mint a közhatalmi jogérvényesítés időbeli korlátja csak akkor tölti be jogbiztonsági és korlátozó funkcióját, ha kezdő időpontja normatív módon előre és egyértelműen rögzített, ezért az Avt. 19. § (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a végrehajtási jog elévülése az esedékesség naptári évének utolsó napján kezdődik, és kizárólag az ezt követő időszakban foganatosított végrehajtási cselekmények bírhatnak elévülési joghatással – mondta ki a Kúria.
A munkáltató működése, illetve a munkaviszony kialakítása szempontjából jelentősége van a vezetői státusznak, mely többféleképpen is előállhat a munka törvénykönyve alapján. Az alábbiakban egy friss döntés tükrében vizsgáljuk, hogy egy munkavállaló az Mt. alapján mely esetekben minősülhet – vagy nem minősülhet – vezető állású munkavállalónak. Az alábbiakban a kifejezetten érdekes és tanulságos döntés (BH2026.138.) lényegét mutatjuk be.
Miután a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. kormányrendelet 23. § (2) bekezdése szerint a fogyasztót megillető elállás esetén a vállalkozásnak a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell visszatérítenie, ezért a kereskedő részéről a fogyasztónak ezzel ellentétesen adott tájékoztatása tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és mint ilyen a fogyasztóvédelmi hatóság részéről jogkövetkezmények alkalmazását vonhatja maga után – mondta ki a Kúria.
Az ellenőrzési kör fennállása esetén nem kell vizsgálni, hogy a károkozó körülmény bekövetkezésével a munkáltatónak kellett-e számolnia, volt-e lehetősége a kár elhárítására. E kérdéseknek csak az ellenőrzési kör hiányában van jelentőségük. Az ellenőrzési kör fennállása esetén a mentesülés érdekében a perben a munkáltatónak azt kell igazolni, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló maga okozta, és az a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. Ha a baleset a munkáltató részéről elhárítható lett volna, a munkáltató a munkavállalója egészségi állapotában bekövetkezett károkért fennálló objektív felelőssége alól nem mentesülhet – mondta ki a Kúria.
Téves banki átutalás esetén az átutalót nem vezeti a pénzösszeg feletti tulajdonjog átruházására irányuló szándék. Ebből következően a bankszámla tulajdonosa nem szerez tulajdonjogot a pénzösszeg felett. Aki pedig a bankszámla tulajdonosával szembeni követelése kielégítésére a tévesen átutalt összeghez inkasszó útján hozzájut, jogalap nélkül gazdagodik az átutaló terhére – mondta ki a Kúria.
2026. június 23-án, a Magyar Közlöny 2026. évi 76. számában egy rendelet és három határozat jelent meg.
A Magyar Közlöny 2026. évi 70. számában megjelent a Kúria jogegységi határozata (4/2026. JEH) a költségvetési csalás bűncselekménye esetén a bűncselekmény-egységet lezáró tény (időpont) meghatározásáról, amely tisztázza, hogy a költségvetési csalás törvényi egységét a Büntető törvénykönyv (Btk.) vonatkozó rendelkezésének 2022. márciusi hatálybalépéséig kizárólag a jogerős ügydöntő határozat (ítélet) meghozatala zárja le.
A telekadó tárgyi hatálya alá tartozó kivételek között a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 16. pont d) alpontjában a közút területét jelöli meg, amelynek nem felel meg a közforgalom számára megnyitott magánút, mert a magánút – a forgalom számára történő megnyitás tényénél fogva – még nem válik közúttá, mondta ki a Kúria.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint a Kúria jogellenesen bocsátotta el Bartha Ildikót, a legfőbb bírói fórum főtanácsadóját, azt követően, hogy a jogász egy nem is publikált, csupán egy műhelybeszélgetésen ismertetett tanulmány társszerzőjeként kritikával illette a legfőbb bírói fórum tevékenységét, illetve függetlenségét – tájékoztatta a Magyar Helsinki Bizottság pénteken az MTI-t.
A gazdálkodó alapításától 3 éven belül előterjesztett vámügyi egyszerűsítések (AEOC) engedély iránti kérelem elbírálására irányuló eljárásban a vámhatóság szélesebb körű mérlegelési joggal rendelkezik annak megállapítására, hogy a gazdálkodó működése a vámügyi szabálykövetőség és megbízhatóság szempontjából rejt-e magában kockázatot – mondta ki a Kúria.
Érdekes döntést tett közzé a Kúria, amelyben azt vizsgálta, hogy a munkavállaló nem cigány származása lehet-e hátrányos megkülönböztetés alapja. Cikkünkben az ügyet (BH2026.83.) ismertetjük.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték