2025. október 31-én fontos változásokat hirdettek ki a közigazgatási perrendtartásban, amelyek jelentősen átalakítják az adóügyekben pereskedők lehetőségeit. Az új szabályok közül kiemelkedik a Kúria jogkörének bővítése. Ez és több más módosítás is számos érintettet óvhat meg hosszan elhúzódó perektől – hívják fel rá a figyelmet az EY adóeljárásokkal és adóperekkel foglalkozó csapatának szakértői.
Tájékoztató a Kúria Pfv.I.20.531/2025. számú ügyben hozott döntéséről, mely elérhető a Kúria honlapján.
A KSH–ingatlan.com lakbérindexe szerint 2025 októberében tovább csökkentek a bérleti díjak Budapesten és országosan is. Októberben az országos index 0,7, a budapesti pedig 1 százalékos lakbércsökkenést mutatott az előző hónaphoz képest. Az elmúlt két hónapban az országos bérleti díjak viszont már közel két százalékkal csökkentek. Ilyen mértékű csökkenésre utoljára 2020 november-decemberében volt példa a koronavírus-járvány kellős közepén – olvasható az ingatlan.com közleményében.
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A BH2023.3.75 számú döntés szerint az irányadó anyagi és eljárásjogi rendelkezések alapján a munkáltató érdekében áll a szabadság kiadásának, illetve pénzbeli megváltásának bizonyítása, ezért a bizonyítás sikertelenségének következményeit viselni köteles. A döntés alapja a Kúria Mfv.VIII.10099/2022/7. számú ítélete.
Ha a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezésével kapcsolatos eljárásban az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett személy haláláról az ingatlanügyi hatóság tudomást szerez, az érintett ingatlan nem kerülhet a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába, hanem a hatóságnak hivatalból értesítenie kell a jegyzőt a hagyatéki eljárás, vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából – mondta ki a Kúria.
Az ingatlan adómentessége nem jelenti egyben azt, hogy az adózó mentesül adatbejelentési kötelezettsége alól, az csupán az adófizetési kötelezettség megállapítása tekintetében bír jelentőséggel – mondta ki a Kúria.
A Kúria Mfv.IV.10.059/2025. számú ügyben hozott ítéletével hatályában fenntartotta a sztrájkoló pedagógus felperesek keresetét elutasító jogerős ítéletet.
Az öregségi nyugellátást megállapító határozatot a tekintetében beállt perfüggőség esetén a Kp. 83. § (1) bekezdésének keretei között a Tny. 80. § (1a) bekezdés a) pontja alapján lehet „módosítani” (nyugellátást újra megállapítani) a per folyamán; ez esetben a Tny. 80. § (6) bekezdése alkalmazásának nincs helye – mondta ki a Kúria.
A jogalkotó a Jöt.-ben a jövedéki bírság fizetésénél több kötelezett esetén az egyetemleges felelősség helyett visszaállította a kötelezettségszegő személyes felelősségét. A vámhatóság a Jöt. szabályrendszerében birtokosnak minősülő személlyel szemben indíthat eljárást és szabhat ki jövedéki bírságot – mondta ki a Kúria.
A munkáltató nevében nyilatkozatra jogosult személyt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) meghatározza, és azt is lefekteti, hogy mit kell követni, ha a nyilatkozat nem ettől a személytől, hanem úgynevezett álképviselőtől érkezik. Tekintettel arra, hogy 2012-ben az álképviselő szabályai változtak, ennek terjedelme (mikor érvényes és mikor nem) sokáig nem volt egyértelmű. Most újabb bírósági döntés értelmezi a helyzetet (BH2025.194.), melyet jelen cikkünkben mutatunk be.
A BH2025.193. számú döntésében azt vizsgálta a Kúria, hogy egy önkormányzati rendelet mikor alkalmazható folyamatban lévő ügyekre, illetve a normavilágosság körülményei mely esetben vezetnek a norma megsemmisítéséhez. Cikkünkben a Kúria döntésének ismertetése mellett rávilágítunk az ügy tanulságaira is, és egy óriási rendeletalkotási hibára.
A cserét pótló vétel illetékkedvezményének a lényege és célja, hogy csak az értékesített és megvásárolt lakások forgalmi értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjának „eladja” szóhasználatából nem következik illetékmentességi feltételként az adásvétel jogcím kizárólagossága – mondta ki a Kúria.
A fogyasztóvédelem területét nem csupán hazai, hanem kiterjedt uniós szabályok is keretezik, amelyek célja, hogy a fogyasztó valamennyi körülmény ismeretében tudjon dönteni, ne tévessze meg az eladó bonyolult tájékoztatásokkal. Akciós termékek esetében fokozottan fennáll a tévedés, megtévesztés veszélye, így külön előírások vonatkoznak az árfeltüntetésre. Cikkünkben egy ilyen friss bírósági ügy (BH2025.199.) mentén hívjuk fel a figyelmet a betartandó előírásokra.
A pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adóhatóság az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint vonja végrehajtás alá, amely – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – az adós bármely vagyontárgyára kiterjedhet.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték