Elmeszelte a Kúria a sztrájkoló pedagógus felperesek keresetét

Megosztás Tetszik

A Kúria Mfv.IV.10.059/2025. számú ügyben hozott ítéletével hatályában fenntartotta a sztrájkoló pedagógus felperesek keresetét elutasító jogerős ítéletet.

Az eljáró bíróságok eltérően ítélték meg azonban a kötelezettségszegés súlyát, annak mértékét és a rendkívüli felmentések jogszerűsége tekintetében eltérő jogkövetkeztetésre jutottak.

Az elsőfokú bíróság azért nem találta jelentősnek a felperesek szándékos kötelezettségszegését, mert értékelte a felperesek polgári engedetlenséghez vezető méltányolható motivációit és céljait, a mulasztott órák számát. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által figyelembe nem vett további körülményeket értékelt: a felperesek az érintett napokon a munkavégzést teljeskörűen megtagadták, a felperesek el kívántak különülni a sztrájkban való részvételtől azon véleményük kinyilvánítása érdekében, miszerint a pedagógusok sztrájkhoz való joga jelentős mértékben korlátozva lett, így tudatosan és deklaráltan elhatárolódtak a sztrájkjog gyakorlásától.

A Kúria a másodfokú bíróság jogkövetkeztetésével értett egyet.

A Kúria honlapján megjelent közlemény szerint: „Az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdése – a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktv.) keretei között – garantálja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát. A Sztrájktv. 1. § (1) bekezdése szerint a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga. A munkajog a sztrájkot tekinti a munkáltatóval szembeni nyomásgyakorlás, érdekérvényesítés végső formájának. A foglalkoztatási jogviszonyokban ezért a munkabeszüntetés, mint a véleménynyilvánítás egyik formája, a Sztrájktv. rendelkezéseinek betartásával alkalmazható jogszerűen. A sztrájkban való részvétel miatt a munkavállalót hátrány nem érheti. A sztrájkon kívüli munkabeszüntetésre a jogállási törvények általános szabályai az irányadók.

A döntés elvi tartalma

I. A Sztrájktv. rendelkezéseit figyelmen kívül hagyó munkabeszüntetés a foglalkoztatási jogviszonyokban nem minősülhet a véleménynyilvánítás jogszerű formájának, ezért annak munkáltatói figyelmeztetést követő alkalmazása megalapozhatja a jogviszony azonnali hatályú megszüntetését.

II. Nem állapítható meg diszkrimináció, ha a politikai vélemény kifejtése és a jogviszony azonnali hatályú megszüntetése közötti okozati összefüggés hiányát a munkáltató a foglalkoztatási jogviszonyból eredő lényeges kötelezettség jelentős mértékű, vétkes megszegésével bizonyítja.”