Automatikusan jár kimagasló sportteljesítmény után az állami jutalom vagy sem? Döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

Tájékoztató a Kúria Pfv.I.20.531/2025. számú ügyben hozott döntéséről, mely elérhető a Kúria honlapján.

A felperesek – részben a vízi-életmentő sportág válogatott versenyzői, részben edzőik, nevelőedzőik és sportszakemberek – állami jutalom kifizetése iránt terjesztettek elő keresetet a sportért felelős minisztérium alperes ellen. Arra hivatkoztak, hogy a 2022 nyarán megrendezett XI. Világjátékokon elért különböző helyezéseikre tekintettel az egyes kimagasló sportteljesítmények állami jutalmáról szóló 200/2013. kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet), valamint a polgári törvénykönyv kötelmekre vonatkozó szabályai alapján köztük és az alperes között kötelmi jogviszony jött létre, amelyre tekintettel az alperes köteles részükre a kormányrendeletben meghatározott mértékű állami jutalom kifizetésére, mert mindenben megfeleltek a jogszabályban előírt feltételeknek.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, azt minden tekintetben vitatta.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest az I., II., III., IV., továbbá VI., VII., VIII. és IX. rendű felperesek (valamennyien versenyzők) számára 4 000 000–17 500 000 forint közötti összegek megfizetésére. A jogerős ítélet indokolásának lényege szerint a kormányrendelet alapján a polgári törvénykönyv szerinti kötelmi jogviszony keletkezett a felek között, és az állami jutalom a kormányrendeletben meghatározott objektív feltételek fennállása alapján, automatikusan, minden további külön határozat meghozatala nélkül megilleti a felpereseket.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és a keresetet elutasító határozat hozatala érdekében.

A Kúria a 2025. november 11-én tartott felülvizsgálati tárgyaláson hozott ítéletében a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta.

Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az ügy lényegét a polgári törvénykönyvnek a jogszabályból keletkező kötelmi jogi jogviszonyt szabályozó 6:2. § (3) bekezdésének és ehhez képest a kormányrendelet szabályainak értelmezése képezte.

Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy kötelemnek – polgári jogi (magánjogi) értelemben – olyan jogviszony minősülhet, amely a polgári törvénykönyv tárgyi hatálya alá tartozik. A polgári törvénykönyv hatályát szabályozó rendelkezés értelmében a polgári jogi szabályozás, és ebből adódóan a polgári jogi jogviszony legfőbb jellegzetessége a jogalanyok mellérendeltsége és egyenjogúsága. Az olyan vagyoni viszonyok, amelyekben a felek nem a mellérendeltség és egyenjogúság által jellemezhető jogi kapcsolatban állnak, nem minősülnek polgári jogi jogviszonynak, így nem tartoznak a polgári törvénykönyv hatálya alá. Korábbi precedens határozatára utalva kiemelte, hogy ha a közjog által létrehozott szervezeteknek a szabályozás magánjogi jogalanyiságot biztosít, akkor ők jogi személyként lehetnek polgári jogilag jogképesek, magánjogi jogaik és kötelezettségeik lehetnek, így polgári jogi jogviszonyok alanyaivá válhatnak.

Ebből az alapvető rendezőelvből kiindulva értelmezte a Kúria a kormányrendelet és az annak megalkotására feljogosító Sporttörvény rendelkezéseit. Rögzítette, hogy a kormányrendelet – azon túlmenően, hogy meghatározza a sport világeseményeket, az egyes versenyszámokat, azokat a helyezéseket, amelyek után állami jutalom nyújtható, továbbá annak feltételeit, valamint rögzíti az állami jutalom pénzjutalom jellegét és annak mértékét – alapvetően a jutalom megállapításának eljárásrendjét szabályozza. Az eljárásrend a döntési folyamat egyes szakaszait és az azokban eljáró szerveket határozza meg.

A felülvizsgálati eljárásban érintett versenyzőkre vonatkozó döntési folyamat első szakasza a vonatkozó szabályok együttes értelmezéséből következően a szakági szakszövetség javaslattétele, mely alapján az eljárás második szakaszában a Nemzeti Versenysport Szövetség (sportköztestület) a kormányrendelet 3. melléklete szerinti listában határozza meg az állami jutalmat, majd a perbeli időszakban is határozatnak minősülő e listát a helyezésekről kiállított hivatalos igazolással továbbítja a sportpolitikáért felelős miniszter (jelenleg az alperest vezető miniszter) részére. A harmadik szakaszban a miniszter vizsgálja meg a határozatnak minősülő listát, szükség esetén hiánypótlásra szólít fel, majd dönt az állami jutalomról és gondoskodik annak kifizetéséről. Lényeges értelmezési szempont, hogy a kormányrendelet kifejezett rendelkezése szerint ilyen határozat hiányában a miniszter nem dönt az állami jutalmakról.

A Kúria hangsúlyozta: az ismertetett eljárásrendben a kormányrendelet szabályozása nem biztosít magánjogi jogalanyiságot az említett szervek egyikének sem, azok mindvégig közjogi jogalanyként járnak el. A kormányrendelet egyetlen rendelkezése sem szabályoz olyan – mellérendeltséggel és egyenjogúsággal jellemezhető – jogviszonyt, ami megfelelne a polgári jogi jogviszony kritériumának. Erre tekintettel pedig – a jogerős ítéletben foglaltakkal szemben – a szabályozás tárgyára, az állami jutalomra is figyelemmel nem alkalmazhatók a polgári törvénykönyv rendelkezései, így az abban szabályozott kötelem szabályai sem.

Kitért arra is, hogy ha a polgári törvénykönyv szabályai volnának is alkalmazandók a perbeli állami jutalomra, semmilyen jogszabály-értelmezési módszerrel nem volna megállapítható, hogy a polgári törvénykönyvnek a jogszabály általi kötelem keletkeztetésről rendelkező 6:2. § (3) bekezdése első fordulata szerinti konjunktív feltétel (miszerint „kötelem jogszabályból akkor keletkezik, ha a jogszabály így rendelkezik”) fennállna.