Munkajogi álképviselet – mutatjuk, mi történik, ha a munkáltató nevében nem jogosult személy ír alá

Megosztás Tetszik

A munkáltató nevében nyilatkozatra jogosult személyt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) meghatározza, és azt is lefekteti, hogy mit kell követni, ha a nyilatkozat nem ettől a személytől, hanem úgynevezett álképviselőtől érkezik. Tekintettel arra, hogy 2012-ben az álképviselő szabályai változtak, ennek terjedelme (mikor érvényes és mikor nem) sokáig nem volt egyértelmű. Most újabb bírósági döntés értelmezi a helyzetet (BH2025.194.), melyet jelen cikkünkben mutatunk be.

A munkáltató nevében a munkáltatói jogkör gyakorlója jár el

A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. A képviselet alapulhat jogszabályon, létesítő okiraton, illetve meghatalmazáson vagy megállapodáson is. A képviselet jogi lényege, hogy a nyilatkozattévő helyett és nevében más személy, azaz a képviselő jár el, akinek a cselekménye, illetve jognyilatkozata alapján a képviselt válik jogosítottá, illetve kötelezetté.

Nem csupán a munkáltatói jogkör gyakorlását (kiszervezését) illetően széles a munkáltatói jogosítvány, hanem a nem megfelelő jognyilatkozat jóváhagyása tekintetében is. 2012-től ugyanis ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot (utólag) jóváhagyta. A jóváhagyásnak ráadásul nincsen időbeli korlátja, így az (a jognyilatkozat) akár munkaügyi perben is megtehető.

Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. A munkáltató akkor hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, ha a munkavállaló a körülményekből nem következtethetett alappal az eljáró jogosultságára.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja:

• honnan indult a jogvita;
• mit vizsgált és hogyan döntött az ügyben a Kúria.