Akkumulátorgyár és hulladékkezelés: önkormányzati rendeletről döntött a Kúria, óriásit hibázott a helyhatóság

Megosztás Tetszik

A BH2025.193. számú döntésében azt vizsgálta a Kúria, hogy egy önkormányzati rendelet mikor alkalmazható folyamatban lévő ügyekre, illetve a normavilágosság körülményei mely esetben vezetnek a norma megsemmisítéséhez. Cikkünkben a Kúria döntésének ismertetése mellett rávilágítunk az ügy tanulságaira is, és egy óriási rendeletalkotási hibára.

Az adott ügyben 2024. február 22-én kelt bejelentés alapján nyilvántartásba vételi eljárás indult a településen lévő telephelyen tervezett raktározási, tárolási tevékenységről. A jegyző határozatában a bejelentésköteles tevékenység végzését azonnali hatállyal megtiltotta, és a telepet bezáratta Sárbogárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2017. önkormányzati rendelete (HÉSZ) 20. paragrafusának (1) bekezdése alapján, mely szerint a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezetben a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetési célú épületek elhelyezésére van mód. A fellebbezés során eljáró kormányhivatal a határozatot megsemmisítette, és a jegyzőt új eljárás lefolytatására utasította. Mindeközben sárbogárdi önkormányzat képviselő-testülete elfogadta a HÉSZ módosításáról szóló önkormányzati rendeletét, amely a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó. A HÉSZ 20. paragrafusának (8) bekezdése kizárja az akkumulátorgyártásból származó, hulladékhoz kötődő bejelentésköteles tevékenységet.

A megismételt eljárás során a jegyző határozatában megállapította, hogy a felperes által bejelentett tevékenység a HÉSZ előírásainak nem felel meg. A határozat indoklásában rögzítette, hogy a felperes cégnyilvántartásba bejegyzett fő tevékenysége az akkumulátorhoz köthető, veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelése, raktározása, ártalmatlanítása. A döntés indoklása kiemelte, hogy a bejelentésben megjelölt raktározási, tárolási tevékenységhez kapcsolódó ingatlan a HÉSZ alapján a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezetbe tartozik, mely övezet a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetésű célú épületek elhelyezésére szolgál.

A HÉSZ 2024. április 17. napjától hatályos, folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó 20. paragrafusának (8) bekezdése szerint az említett övezetben nem megengedett az akkumulátorgyártásból származó, hulladékkal történő, hulladékgazdálkodási engedély köteles és bejelentés köteles tevékenység és azzal kapcsolatos építmény elhelyezése. A fellebbezés folytán eljáró kormányhivatal megállapította, hogy a vállalkozás elemek és akkumulátorok, valamint egyéb elemek és akkumulátorok kereskedelmére kapott engedélyt. A hulladékok kereskedelme során megvalósul a tárolás is. A HÉSZ 20. paragrafusának (8) bekezdése ugyanakkor kizárja az akkumulátorgyártásból származó, hulladékkal történő bejelentésköteles tevékenységet, így az jogszerűen nem folytatható.

A vállalkozás az alperesi (kormányhivatali) határozattal szemben keresetet nyújtott be a Veszprémi Törvényszékhez, amelyben az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal történő megsemmisítését és a jegyző új eljárásra utasítását kérte. Indítványozta továbbá, hogy a bíróság kezdeményezze a Kúria előtti eljárást, arra tekintettel, hogy a perben alkalmazandó önkormányzati rendelet 20. paragrafusának (8) bekezdése magasabb szintű jogszabályba ütközik. A bíróság az eljárását ennek megfelelően felfüggesztette.

A Kúria Önkormányzati Tanácsának a bírói indítványban foglaltak alapján két kérdésben kellett állást foglalnia, egyfelől abban, hogy a HÉSZ 20. paragrafusának (8) bekezdésébe foglalt szabályozás megfelel-e a normavilágosság követelményének, másfelől abban, hogy a rendeletmódosítás a visszaható hatály tilalmába ütközik-e.

Kúria: ezt jelenti a normavilágosság követelménye

A 26/1992. AB határozatban az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A normavilágosság sérelmét jelenti, ha a szabályozás a jogalkalmazó számára értelmezhetetlen, vagy eltérő értelmezésre ad lehetőséget, és ennek következtében a norma hatását tekintve kiszámíthatatlan, előre nem látható helyzetet teremt a címzettek számára.

Ezzel összhangban rögzíti a jogalkotásról szóló törvény, hogy a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető tartalommal kell rendelkeznie. A Kúria kiemelte, hogy több mint 10 éve kialakult gyakorlata szerint a normavilágosság követelményének érvényesítése során figyelembe veszi, hogy az indítványozó által jelölt nem megfelelően értelmezhető normatartalom kihat-e, és miként hat ki a normaalkalmazásra, jogbizonytalanságot okoz-e a jogértelmezés során.

Tekintettel arra, hogy egy önkormányzati rendelet esetleges megsemmisítése az önkormányzati jogalkotói hatalomba való legerősebb beavatkozás, így a Kúria Önkormányzati Tanácsa saját gyakorlatára is irányadónak tekinti, hogy esetről esetre tudja eldönteni a normavilágosság követelményének sérelmét. A Kúria döntésében rámutatott, hogy a valós jogalkalmazási problémát nélkülöző normavilágossággal kapcsolatos probléma nem vezethet a legerősebb beavatkozásra, azaz az önkormányzati rendeleti rendelkezés megsemmisítésére.

Mind a jogalkotás célja, mind a szabályozási környezet, mind a nyelvtani értelmezés alapján a rendelkezés akként értelmezhető, hogy a jogalkotó az övezetben nem megengedett tevékenység konjunktív feltételeit sorolja fel akként, hogy az adott övezetben nem megengedett az olyan akkumulátorgyártásból származó hulladékhoz kapcsolódó tevékenység, amely hulladékgazdálkodásiengedély-köteles és bejelentésköteles, valamint nem megengedett az azzal kapcsolatos építmény elhelyezése sem. Tehát a jogi norma elején található „az akkumulátorgyártásból származó” kifejezés egyértelműen meghatározza a szabályozás tárgyát – azaz nem minden hulladékra vonatkozik, csak az akkumulátorgyártásból származóra –, majd tovább pontosítja e tevékenység körét, módját. A normavilágosság elve tehát jelen esetben érvényesül.

Ezt jelenti a Kúria szerint a visszaható hatály tilalma

A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a rendeletmódosítás [HÉSZ 20. § (8) bekezdés] nem hatályos jogszabályként található meg a Nemzeti Jogszabálytárban (NJT), így mindenekelőtt a támadott rendelkezés hatályának kérdését vizsgálta. A Kúria ezt követően megállapította, hogy a helyi jogalkotó képviselő-testület nem egészítette ki a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazás elrendelésével a HÉSZ hatályba lépését szabályozó záró rendelkezéseit. A HÉSZ 20. paragrafusának (8) bekezdéséből pedig nem derül ki sem a jogalkalmazó, sem pedig a jogkereső állampolgárok számára, hogy az a rendelkezés folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható lenne.

Mivel az önkormányzat szabályozástechnikailag nem építette be a folyamatban lévő ügyekre való alkalmazásról szóló rendelkezést a HÉSZ szabályai közé, az nem alkalmazandó a folyamatban lévő ügyben.