Magánszemély vásárol üdülőövezetben lévő ingatlant. Eladja a budapesti lakását, ebből fizeti ki az ingatlant. Kérdésem, hogy mi az illeték alapja? A vételárból levonható-e az eladott lakás ára? Köszönettel: Rácz Ildikó
llleték ügyben köszönöm a választ. Azt még megkérdezném, hogy van-e valamilyen mód, lehetőség a fizetés felfüggesztésére vagy további halasztás, illetve részletfizetés kérésére?
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a 2014. évben kelt szerződéssel ingatlant vásárolt, amelyet a 2015. évben értékesített. Ingatlanforgalmazási tevékenységből 2014. évben nettó árbevétele egyáltalán nem keletkezett. Viszont 2015-ben 50 százalékot meghaladó nettó árbevétele származott ingatlanforgalmazásból, éppen a kérdéses ingatlan eladásából eredően. Ugyanakkor a társaság kérte – és az adóhatóság meg is állapította számára – az Itv. 23/A. § szerinti 2 százalékos kedvezményes illetékmértéket, és ennek megfelelően fizette meg az illetéket a cég. Megfelel-e a társaság az Itv. 23/A.§-ban meghatározott 2 százalékos illetékkedvezmény feltételeknek, és ha igen, van-e valamilyen teendője a NAV felé? Vagy kell-e a társaságnak büntetéssel számolnia? Válaszukat előre is köszönöm.
Magánszemély 2015-ben vásárolt ingatlanra illetékfizetési halasztást kért a NAV-nál 1 évre, hogy másik ingatlanát eladja addig. Sajnos ez úgy tűnik, nem sikerül. Az egy év lejárta előtt vagy után van-e tennivalója, vagy a NAV fogja értesíteni a fizetendő illeték, illetve pótlék összegéről?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magánszemély az elmúlt években jelentős tagi kölcsönt nyújtott a kft. számára. A magánszemély meghalt, az üzletrészét két gyermeke fogja örökölni. Ebben az esetben az üzletrész megöröklésével a betett tagi kölcsön is automatikusan öröklődik, vagyis a társaság visszafizetheti-e a kölcsönt a két örökösnek, mihelyt a kft. likviditása ezt lehetővé teszi? Kell-e valamilyen adókötelezettséggel számolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! A napokban megjelent cikkel kapcsolatosan lenne kérdésem: A cikkben megjelent szöveg: "Továbbá tudni kell, hogy a Ptk. 6:22 paragrafusa alapján a követelések 5 év alatt évülnek el, melyet az előbb említett döntésben meghatározott kifizetési időponttól kell számítani. Lehetőség van írásban az elévülési idő megváltoztatására, illetve az elévülés nyugszik (Ptk. 6:24 §) maximum egy évig, ha a jogosult azt nem tudja érvényesíteni, mert például nem volt pénze a társaságnak a kifizetésre." Ilyen esetben, amikor lejár az öt év plusz 1 év, mit kell tenni a már elhatárolt osztalékkal? Esetleg adó-, illetékvonzata van-e? Köszönöm.
Férjem idén márciusban elhunyt. Öröklési szerződés keretében örököltem utána egy lakást és garázst összesen 12 millió forint értékben. A gyermekének köteles rész címén ki kell fizetnem 2 millió forintot. Azonkívül örököltem kb. 7 millió forint tartozást. Az a kérdésem, hogy ha 5 éven belül eladnám az ingatlant, milyen érték után kellene adót fizetnem? Ebben az esetben mennyi a szerzéskori érték? Mert nyilvánvaló, hogy a szerzéskori, és az eladáskori érték különbözete után kell adóznom. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2013. évben 50-50%-ban örökölt egy testvérpár ingatlant az egyik szülő haszonélvezetével. Ezt az ingatlant 2016. évben értékesítenék, és a vételárból szintén 50-50%tulajdonnal vásárolnának lakást. Illetékfizetési szempontból a cserepótló vételi szabályt alkalmazhatják? Hogyan alakulna a haszonélvező adó- és illetékfizetési kötelezettsége, ha a vásárolt ingatlanon szintén fenntartaná haszonélvezetét? Ha eladáskor mégis lemondana a haszonélvezetéről ingyenesen, a hagyatéki értéket a tulajdonosok 50-50%-ban megoszthatják az adó számításánál? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Válaszadó! A következőkben kérném szakmai állásfoglalását: Egy több éve működő gépjárműszerviz tevékenységi köre bővül, ez év szeptember 1-jétől új személygépkocsi forgalmazásával is foglalkozik. A 2016. évre megkérte a visszterhes vagyonátruházási illetékmenteséget (GJFORGNYIL), indoklásképp jelezte, hogy kezdő vállalkozásként a nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjármű-forgalmazásból fog származni. Ugyanakkor szankció, ha ez a vállalása nem teljesül, akkor visszamenőleg 50 százalékkal növelten kell megfizetni az illetéket. Számszaki példával szemléltetve: várható éves nettó árbevétel (gépkocsi-értékesítést is tartalmazza) 380 000 eFt ebből gépkocsieladás árbevétele (de ez csak 2016. 09. 01-től ) 120 000 eFt nettó árbevétel 50 %-a 190 000 eFt Az derül ki, hogy nem teljesül az 50 százalékos szabály, de kérdésem az, hogy a gépkocsieladás árbevétele és a nettó árbevétel évesítve figyelembe vehető-e? Éves nettó árbevétel (380-120=260+360) 620 000 eFt Éves gépkocsieladás árbevétele (120 millió Ft *3) 360 000 eFt Nettó árbevétel 50%-a 310 000 eFt Ha arányosítunk/évesítünk, megfelelünk a feltételeknek. És ha megfelelünk idén ily módon az illetékmentesség feltételének, akkor 2017 januárjában is, ugyanis akkor az előző évet kell alapul venni. Kérdésem az, hogyan kell értelmezni az illetéktörvény ide vonatkozó rendelkezéseit (Itv. 26. § 1). 10).)? Az adótörvények év közben tevékenységet kezdőknél lehetőséget adnak az arányosításra, éves szintre való átszámításra. Várva válaszát, köszönettel.
Gyakran előfordul, hogy termőföldön vagyoni értékű jog áll fent. Ha ez a jog törvényi rendelkezésből adódóan 2014. május 1-jén megszűnt, akkor néhány esetben lehetőség van illeték-visszatérítést kérni – közölte a NAV.
Jogismeret és pénz: ez a két dolog szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók érvényesíteni tudják a jogaikat. Az első azt jelenti a gyakorlatban, hogy ismerniük kell azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy pontosan mire is jogosultak. Ilyen lehet a munkajoggal összefüggésben a bérpótlék pontos mértéke, a jogérvényesítési határidők, a munkaviszony megszüntetésénél a végkielégítés szabályai vagy például jogellenes munkaviszony-megszüntetésnél az elmaradt munkabér számítására vonatkozó előírások. Jogaikat ugyanakkor csak abban az esetben tudják érvényesíteni a dolgozók, amennyiben ki tudják fizetni az azzal járó költségeket, melyek több forrásból is származhatnak. Ezeket, illetve ezek csökkentésének lehetséges módjait foglaljuk össze az alábbiakban.
Kedves Nikolett! Tegnapi nappal megkaptuk a NAV-től az illteték kiszabását. Megírná, hogy az illetéktörvény mely rendelkezése alapján írta azt 2015 márciusában egy kérdésemre, hogy a térítés nélküli engedményezés nem illetékköteles? Szeretnénk fellebbezni, de ahhoz szükség lenne a pontos törvényi hivatkozásra. Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Böbe
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., melynek tagjai magánszemélyek. A bt. jegyzett tőkéje 1 millió forint (beltag 50 ezer forint, kültag 950 ezer forint). Két hónappal ezelőtt egy független (azaz nem családtag) magánszemély kültagként belépett a gazdasági társasába 10 millió forinttal. Így a bt. jegyzett tőkéje 11 millió forintra emelkedett. Most, szeptemberben az új tag névértéken, azaz 50 ezer forintért megvásárolta a beltag üzletrészét. A bt. eszközértékének több mint 75 százalékát teszi ki egy ingatlan értéke. Kérdéseim: mi lesz a 4 százalékos illeték alapja, amit az új tagnak fizetnie kell? Rövid időn belül a kültag személyében is változás fog bekövetkezni. Ha ő is névértéken, azaz 950 ezer forintért adja el az üzletrészét, akkor mi lesz az illetékkiszabás alapja? Jól tudom, hogy a NAV felé a VVBA nyomtatványon kell a cégbírósági végzéstől számított 30 napon belül a bejelentést megtenni? Esetleg van még bármilyen nemű bejelentési kötelezettségem az üzletrész-átruházással kapcsolatban? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: 2016. 06. 23-án ügyfelem eladott egy XI. kerületi,17 725 000 forint értékű ingatlant. Majd 2016. 09. 02-án vásárolt 13 millió forint értékű ingatlant, mely hétvégi ház, gazdasági épülettel. Kérhető-e illetékmentesség az alábbi indokok alapján: egy éven belül történt az eladás és a vétel, valamint a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladott lakástulajdoné? Az ingatlan vételét intéző ügyvéd nem jelölt semmit erre vonatkozóan a B400-as nyomtatványon, így ha kérhető illetékmentesség, akkor azt külön kérelemben kellene kérnünk a NAV-tól a fenti indokokkal? Köszönöm szépen szakértői véleményét!
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét válasza értelmezésében. A családi gazdálkodó nem bérletet vagy jogot vásárolt, hanem földet, arra kérte az illetékmentességet.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték