Tisztelt Hölgyem / Uram! Az édesapa lakossági folyószámlán keresztül pénzt ajándékozott fiának. Ha jól tudom, az ügylet illetékmentességet élvez. Viszont: bejelentési kötelezettség ez esetben fennáll? Ha igen, akkor kinek kell bejelentenie, a megajándékozottnak? Ha ez 2 éve történt, akkor lesz esetleges következménye annak, hogy elmulasztották bejelenteni? Válaszukat előre is köszönöm!
Meghatározott esetekben a bírósági eljárási illeték január 1-jétől önadózással is megfizethető. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a NAV tájékoztatót adott ki.
Tisztelt dr. Szeiler Nikolett, március 3-án "Amikor kell ajándékozási illetéket fizetni, és amikor nem" cikkével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Említi, hogy ha nem születik vagyonértékű jog átruházása esetén okirat, akkor csak a vagyonszerzéskor kell illetéket fizetni. A kérdésem, hogy milyen esetben lehetséges, hogy nem kell erről okiratot kötni? Röviden felvázolom az esetünket. Nyugdíjas anyósomnak 2 testvére van, eddig 1/3 arányban birtokolták a házat, amely a szüleiké volt, de már régóta csak anyósomék élnek benne, mert öccse Amerikába emigrált, húga pedig Angliába költözött. A húgának nincs gyereke, de házasságot kötött közben Angliában. Az ott megkeresett pénzből kifizette az Amerikában élő testvért, de anélkül, hogy az adásvételit az USA-ban élő öccse, aláírta volna. Aki mindig különböző indokokra hivatkozva húzta az időt. Sajnos közben anyósom húga halálos közlekedési balesetet szenvedett. Az öccse pedig újra igényt tart a házra, hiszen az adásvételi szerződés tényleg nem került aláírásra. A meghalt húg özvegye kikérte az angol bankból az utalásokat, és Magyarországra jött és azt átadta nekünk. Az anyósom ügyvédje segítségével kötöttünk egy szerződést, amelyben megvettük ezt a követelést az özvegytől, de, hogy ténylegesen be tudjuk-e hajtani az öccsétől, az kérdéses. A szerződés megkötésekor nem mondta az ügyvéd, van arra lehetőség, hogy ezt ne foglaljuk írásba, és csak ténylegesen a vagyonszerzéskor kellett volna csak illetéket fizetnie. Köszönettel
Ki kapja kitől, mit és hol? Mekkora az értéke? Egyebek között ezektől is függ, hogy az ajándék után kell-e illetéket fizetni.
Ingatlanbeszerzésről, arra fizetett illetékről és felújítási költségekről kérdezte olvasónk, hogy csökkenhető-e velük a vállalkozói osztalékalap. Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Értékesíteni kívánom a lakásomat, és egy éven belül másik lakást szeretnék vásárolni. Kell-e, és milyen mértékű késedelmi kamatot, illetve mulasztási bírságot fizetnem, ha az eladásról szóló adásvételi szerződésben szerepel a lakásvételi szándékom, és ezért az eladott lakás eladását nem terhelte illeték, ugyanakkor egy éven belül nem sikerül másik lakást vennem. Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője jövőre javaslatot tesz egy egységes európai adó- és illetékunió kialakítására. Az ellenzéki politikus ezt pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján jelentette be. Szanyi Tibor hangsúlyozta, a fiskális uniót elsősorban az "állam foglyul ejtésének" gyakorlata indokolja, ami szerinte az EU-ban Magyarországon a legjellemzőbb, mivel itt egy "bűnözői bandának" is nevezhető "kormányzati klán" úgy alakítja a jogszabályokat, hogy azok csak egy szűk körnek juttassanak előnyöket.
Tisztalt Adózóna! Ingatlan-tulajdonjoggal rendelkező, nem ingatlanforgalmazó társaság tulajdonos elajándékozná üzletrészének felét házastársának. A saját tőke értéke messze meghaladja a törzstőkét. Van-e az ajándékozásnak adó-, járulék- és illetékvonzata? Illetékmentes-e az ajándékozás az Itv. 17.§ (p), illetve a 26.§ (1) pontja alapján? Köszönettel, Gyúri Dénes
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban tennék fel egy újabb kérdést. Amerikai társaság részvényére szóló, bármikor beváltható részvényopció megszerzése esetén milyen adókötelezettségek (ideértve az illetéket is) merülnek fel, ha a megszerző magánszemély, és milyen adókötelezettségek (ideértve az illetéket is), ha a megszerző egy belföldi kft? Az opció ingyenesen kerül a magánszemély vagy a társaság tulajdonába. Már ebben az esetben is keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy csak amikor az opció beváltásra kerül (a részvényre)? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Adva van két kapcsolt vállalkozás (kft. és bt.). Mindkettőnek főtevékenysége a "saját tulajdonú ingatlanok bérbeadása". A bt. (amelynek egyetlen üzlet-ingatlana van) eolvadna a kft.-be.Keletkeztet-e ez a beolvadás illetékfizetési kötelezettséget?Köszönettel kérem szíves válaszukat! Jné
Az ingatlanok használati jogának megszerzése gyakran történik pénzügyi lízing keretében. Tapasztalatok szerint ugyanakkor a vállalkozások sokszor nincsenek tisztában ezen atipikus szerződéssel kapcsolatos illetékfizetési kötelezettség speciális eseteivel. Cikkünkben részletesen bemutatjuk az illetékfizetés ingatlanlízinghez kapcsolódó egyes eseteit, annak érdekében, hogy a gazdálkodók körültekintő adótervezést végezhessenek a gazdasági tevékenységük körébe bevonandó ingatlan finanszírozási módjának megválasztása előtt.
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság lakást vásárolna iroda céljára. IIletékfizetés szempontjából milyen mentességek, kedvezmények lehetségesek? Köszönöm segitségüket.
A 2015-ös adóváltozásokról szóló cikkeink sorában ezúttal az illetéket, a tranzakciós illetéket, az energiaszolgáltatók jövedelemadóját és az innovációs járulékot érintő javaslatokat mutatjuk be.
Szántó, szőlő, rét, legelő és egy sor más mezőgazdasági terület tartozik a termőföld fogalmába, amelynek megszerzése – további feltételek teljesítése esetén – illetékmentes. Sorra vettük ezeket és a feltételek megsértésének szankcióit is.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság minősített többségi tulajdonosa el kívánja adni a részesedését. A cégben ingatlanvagyon is van. Az illetéktörvény szerint ez esetben a cégnek illetéket kell fizetni az ingatlan értékének olyan aránya után, amilyen arányú részesedés-átruházásra kerül sor, jelen esetben 75 százalékról van szó. Kérdésem, hogy ilyen esetben az ingatlanok értékeként mit vesz alapul a NAV az illetékkiszabásakor? Milyen módon kell megállapítani az ingatlan értékét a cégnek az eladáskor (adó- és értékbizonyítvány, értékbecslés, vagy elég a könyv szerinti érték alapulvétele). Az üzletrész-átruházást be kell-e jelenteni a NAV-hoz 30 napon belül annak ellenére, hogy az ingatlan nem cserél gazdát, az változtlanul a cégben marad? (Az üzletrész-eladásra névértéken kerül sor.) Van-e jelentősége annak, hogy apportként vagy törzstőkén felüli vagyonként van nyilvántartva az ingatlan a társaságban? Milyen egyéb kötelezettségük van a feleknek? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték