A gazdasági tárca elfogadja az ombudsman, illetve az Igazságügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának az álláspontját, mely szerint a bejegyzett élettársakat úgy kell tekinteni, mintha házastársak lennének. A bejegyzett élettársak ezért éppúgy, mint a házastársak mentesülnek az ajándékozási és örökösödési illeték megfizetésének kötelezettsége alól – közölte az NGM.
Az ombudsman fellépése nyomán a bejegyzett élettársak immár a házastársakéval azonos adó- és illetékkedvezményre jogosultak. A bejegyzett élettársakat is megilletik mindazon adójogi kedvezmények, amelyeket a törvény a házastársaknak biztosít.
Mennyi illetéket kell fizetnie, ha ingatlant vásárolt vagy más módon jutott hozzá? Velünk kiszámolhatja!
Tisztelt Szakértő! A NAV tájékoztatója szerint: "Ha a cég a cégbíróság változásbejegyző végzésével, továbbá a legfőbb szerv tőkeemelésről és a cég Polgári törvénykönyv szerinti továbbműködéséről szóló határozatának másolatával igazolja, hogy az eljárási illetéket a Polgári törvénykönyv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezdeményezett tőkeemelés – 2014. március 15. és 2016. március 9. között történő – bejelentése és a tőkeemelés bejelentésével egyidejűleg bejelentett más változás bejegyzése iránti eljárás után fizette meg, akkor a megfizetett illetékből a Polgári törvénykönyv szerinti továbbműködéséhez nem kapcsolódó változásbejegyzés illetékét meghaladó részt a – legkésőbb 2017. március 15-éig előterjesztett – kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti." Ezzel kapcsolatban kérdezném a következőket: 2015.03.14-én felemeltük cégünk törzstőkéjét 3 millió forintra, valamint e módosítással egy időben változott a kft. tulajdonosa és az ügyvezető személye is, megfizettük a 40 000 és a 3000 forintos közzétételi illetéket, amit az ügyvéd mondott. Fentiek értelmében visszaigényelhetünk-e most illetéket, és ha igen, mennyit? Előre is köszönöm válaszát.
Évek óta sérti az alaptörvényt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gyakorlata, amely szerint a hivatal a megözvegyült bejegyzett élettársak esetén öröklési illetéket szab ki, noha a házastársakhoz hasonló illetékmentességet kellene élvezniük az élettársaknak is – állapította meg decemberi jelentésében az alapvető jogok biztosa.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyszemélyű külföldi (osztrák GmbH) tulajdonosa a társaság végelszámolásáról döntött, a végelszámolás a cégközlönyben közzétételre került. A kft.-nek a tulajdonos felé jelentős kötelezettségei állnak fenn: 100 millió forint tagi kölcsön és 45 millió forint szállítói tartozás. Mivel végelszámolás esetén minden kötelezettséget ki kell elégíteni, megoldás lehet a fenti kötelezettségek elengedése, ami jelentős adó- és illetékfizetést von maga után. A kft. saját tőkéje mínusz 134 millió forint. Kérdésem: megoldható-e úgy a probléma, hogy a veszteség pótlására pótbefizetést rendelnek el, és az így befolyt összegből rendezik a szállítói tartozást, illetve a tagi hitel visszafizetését? Megspórolható-e esetleg az illeték összege tartozásátvállalással? Köszönettel: Vadkerti Ilona
Lényegi módosítás nélkül fogadta el a román képviselőház szerdán azt az illetékeltörlési törvényt, amelyet egy hete küldött vissza megfontolásra a parlamentnek Klaus Iohannis államfő.
Tisztelt Szakértő! Cég megvásárolja egy másik, Magyarországon bejegyzett cég valamennyi üzletrészét (14 külföldi illetőségű tulajdonostól). Az adásvételi szerződés szerint az üzletrészek névértéke összesen: 20 millió forint. A társasággal szemben fennálló tagihitel-követelésük: 178 721 924 forint, melyet a vevő engedményezés ellenértékeként 160 millió forintért szerezhet meg. Vevő által fizetendő összesen 180 millió forint megfizetésre került. Főkönyvi kivonat szerint befejezetlen beruházás (ingatlan) értéke: 206 429 816 forint, a pénzeszközök értéke 183 631 forint. Az összes forrás értéke: 207 219 006 forint. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a tagi hitel engedményezését, és az üzleti vagy cégérték megállapítását, illetve könyvelését, kérem főkönyvi számokkal mutassa be. Fennáll-e illetékfizetési kötelezettség? Köszönöm szépen segítő válaszát.
Egy külföldi zrt. Magyarországon alapított (bejegyzett) kft.-t. A zrt. tagi kölcsönt nyújtott a kft. részére (a zrt. a tulajdonos tag). Ha a külföldi zrt. lemond, a magyar kft. részére adott tagi kölcsönről, kell-e illetéket fizetni? (Cég mond le cég részére.) A tagi kölcsönről lemondás után ez egyéb bevételnek fog minősülni? 2016. évben már nincs rendkívüli bevétel). Ez növeli az adózás előtti összeget?
Tisztelt Szakértő! Tagi kölcsönnel kapcsolatos a kérdésem. Végelszámolás esetén a tagi kölcsön elengedése minden esetben illetékköteles-e? (Magánszemély mondana le róla.) Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szántó művelési ágban lévő terület vásárlása utáni illeték kapcsán szeretnék kérdezni. Megvettem a területet, ki is jött rá az illeték. Regisztrációs számmal rendelkező földműves vagyok, magam művelem a földet, és nem is szándékozom 5 éven belül értékesíteni a területet, tehát az illetékmentességgel tudnék élni. Jár-e az illetékmentesség, ha tőlem függetlenül, a helyi építési szabályzat alapján 5 éven belül a területet kiveszik szántó művelési ág alól, illetve keretövezetmódosítás megy végbe a területen (például átsorolják lakóövezetté, erdővé stb.)? Üdvözlettel: Sz. Gábor
Módosítja a kormány az illetékekről szóló törvényt. A parlament elé terjesztett javaslat célja a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárások során fizetendő egyes illetékek és igazgatási szolgáltatási díjak megszüntetése az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.
Ha egy 35 év alatti magánszemély 2012-ben az 5,9 millió forint forgalmi értékű első lakásvásárlása esetén nem vette igénybe az 50 százalékos illetékkedvezményt, utólag érvényesítheti azt? Minden feltételnek megfelelt volna, csupán nem tájékoztatták erről a lehetőségről, és így akkor nem nyilatkozott, hogy élni szeretne vele – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk 2014-ben vásárolt egy belterületi telket, amelyre 2018-ig illetékmentességet kaptunk, hogy amennyiben beépítjük, úgy mentesülünk az illetékfizetés alól. A vállalkozás egy helyrajzi számon lévő telket vásárolt, amelyet felparcellázott 38 telekre. amelyeket beépítenek és eladnak. A célunk, hogy az összes ingatlan értékesítésre kerüljön. Kérdés: ha 2018-ig 1-2 ingatlant értékesítünk, akkor is mentesül a vállalkozásunk az illetékfizetés alól? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozóval kapcsolatosan tennék fel kérdéseket. 1. Egyéni vállalkozó rverés útján vásárolt az NFA-tól termőföldeket. A kifizetéshez hitelt igényelt, amit 10 év alatt kell visszafizetnie. Mivel az NFA-tól megvásárolt földet földművesként bejegyzett egyéni vállalkozó vagy őstermelő vásárolhat, hogyan számolható el a vásárláshoz kapcsolódó ügyvédi, közjegyzői díj, illeték, kamat, a hitelfelvételhez kapcsolódó költség? Mi számolható el költségnek minősülő kiadások között az egyéni vállalkozás árbevételével szemben? 2. A föld ára, mint beruházási költség hogyan vehető figyelembe? 3. A leltárban szerepeltetni kell a földterület adatait, értékét? Ez az egyéni vállalkozás tárgyi eszköze? 4. A megvásárolt föld értékével az adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkenthető-e, mivel a vállalkozói tevékenységéhez használja, kizárólag üzleti célt szolgál? 5. Korábban (10 éve) vásárolt termőföldet a gyermekének szeretné elajándékozni, milyen feltételekkel lehetséges ez? 6. Egyéni vállalkozók (akik testvérek) tervei között szerepel, hogy építenének a vállalkozás működéséhez szükséges irodát, tárgyalót, szociális helyiséget. Közösen vásárolhatnak-e telket, és milyen módon lehet a két fél között megosztani a telek, az építkezés költségeit, majd a víz, villany, fűtés költségét? A beruházás a vállalkozás érdekét szolgálja. Hogyan járnak el helyesen? Válaszukat előre is megköszönve! Tisztelettel: Vigné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték