A tervezettnél magasabb bevételt vár a kormány az idei évben személyi jövedelemadóból, jövedéki adóból és lakossági illetékekből. A társasági adóból várt bevételi terv ugyanakkor jelentősen elmarad az eredeti várakozásoktól.
Tisztelt szakértő! 2014. december 03-án hagyatékátadó végzéssel, szülőtől örökölt 2/4 tulajdoni hányaddal, 2 testvér(4.500.000 Ft), a családi házas ingatlant. 2016.02.09.-én kelt adásvételi szerződéssel értékesítésre került 14.500.000 Ft értékben. Az ingatlan másik 2/4 része már 2010-ben öröklésre került. Hogy adózunk utána? Felmerült hirdetési költség, örökösödési illeték, igazgatási szolgáltatási díj, az öröklés fele-fele arányban történt a 2 testvér között. A felsorolt költségek csak 1-1 személy nevére szólnak. Illeték, hirdetés stb. költségként egyenlő arányba kerülnek levonásra, vagy csak a számlán szereplő személy vonhatja le? A 2010-ben örökölt rész már nem adóköteles, így annak illetéke és a költségek már nem számolhatók el? Kérném segítségét a helyes adóköteles jövedelem megállapításához! Köszönettel!
Engedély és bejelentés nélkül fúrható 80 méternél sekélyebb kút – egyebek között ezt tartalmazza a kormány a vízkivételekkel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat.
Közhasznú alapítvány 2016. évben nem végzett vállalkozási tevékenységet. Ingatlanértékesítés miatt keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettsége. 2017. évben személygépkocsit vásárol, és egy lakást örököl. Megilleti-e ezekben az esetekben az illetékmentesség? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Két kérdést szeretnék feltenni: 1.) Egy kft. felszámolása befejeződött. A felszámolás zárásakor megmaradt vagyonelemek (tárgyi eszköz, telek, készlet) átadásra kerülnek magánszemélyeknek, illetve cégeknek. Van-e a felszámolás alatt lévő cégnek ez esetben bármilyen adózási kötelezettsége (áfa, illeték)? Az átadott eszközökről kell-e számlát kiállítani? 2. Ha a felszámolás zárásakor követelést engedményeznek magánszemélyek részére, akkor a cégnek kell-e bármilyen adót fizetnie (szja, eho), illetve a magánszemélynek? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A kft. saját tőkéje 225 M Ft, jegyzett tőkéje 20 M Ft, az örökölt üzletrész a kft. 45%-a. Mennyi az örökösödési illeték és az illetékalap egyenesági leszármazó (gyermek és unoka) öröklése esetén?
2016-ban ingatlant vásároltam, mellyet szeretnék feljelsztési tartalék feloldásához felhasználni. A kérdésem az lenne, hogy a vásárolt ingatlanra a mai napig nem írták elő az illetéket, nekem ezt elő kell-e írni, és azt könyvelhetem-e beruházásra?
Kérdésem a következő. Egy kft. a korábbi években osztalékot írt elő a tagok részére (a tagok magánszemélyek). A kifizetés nem történt meg. Közben a kft. nehéz helyzetbe került, bevétele minimálisra csökkent. A tagok nyilatkoztak, hogy lemondanak a korábban előírt osztalékról. Kérdésem: ebben az esetben az osztalékot le kell könyvelni egyéb bevételként, és a társaságiadó-bevallásban egyéb csökkentő tételként szerepeltetni? Második kérdésem: jól tudom-e, hogy a lemondott osztalék után már nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie a kft.-nek? Márkus Jánosné
Van-e rá lehetőség valamilyen könyveléstechnikai módon, hogy egy kft. negatív eredménytartalékát ellensúlyozza a meglévő tagi hiteleivel? Vagy ez is elengedésnek minősülne, és akkor van ajándékozásiilleték-kötelezettség? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő Az szja-törvény 11. számú melléklet II/2.a.c pontja a következő megfogalmazást tartalmazza: az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenés nem számolható el. Mi a helyzet akkor, ha az öröklés 2008-ban következett be, és az öröklő személy ekkor még megfizette az öröklési illetéket, tehát nem ingyenesen jutott a most bérbe adott ingatlanhoz? A bérbeadáshoz szükséges adószámmal rendelkezik. Köszönöm a választ.
Ha a fiamtól ebben az évben ajándékba kapok egy lakást, hogyan adózok (szja), és az eladása esetén milyen szja-fizetés van? És beszámítható-e, ha a következő évben (években) drágább lakást veszek? Kérem, hogy az illeték kérdésére is legyen szíves kitérni. Köszönettel.
Kérelmet kell benyújtaniuk azoknak a bejegyzett élettársaknak a NAV-hoz, akik korábban megfizették az öröklési és/vagy ajándékozási és/vagy visszterhes vagyonátruházási illetéket, amit visszakérnek – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőke elemei az alábbiak szerint néznek ki: 500 ezer jegyzett tőke, 3000 ezer lekötött tartalék pótbefizetésből, -3000 ezer eredménytartalék korábbi évek veszteségéből. Mérlegfőösszeg: 500 ezer. Szeretnénk a társaság tulajdonosainak üzletrészét megvásárolni. Kérdésem, hogy milyen módon történjen a üzletrész adásvétele, illetve a társasági szerződés módosítása úgy, hogy sem a jelenlegi, sem a jövőbeni tulajdonosoknak ne keletkezzen adó, illetve illetékfizetési kötelezettsége az ügyletből (se most, se később)? Ki emeljen a jogszabályi követelményeknek megfelelően jegyzett tőkét? Mi történik/történhet a saját tőke elemként kimutatott pótbefizetéssel? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak vissza kellett fizetnie a gépjárműilletéket, mert nem érték el a mentesség határát. A bejelentést időben megtették, az illetéket a NAV kivetette. Kérdésem: az illeték 50% növelt összegéből az 50% adóalap-növelő tétel lesz? Valamint a végrehajtási illeték adóalap-növelő tétel? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. osztalék kifizetéséről döntött. A kültag semmilyen formában nem vesz részt a társaság tevékenységében. A beltag és a kültag vagyoni hozzájárulása 50-50 százalék. A kültag lemondhat-e az osztalékáról a beltag javára? Ha igen, ez milyen formában lehetséges, illetve jár-e valamilyen adó-, illetékfizetési kötelezettséggel? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték