Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    982 találat a(z) Illeték cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetőjeként lenne kérdésem a 8 millió forint tagi kölcsönünkkel kapcsolatban. A törzstőkénket megemeltük tavaly 3 millió forintra tagi kölcsönből. Maradt még 8 millió forint tagi kölcsön. Ha megemelnénk a saját tőkénket a 8 millió forint tagi kölcsönnel, milyen egyéb kötelezettségünk keletkezne? Így szeretnénk megszüntetni a tagikölcsön-állományt, és a negatív saját tőkét pozitívvá tenni. Ha el kívánnánk adni a céget a későbbiekben, tehát más lenne a tulajdonos, akkor kellene illetéket vagy adót fizetni az értékesítés miatt? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Ügyfelem nevesített aranykoronát vásárolt, az illetéket megfizette utána 2013-ban. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől 2014-ben termőföldet kapott a nevesített aranykorona értékében, egy részét ennek a földnek 2016-ban eladta. Hogyan kell helyesen a bevallásban elszámolni? Segítséget szeretnék kérni: az eladási ár 2 250 000 Ft, ez a teljes összeg lesz az adóalap, vagy mivel a szerzéskori értéket nem tudjuk megállapítani, alkalmazható-e az eladási ár 25%-a adóalapnak, az 562 500 Ft, és ez után kellene megfizetni a 15%-ot? Előre is köszönöm a segítséget.Tisztelettel: Kutasi Gabriella

    Kérdés

    Használt, cégtulajdonban lévő ingatlan értékesítése esetén az épület és a hozzátartozó telek is alapesetben áfamentes? A cégnél az ingatlan-bérbeadás (nem eladás) áfaköteles tevékenységnek van bejelentve jelenleg. Az illeték alapja, amennyiben nagyobb az értékesítési árnál társaságiadó-alap növelő tényező-e?

    Kérdés

    T. Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves tájékoztatását. Van egy apa, akinek az elhunyt nagynénjének a lánya az apa fiának ajándékozás címén átutalt a bankszámlájára X millió forintot. Mivel nem egyenesági rokon, van-e illetékkötelezettsége a fiának, és ha van, akkor milyen nyomtatványon lehet azt a NAV-nak bejelenteni? Köszönöm Buriánné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy 2005-ben kötött tartási szerződés, a szerződés alanyai: eltartott, eltartó és állagjogosult. A szerződés alapján az állagjogosult 1/1 arányú tulajdonjogot szerez a "kivett hétvégi ház és udvar" minősítésű ingatlanon. Az állagtulajdonjog értéke 4,5 millió forint. A kiszabott illeték 450 ezer forint, melyet 300 ezer forintra mérsékel a NAV, és 24 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez egy 2007-es határozat alapján. Az ingatlant 2016-ban átminősítik. Majd ugyanabban az évben (2016) értékesítik 12,6 millió forintért, akkor már mint "beépítetlen terület" minősítésű ingatlant. Az adó megállapításához a lakásra, lakóingatlanra vonatkozó 5 éves vagy az ingatlanra vonatkozó 15 éves "figyelési" időt kell alkalmazni, tekintettel az átminősítésre? Utóbbi esetén jól gondolom, hogy az adó (12,6 millió forint - 4,5 millió forint - 300 ezer forint) = 7,8 millió forint, 60 százalékos mértékű csökkentés mellett, 468 eezer forint? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Válaszát szeretném kérni az alábbi esetre: a szülők egyszerre elhaláloznak, egy nagykorú gyermekük az egyedüli örökös. Az egyik szülő nevén négy ingatlan van, amelyeket a gyermek megörököl. Az ingatlanok közül három értéke 15 millió forint alatti, a negyedik ingatlan 20 millió forint értékű. Hogyan alakul az örökös illetékfizetési kötelezettsége? Amennyiben ezeket az ingatlanokat öt éven belül eladja, keletkezik-e szja-kötelezettsége? A szülőknek volt egy kft.-jük is, amelyben az egyik szülő csak tulajdonos, a másik szülő pedig csak ügyvezető volt. A kft. törzstőkéje 3 millió forint készpénzben, a tagi hitel 2 millió forint. A kft.-ben van egy kishaszongépjármű, amelynek könyv szerinti 100 ezer forint, piaci értéke kb. 300 ezer forint. A kft. vonatkozásában hogyan alakul az öröklési illeték? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4 százaléka. Milyen lehetőség – esetleg méltányosság stb. – van arra, hogy amennyiben olyan ingatlan az adásvételi szerződés tárgya, amely lebontásra ítélt, mert romos, használhatatlan családi ház, akkor csak a telek után legyen kötelezettség, illetve miután oda egy üzem épül, amely gazdasági tevékenységet fog végezni, az illeték elengedésre kerüljön. Szíves válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Árverés keretében birtokba jutott ingatlan visszterhes vagyonátruházási illetéke hogyan alakul abban az esetben, ha az árverési eljárást a sikeres árverést követően az árverési eladó bíróságon megtámadta, és emiatt a birtokbavétel közel 1 évet csúszik? Minekután fel kell újítani/átépíteni a vásárolt ingatlant, a meglévő ingatlant eladni nem lehet. Az illetékfizetésnél figyelembe vehető eladott ingatlant mely időpontig lehet beszámítani? Az árverés napjától indul az egyéves beszámíthatóság vagy a bírósági herce-hurca miatt a jogerős bírósági végzéstől? Szíves válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egy belterületi építési telket vásárol. Az adásvétel során elmulasztott nyilatkozni arról, hogy a telekre egy lakóingatlant (lakás) fog építeni a vásárlástól számított 4 éven belül. A NAV illeték kiszabására sem jelezte ezen szándékát, sőt a kiszabott vagyonszerzési illetéket meg is fizette, az ellen nem fellebbezett. Helyes-e az a vélemény, hogy mindezek ellenére már a jogerős használatba vételi engedély alapján egy külön eljárásban a befizetett illetéket visszaigényelje, arra tekintettel, hogy a megszerzéstől számított 4 éven belül a jogszabályban meghatározott feltételeket teljesítette?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. 2016. áprilisban törzstőkéjét az 500 ezer forintról felemelte 3 millió forintra oly módon, hogy az eredménytartalékból 2 millió 98 ezer forintot fordítot erre a célra, és 402 ezer forintot befizetett a házipénztárba. Ezen tényt a cégbíróság módosításként rögzítette. Ezt követően a cég a törzstőkéje 49 százalékát, 1 millió 470 ezer forint összeget eladja, a vevő ezáltal bekerül, mint új tulajdonos a társaságba. Az üzletrész-adásvételi szerződés napján a házipénztárba megtörténik az egyösszegű befizetés. Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az átruházó tagnak, kell-e illetéket, szja-t, ehót fizetnie, és mikor? Erről a tényről kell-e bevallást tennie a vállalkozásnak? Köszönettel: B.É.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy Magyarországon értékesített saját tulajdonú ingatlan eladásából származó vételárat milyen formában lehet külföldre vinni? Az eladó életvitelszerűen külföldön él, nem áll szándékában hazajönni, de az itteni lakásának árát felhasználná kint egy ingatlanvásárláshoz. Milyen adó- és illetékvonzata lehet ennek, illetve milyen esetleges bejelentési kötelezettsége lehet? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, úgy döntött, hogy az osztalékot tárgyi eszköz formájában veszi fel. Ennek érdekében elsődlegesen felértékeltette a tárgyi eszközök között nyilvántartott ingatlant egy igazságügyi ingatlanszakértővel, aki a szakvéleményében meghatározta az ingatlan piaci értékét. Ezt figyelembe véve történt meg az ingatlan átvétele osztalékként. Az ingatlan értéke után – mint osztalék – az ügyvezető megfizette az osztalékadót. Ehofizetési kötelezettsége nem keletkezett, mert év közben bőségesen túlfizette a 450 ezer Ft-os értékhatárt. Kérdés az, hogy ez esetben is meg kell fizetni a vagyonszerzési illetéket? A dilemma alapja az, hogy ugyanazon vagyontárgyért kétszeresen kell a költségvetés felé helytállni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! El akarom adni a lakásomat és helyette másik lakást vagy házat szeretnék venni. Nem szeretnék a kelleténél több illetéket fizetni. A kérdésem az illetéktörvény következő rendelkezésére vonatkozik: "lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete." Hogyan kell értelmezni és mihez viszonyítva az "egy éven belül"-t? 1.) Az ingatlan adásvételi szerződés dátuma (ekkor általában csak a foglaló fizetése történik meg), vagy a teljes vételár megfizetésének a dátuma, vagy a tulajdonjog bejegyzés dátuma, esetleg más számít? 2.) Az "egy éven belül" alatt 365 napot értenek vagy mást? 3.) A törvényben "lakástulajdon vásárlása esetén" szerepel, ha házat vásárolok, akkor már nem alkalmazhatom ezt az illetékkedvezményt?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Alanyi adómentes kft. uniós értékesítése

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Török vevő, EU-s szállítási cím

    Bunna Erika

    adótanácsadó

    Koreai alvállakozó áfa-kötelezettség

    Bunna Erika

    adótanácsadó

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media