Változnának az illetékmentességi szabályok Cikk
Módosító indítványt nyújtott be az illetékekről szóló törvényhez Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő.
Módosító indítványt nyújtott be az illetékekről szóló törvényhez Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő.
Egy magyar zrt.-nek 2008 óta két 50 százalékos részvénytuljdonosa volt. 2017-ben az egyik tulaj beolvadt Svájcban a másik tulajba, aki így 100 százalékos tulaj lett a magyar ingatlannal rendelkező társaságban. Kérdés: kell-e illetéket fizetnie? A kérdés azért merül fel, mert az illetéktörvény 19. § (5 )bekezdése szerint az öt évnél régebbi 2010. év előtt szerzett tulajdonrész után nem kell megfizetni az illetéket esetünkben. De az Art. 6. § (3) bekezdés szerint a beolvadt társaságnak is volt ilyen joga és a jogutódot is megilletik a jogelőd jogai beolvadásnál. Így tehát nem kellhet illetéket fizetnie az új 100 százalékos részvénytulajdonosnak. Ez az illetékcsökkentési kedvzmény azért illeti meg a jogutód svájci céget, mivel a tulajdonát 2010 előtt, a törvény megjelenése előtt szerezte?
Illetékfizetés ügyében szeretnék segítséget kérni. Két magánszemély elcserélné egymás között a lakását. Az egyik személy (legyen „A”) lakásának forgalmi értéke kb. 3 millió forinttal magasabb, mint a másik személy („B”) lakásának forgalmi értéke. Van-e különbség illetékfizetés szempontjából a között, ha csereszerződést kötnek vagy, ha két külön adásvételi szerződésben történne meg a lakások cseréje?
Tisztelt Adózóna! Egy 3 millió forint jegyzett tőkével alapított kft. tagi hitelből megemelte a jegyzett tőkéjét 50 millió forintra. Amennyiben a tagok elhatározzák, hogy leszállítják a tőkéjüket 10 millió forintra, annak milyen adó- és illetékvonzata van? Még hozzá kell tenni, hogy a cégnek van 40 millió forint eredménytartaléka. Kötelező-e az arányos eredménytartalék után a jegyzett tőke leszállításakor az osztalékadót kifizetni? Üdv.: Fix Kft.
Tisztelt Szakértő Egy kft. a tulajdonosnak és egy magánszemélynek adott kölcsönt. A kölcsön összegét a tulajdonos apránként megfizeti, de a magánszemély fizetőképtelen lett a svájci frank alapú lakáshitele miatt (ehhez is kérte a kölcsönt). A kft.-nek több tulajdonosa van, sőt az ügylet óta változás is történt a személyükben. A kérdésem az, hogy a magánszemélynek adott kölcsönt elengedheti-e a vállalkozás, vagy elajándékozhatja-e? Ha igen, akkor az összeg minden esetben egyéb bevételnek minősül és az adóalapba beleszámít? Ajándékozás esetén megfizeti az ajándékozási illetéket a kft. (18 százalékot, ha jól tudom), és még adóalap-növelőként a tao 9 százalékát is?
Egyéni vállalkozó működtet egy online újságot, az ő nevén van az újság üzemeltetésének engedélye. A lap nem termel nyereséget, szinte bevétele sincs. Ezért magánszemélyek támogatják a médium fennmaradását, részben úgy, hogy az egyik újságíró bankszámlájára kisebb-nagyobb összegeket utalnak adományként (átlagban havi 20 ezer forint gyűlik össze). Az említett újságíró nincs jogviszonyban az egyéni vállalkozóval, munkanélküli magánszemély. A kapott támogatás összegét – mely e magánszemély számlájára érkezik – milyen közteher (adó, illeték stb.) terheli? Mikor lehetne ajándéknak tekinteni és az után fizetni illetéket? A 150 ezer forint (illetékmentesség határa) ajándékozónként vagy ajándékozottakként értendő? Amennyiben jövedelemnek számít, akkor szja és eho terheli? Köszönöm válaszukat: Várnainé Mizsei Gabriella
Bt. kültagja illetékmentesen elajándékozhatja-e a tulajdonrészét a nagyszülőjének?
Tisztelt Szakértő! Válás után a 2010-ben vásárolt lakás a volt feleség tulajdonában marad, eddig a férj nevén volt bejegyezve a földhivatali tulajdoni lapon. A feleség fizet 10 millió forintot a férjnek, aki másik ingatlant vásárol (körülbelül 20 millió forintért). Mi után kell illetéket fizetnie a férjnek és a feleségnek?
Tisztelt Szakértő! Vásároltunk egy építési telket, amelyre kaptunk illetékmentességet, ha 4 éven belül lakóházat építünk rá. Sajnos a 4 évből kifutottunk, így be kellett fizetni az illetéket a NAV-nak. A kifizetés 2015. 03. 25-én megtörtént, viszont az adószámlán a mai napig 650 ezer forint adózói többletként szerepel. Ha befizettük, nem 0 forint adózói többletként kellene, hogy szerepeljen? Ez így úgy tűnik, mintha vissza lehetne kérni. Segítségét köszönöm.
Illetékmentes eljárás elleni fellebbezés illetékköteles?
A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek cégbírósági eljárását illetékmentessé tevő törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek Kósa Lajos (Fidesz).
Ingatlanvagyonnak gazdasági társaságba történő apportálása illetékfizetési kötelezettségével kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Ügyfelem ingatlanvagyonát kívánja egyszemélyes gazdasági társaságába apportálni törzstőkeemelés útján, amelynek ő a tulajdonosa 100%-ban. Kérdésem: illetékfizetési kötelezettség keletkezik-e, ha a magánszemély ingatlanát a fenti gazdasági társaságba apportálja, melynek fő tevékenységi köre saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele? Ez a társaság és annak egyszemélyes tulajdonosa a Tao. törvény 4. § 23. pont a)-e) alatti kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az Itv. 26. § (1) t) pontja szerint?
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben a törzstőke leszállításának van-e illetéke, és ha van, mekkora az az illeték? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél évek óta elfogadásra, és előírásra kerül az osztalék. A cég anyagi lehetősége nem engedte idáig, és a közeljövőben sem, hogy a tagok számára kifizesse az osztalékot. A kft. a tagokkal szembeni kötelezettségként tartja nyilván ezt az összeget, most már 30 milliót. Kérdésem: elengedhetik-e a tagok a kft.-vel szembeni követelésüket? Ha igen, milyen jegyzőkönyvet kell erről a tényről írni, és milyen jogszabály vonatkozik erre a lehetőségre? Valamint kérdezem még, hogy a kft.-nek milyen adó-, illeték-, illetve járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az elengedett kötelezettség leírásából? A társaságiadó-alap hogyan változik ezáltal? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: BM
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2017. aug 1-jén tartott taggyűlésén a cég végelszámolásáról határozott. A végelszámolás kezdete 2017. aug. 1. A cég a Kincstár utalványmintája alapján az 15 000 forint illetéket, valamint a 3000 forint közzétételi költségtérítést július 25-én átutalta. A cégbírósági végzés aug 10-én kelt, ebben szerepel a fenti tételek megfizetésének ténye. Az ügyvédnek az általa kiállított egyszerűsített számla alapján társasági szerződés módosítása, eljárás a cégbíróságnál jogcímen készpénzben július 31-én fizetett szolgáltatási díjat. Hogyan kell szerepeltetni a kifizetett illetéket, költségtérítést és ügyvédi munkadíjat a tevékenységet lezáró (2017. 01.01 – 2017. 07. 31.) beszámolóban? Ezek már a végelszámolás költségei, és el kell határolni, illetve az illetéket és költségtérítést könyvelhetem költségként, vagy csak követelésként szerepelhet? Megtisztelő és mielőbbi válaszát előre is köszönöm.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől