958 találat a(z) Illeték cimkére
Árverésen szerzett ingatlan illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Árverés keretében birtokba jutott ingatlan visszterhes vagyonátruházási illetéke hogyan alakul abban az esetben, ha az árverési eljárást a sikeres árverést követően az árverési eladó bíróságon megtámadta, és emiatt a birtokbavétel közel 1 évet csúszik? Minekután fel kell újítani/átépíteni a vásárolt ingatlant, a meglévő ingatlant eladni nem lehet. Az illetékfizetésnél figyelembe vehető eladott ingatlant mely időpontig lehet beszámítani? Az árverés napjától indul az egyéves beszámíthatóság vagy a bírósági herce-hurca miatt a jogerős bírósági végzéstől? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Építési telek illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egy belterületi építési telket vásárol. Az adásvétel során elmulasztott nyilatkozni arról, hogy a telekre egy lakóingatlant (lakás) fog építeni a vásárlástól számított 4 éven belül. A NAV illeték kiszabására sem jelezte ezen szándékát, sőt a kiszabott vagyonszerzési illetéket meg is fizette, az ellen nem fellebbezett. Helyes-e az a vélemény, hogy mindezek ellenére már a jogerős használatba vételi engedély alapján egy külön eljárásban a befizetett illetéket visszaigényelje, arra tekintettel, hogy a megszerzéstől számított 4 éven belül a jogszabályban meghatározott feltételeket teljesítette?
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. 2016. áprilisban törzstőkéjét az 500 ezer forintról felemelte 3 millió forintra oly módon, hogy az eredménytartalékból 2 millió 98 ezer forintot fordítot erre a célra, és 402 ezer forintot befizetett a házipénztárba. Ezen tényt a cégbíróság módosításként rögzítette. Ezt követően a cég a törzstőkéje 49 százalékát, 1 millió 470 ezer forint összeget eladja, a vevő ezáltal bekerül, mint új tulajdonos a társaságba. Az üzletrész-adásvételi szerződés napján a házipénztárba megtörténik az egyösszegű befizetés. Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az átruházó tagnak, kell-e illetéket, szja-t, ehót fizetnie, és mikor? Erről a tényről kell-e bevallást tennie a vállalkozásnak? Köszönettel: B.É.
Ingatlan vételárának külföldre vitele
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy Magyarországon értékesített saját tulajdonú ingatlan eladásából származó vételárat milyen formában lehet külföldre vinni? Az eladó életvitelszerűen külföldön él, nem áll szándékában hazajönni, de az itteni lakásának árát felhasználná kint egy ingatlanvásárláshoz. Milyen adó- és illetékvonzata lehet ennek, illetve milyen esetleges bejelentési kötelezettsége lehet? Köszönöm!
Adó vagy illeték?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, úgy döntött, hogy az osztalékot tárgyi eszköz formájában veszi fel. Ennek érdekében elsődlegesen felértékeltette a tárgyi eszközök között nyilvántartott ingatlant egy igazságügyi ingatlanszakértővel, aki a szakvéleményében meghatározta az ingatlan piaci értékét. Ezt figyelembe véve történt meg az ingatlan átvétele osztalékként. Az ingatlan értéke után – mint osztalék – az ügyvezető megfizette az osztalékadót. Ehofizetési kötelezettsége nem keletkezett, mert év közben bőségesen túlfizette a 450 ezer Ft-os értékhatárt. Kérdés az, hogy ez esetben is meg kell fizetni a vagyonszerzési illetéket? A dilemma alapja az, hogy ugyanazon vagyontárgyért kétszeresen kell a költségvetés felé helytállni?
Ingatlan illetéke cserepótló vásárlás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! El akarom adni a lakásomat és helyette másik lakást vagy házat szeretnék venni. Nem szeretnék a kelleténél több illetéket fizetni. A kérdésem az illetéktörvény következő rendelkezésére vonatkozik: "lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete." Hogyan kell értelmezni és mihez viszonyítva az "egy éven belül"-t? 1.) Az ingatlan adásvételi szerződés dátuma (ekkor általában csak a foglaló fizetése történik meg), vagy a teljes vételár megfizetésének a dátuma, vagy a tulajdonjog bejegyzés dátuma, esetleg más számít? 2.) Az "egy éven belül" alatt 365 napot értenek vagy mást? 3.) A törvényben "lakástulajdon vásárlása esetén" szerepel, ha házat vásárolok, akkor már nem alkalmazhatom ezt az illetékkedvezményt?
A bejegyzett élettársaknak késedelmi kamattal együtt utalja vissza a NAV az illetéket
Cikk
A gazdasági tárca elfogadja az ombudsman, illetve az Igazságügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának az álláspontját, mely szerint a bejegyzett élettársakat úgy kell tekinteni, mintha házastársak lennének. A bejegyzett élettársak ezért éppúgy, mint a házastársak mentesülnek az ajándékozási és örökösödési illeték megfizetésének kötelezettsége alól – közölte az NGM.
Adókban és illetékekben a bejegyzett élettársak jogai azonosak a házastársakéval
Cikk
Az ombudsman fellépése nyomán a bejegyzett élettársak immár a házastársakéval azonos adó- és illetékkedvezményre jogosultak. A bejegyzett élettársakat is megilletik mindazon adójogi kedvezmények, amelyeket a törvény a házastársaknak biztosít.
Lakást, telket, termőföldet vásárolt vagy örökölt? Így számolhatja ki az illetéket!
Cikk
Mennyi illetéket kell fizetnie, ha ingatlant vásárolt vagy más módon jutott hozzá? Velünk kiszámolhatja!
Változásbejegyzési illeték visszatérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A NAV tájékoztatója szerint: "Ha a cég a cégbíróság változásbejegyző végzésével, továbbá a legfőbb szerv tőkeemelésről és a cég Polgári törvénykönyv szerinti továbbműködéséről szóló határozatának másolatával igazolja, hogy az eljárási illetéket a Polgári törvénykönyv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezdeményezett tőkeemelés – 2014. március 15. és 2016. március 9. között történő – bejelentése és a tőkeemelés bejelentésével egyidejűleg bejelentett más változás bejegyzése iránti eljárás után fizette meg, akkor a megfizetett illetékből a Polgári törvénykönyv szerinti továbbműködéséhez nem kapcsolódó változásbejegyzés illetékét meghaladó részt a – legkésőbb 2017. március 15-éig előterjesztett – kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti." Ezzel kapcsolatban kérdezném a következőket: 2015.03.14-én felemeltük cégünk törzstőkéjét 3 millió forintra, valamint e módosítással egy időben változott a kft. tulajdonosa és az ügyvezető személye is, megfizettük a 40 000 és a 3000 forintos közzétételi illetéket, amit az ügyvéd mondott. Fentiek értelmében visszaigényelhetünk-e most illetéket, és ha igen, mennyit? Előre is köszönöm válaszát.
Alaptörvényt sért a NAV az ombudsman szerint
Cikk
Évek óta sérti az alaptörvényt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gyakorlata, amely szerint a hivatal a megözvegyült bejegyzett élettársak esetén öröklési illetéket szab ki, noha a házastársakhoz hasonló illetékmentességet kellene élvezniük az élettársaknak is – állapította meg decemberi jelentésében az alapvető jogok biztosa.
Pótbefizetés végelszámolás alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyszemélyű külföldi (osztrák GmbH) tulajdonosa a társaság végelszámolásáról döntött, a végelszámolás a cégközlönyben közzétételre került. A kft.-nek a tulajdonos felé jelentős kötelezettségei állnak fenn: 100 millió forint tagi kölcsön és 45 millió forint szállítói tartozás. Mivel végelszámolás esetén minden kötelezettséget ki kell elégíteni, megoldás lehet a fenti kötelezettségek elengedése, ami jelentős adó- és illetékfizetést von maga után. A kft. saját tőkéje mínusz 134 millió forint. Kérdésem: megoldható-e úgy a probléma, hogy a veszteség pótlására pótbefizetést rendelnek el, és az így befolyt összegből rendezik a szállítói tartozást, illetve a tagi hitel visszafizetését? Megspórolható-e esetleg az illeték összege tartozásátvállalással? Köszönettel: Vadkerti Ilona
Száznál több illetéket és díjat szüntetnek meg Romániában
Cikk
Lényegi módosítás nélkül fogadta el a román képviselőház szerdán azt az illetékeltörlési törvényt, amelyet egy hete küldött vissza megfontolásra a parlamentnek Klaus Iohannis államfő.
Cégvásárlás számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cég megvásárolja egy másik, Magyarországon bejegyzett cég valamennyi üzletrészét (14 külföldi illetőségű tulajdonostól). Az adásvételi szerződés szerint az üzletrészek névértéke összesen: 20 millió forint. A társasággal szemben fennálló tagihitel-követelésük: 178 721 924 forint, melyet a vevő engedményezés ellenértékeként 160 millió forintért szerezhet meg. Vevő által fizetendő összesen 180 millió forint megfizetésre került. Főkönyvi kivonat szerint befejezetlen beruházás (ingatlan) értéke: 206 429 816 forint, a pénzeszközök értéke 183 631 forint. Az összes forrás értéke: 207 219 006 forint. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a tagi hitel engedményezését, és az üzleti vagy cégérték megállapítását, illetve könyvelését, kérem főkönyvi számokkal mutassa be. Fennáll-e illetékfizetési kötelezettség? Köszönöm szépen segítő válaszát.
Tagi kölcsönről lemondás
Kérdés
Egy külföldi zrt. Magyarországon alapított (bejegyzett) kft.-t. A zrt. tagi kölcsönt nyújtott a kft. részére (a zrt. a tulajdonos tag). Ha a külföldi zrt. lemond, a magyar kft. részére adott tagi kölcsönről, kell-e illetéket fizetni? (Cég mond le cég részére.) A tagi kölcsönről lemondás után ez egyéb bevételnek fog minősülni? 2016. évben már nincs rendkívüli bevétel). Ez növeli az adózás előtti összeget?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
