922 találat a(z) Illeték cimkére

Külföldi cégtulajdonos által nyújtott tagi kölcsön elengedése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Belföldi társaságunk (kft.) részére a külföldi 100 százalékban tulajdonos cég (GmbH) az évek során többször tagi kölcsönt nyújtott. 1. Amennyiben a kölcsön visszafizetésétől eltekintene és véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátaná ezeket a pénzösszegeket, ezt a társaságunk egyéb bevételek között számolná el? Keletkezik-e adóalap-korrekciós tétel, illetve illetékfizetési kötelezettség? Egyéb adminisztratív teendőnk keletkezik-e, például NAV felé bejelentés vagy más jellegű kötelezettség? 2. A kölcsönök kamatait előírtuk, azonban sosem történt tényleges kifizetés. Amennyiben erről lemond a külföldi tulajdonos cég, akkor milyen kötelezettségeink keletkeznek? Egyéb bevétel lesz ez is, mint az elengedett kölcsön? Jár-e ez adóalap-korrekcióval, illetve illetékfizetési kötelezettséggel? Szíves válaszát köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika

Ingatlanapport illetékvonzata Kérdés

Tisztelt Sinka Júlia! Kérdésem a köv. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik: http://adozona.hu/kerdesek/2014_11_9_ceges_lakasingatlan_vasarlas_ille_hof Ha egy kft. magánszemély tulajdonosa (egyszemélyes kft.) ingatlant apportál vállalkozásába, megemelve evvel a társaság törzstőkéjét, keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A cég főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, amely megfelel a kedvezmény feltételének, csak számomra nem egyértelmű, hogy a kedvezmény csak cégek közt értelmezhető, hisz kapcsolt vállalkozást említ válaszában, vagy magánszemély tagra is vonatkozik. Nagyon köszönöm válaszát! Üdvözlettel: G.Mária

Ingatlanértékesítés – 5 százalékos áfa Kérdés

A kft. saját építésű lakóingatlanok értékesítésével foglalkozik. Az adásvételi szerződések mellékletét képezi a műszaki leírás, mely részletesen tartalmazza a kivitelezés során felhasznált anyagok megnevezését, minőségét stb. Az ingatlanok jellemzően új ingatlanként, a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül értékesítésre kerülnek. A társaság a két éven túli értékesítés esetére bejelentkezett az áfa általános szabályai alá. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a vevő – a szerződés megkötése után – a műszaki leírástól eltérő kérésekkel fordul az építőhöz. Például drágább csempét kér, több konnektor kialakítását rendeli meg, további ajtók felszereléséről rendelkezik. De előfordul az is, hogy a műszaki leírásban feltüntetett helyen nem kéri az ajtó felszerelését. A lakás átadásakor a vevő és az építő elszámolnak, ennek során az építő számlát állít ki az elvégzett többletmunkákról és levonásba helyezi a vételárban, illetve a műszaki leírásban szereplő, de a vevő által nem kért tételeket. Fenti konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések megválaszolásában kérem segítségüket: 1/ Az átadást követő elszámolásról kiállított számlában 5 vagy 27 százalékos áfát kell felszámolnunk? 2/ Módosítja-e az elszámolás az ingatlan vételárát? Része-e a vételárnak a megrendelt többletmunka, anyag stb.? 3/ Módosul-e az illeték alapja a fentiek következtében?

Lakóingatlan illetéke Kérdés

Leányom eladta a lakását. E lakás vételárából részemre szeretne egy másik lakást vásárolni. Kérdésem, hogy ez a jogügylet ajándékozásnak minösül-e? Ha nem, akkor milyen mértékü illeték terheli ezt a vásárlást? Várom mielőbbi segitő válaszukat, amit előre is megköszönök.

Vészesen közel a kötelező törzstőke-emelés. Lehet tagi kölcsönből? Cikk

A társaság a 2016. március 15-éig kötelező törzstőke-emelést a tulajdonosoknak a cég felé fennálló tagi kölcsönéből akarja megvalósítani. Kérdés, hogy társaságnak az említett ügylet kapcsán keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége. Dr. Verbai Tamás jogásztól tudjuk meg a választ.

Külföldi cége lehet kegyes, de az itthoni adót, illetéket nem ússza meg Cikk

A jelentős veszteséget felhalmozott vállalkozás külföldi tulajdonosa elengedi a teljes szállítói tartozást. Ezzel azonban nincs vége a dalnak. Hogy milyen adó- és egyéb terhekkel kell számolnia a magyar vállalkozásnak, azt Pölöskei Pálné szakértőnktől tudjuk meg.

Ajándékba kapott ingatlan Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy apa örökölt egy házat 2016 januárjában. A házat ajándékozással átadta az egyik gyermekének, aki a másik két testvérének szeretné "megváltani", azaz kifizetni a részüket. Ezzel kapcsolatban két kérdése lenne: az egyik az, hogy kinek, és mi után kell adóznia? A másik pedig az, hogy az úgynevezett "pénzbeni megváltást" hogyan kell lebonyolítani, illetve az ilyen pénzösszeg után hogyan kell adózni? Köszönettel várom válaszuk.

Megszűnő kft. ingatlantulajdona Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlanvagyonnal (iroda) rendelkezik. Kérdésem az lenne, hogy, ha a társaság megszűnik saját elhatározásából, nincs tartozása, a tulajdonában lévő ingatlan után milyen adófizetési kötelezettség kelettkezik akkor, ha a tag vagy tagok ezt magánszemélyként megszeretnék megtartani? Hogyan kell ezt technikailag megoldani?

Amerikai örökség adója Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk amerikai rokona után házat és készpénzt örökölt. Amerikában megfizette az örökösödési illetéket, és a készpénzt átutalta a forintszámlájára. Magyarországon lesz adófizetési kötelezettsége az átutalt összeg után? Válaszát köszönöm!

Illeték Kérdés

Cégem végelszámolás alatt áll. Jelentős tagikölcsön-tartozása van. Ha jól olvastam, vagyonosodási illetéket kell fizetni. Kérdéseim: ez milyen százalék, ki fizeti, és hogyan kell lekönyvelni? Segítségüket nagyon köszönöm! BK

Jogszerű-e a NAV eljárása? Kérdés

Kérem szíves válaszukat: jogszerű-e a NAV eljárása? 1/ A megyei illetékhivatal 1991-ben köztartozásra jelzálogot alapított örökségemen. 2/ Ezt az 1990. Art kizárta. Eljárásuk téves jogszabály alkalmazása miatt jogszabálysértő. 3/ 22 év múlva a NAV felhivást intézett hozzám: „Folyószámláját felülvizsgálva megállapítottam, hogy Önnek” összességében 679 000 forintt tartozása van. „Hátraléka végrehajtható, így az eljáró adóhatóság további értesítés nélkül... stb.”. 4/ Az eBev nyilvántartásban a hivatkozott adósság 1996-2011. között egyetlen évben sem szerepelt. 5/ A NAV a 2012. évi folyószámlát úgy készitette el, hogy a jelzálog alapján kiszámolta a kumulált késedelmi kamatot, s annak összegét 2012. évi nyitóegyenlegként jegyezte be a folyószámlára (a 2011. évi záró egyenleg 566 forint értéke mellett). Pótlékszámitást nem mellékelt. A tőketartozást szintén 2012. 01. 01. esedékességgel rögzitette (korábbi években ez is 0 értékű). 6/ Még további változás is történt: Valószínűleg 2012. 11. 28. előtt a tőketartozást évközi adónemzárás/-nyitás címén lenullázta. Azt újból csak a 2013. évi nyitóegyenlegként tüntette fel. 7/ A jelzálognak a végrehajtási eszközök közül való kizárása az Art.161. § (8) módosítása miatt 2012. 11. 29-éig volt érvényben, az azt követő időpontokban bejegyzett, adók módjára behajtandó köztartozásra már jogszerű az adóigazgatási jelzálog alapítása és a végrehajtás. A tőketartozás 2013. évi újrakönyvelése megadta az alapot az új törvényi szabályozás szerinti megítélésnek.

Kiderül, hogy az eladott telek és vásárolt lakás után kell-e adót fizetni Cikk

Házaspár tavaly adott el telket, idén vásárolt lakást, egyikük sem érte el a 35 évet. Itt most nem az a kérdés, hogy hány éves a kapitány, hanem, hogy mennyi szja-t és illetéket kell fizetni. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó minden részletre kiterjedően válaszolt.

Illetékmentesség Kérdés

Vállalkozás telket, telkeket vásáról abból a célból, hogy azokra házat épít és eladja. Ilyenkor a telekvásárlás milyen feltételekkel lesz illetékmentes?

Törzstőke rendezése Kérdés

Tisztelt Sinka Júlia! A törzstőke rendezéséről szóló cikkéből sok hasznos információt kaptam, sok kérdésemre választ adott. A tulajdonosok által előzőekben nyújtott és a könyvekben tagi kölcsönként szereplő összeg jegyzett tőkébe vagy tőketartalékba történő beemelése sok cég problémáját megoldhatja. Felmerül azonban a kérdés, hogy ha a tulajdonosok a társasággal szembeni követelésüket átengedik a társaságnak, ebből adódóan lesz-e egyéb fizetési kötelezettsége a magánszemélynek vagy a társaságnak? Gondolok itt például az elengedett követeléskor fizetendő illetékre. Tisztelettel: Kecskemétiné H Katalin

Végelszámolás során ingatlan értékesítése a tagok részére Kérdés

Adott egy 7 000 ezer forint törzstőkével rendelkező társaság, melynek 4 tagja van. A társaság kiválás eredményeképpen kapott egy 35 000 ezer forint értékű ingatlant nagyjából 10 éve. Most a végelszámolás mellett döntöttek, és a kérdés az, hogy mit lehet tenni az ingatlannal? 1. Szükséges-e felértékeltetni, és csak a felértékelés megállapított árán lehet-e az adásvételi szerződést megkötni? 2 Az adásvételi szerződésben foglalt ár és a könyv szerinti értéke közötti különbözet egyéb bevételt keletkeztet a társaságnál? 3. Ezt követően a társasági adó (10 %) megfizetése után az osztalékadózás szabályai szerint jutnak a tulajdonosok a jövedelmükhöz? 4. A társaság tagjai hány százalékos illetékfizetésre kötelezettek, mint magánszemélyek a szerzett ingatlan után? 5. Lehetséges-e, hogy a pénzmozgásokat kompenzációval egyenlítsék ki a magánszemélyek és a társaság egymás között?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Rokkantsági ellátás

Széles Imre

tb-szakértő

Kötbér, késedelmi kamat a társasági adóban

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Fagyizóban egyszerűsített foglalkoztatás bére

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 április
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink