982 találat a(z) Illeték cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ből, amelynek a fő tevékenysége kiskereskedelem, a magánszemély tulajdonosok az egyetlen ingatlant egy külön cégben kívánnak a továbbiakban üzemeltetni. A kiválás megfelelne a kedvezményezett átalakulás kritériumainak. A jogelőd esetében a tulajdoni arányok 95%-5%, ez az arány maradna a jogutód-ingatlant kezelő cégben is. A kiválást követően a jogutód társaság vagyonának közel 100%-át az ingatlan értéke képezné, tehát belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül. Kérdésem: kell-e illetéket fizetni az átalakulás során, illetve az átalakulást követően a 95% tulajdonrészt birtokló magánszemélynek? Átalakulás esetén is vonatkozik-e rá a tulajdonszerzés miatti illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar társaság el szeretné adni a tulajdonában lévő gyártó csarnokot egy vele kapcsolt viszonyban lévő osztrák társaságnak. Alkalmazható erre a tranzakcióra is az illetéktörvény 26. § t) pontjában részletezett illetékmentesség, ha a törvényben előírt egyéb feltételnek is megfelelnek? Nem egyértelmű számomra ugyanis, hogy az illetéktörvény ezen pontja külföldi társaság vagyonszerzésére is alkalmazható-e, hiszen az osztrák társaság a tao-törvénynek nem alanya. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2016. július 10-én lakást vásárol 15 millió forint értékben, ezen a napon használatba is veszi, az amortizáció elszámolását megkezdi. Az illeték kiszabására 2016. szeptember 20-án kerül sor, melynek összege például 500 ezer forint. Hogyan kell ebben az esetben az éves értékcsökkenést helyesen megállapítani? Milyen dátummal kell az illeték összegével a lakás bekerülési értékét növelni? Köszönettel: Vágner Emília

Kérdés

A kft. társasági szerződése a törzsbetétek arányától eltérő osztalékfizetést állapított meg, a betéti arányánál nagyobb arányú osztalékot kapó tulajdonosnak van-e az szja-n és az ehón kívül valamilyen egyéb (például illeték) fizetési kötelezettsége?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságnál (kft.) 2015-ben jóváhagyott osztalékot a tagok elengedhetik-e a céggel szemben? (Szezonális vállalkozásról van szó, a 2016-os évük nem a vártak szerint alakult, pénzügyi nehézségük is keletkezett.) Amennyiben igen, milyen adófizetési kötelezettséget eredményezhet ez a társaságnál? Társaságiadó-csökkentésként figyelembe lehet venni az elengedett összeget? Felmerül ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Kérem, szíveskedjen jogszabályi hivatkozást is közölni. Köszönöm válaszát!

Kérdés

Bt. több mint öt éve nem végez bevételt eredményező gazdasági tevékenységet. Több mint 7millió forint tagi hitele van a bt-ben, amelyet a tagok több mint 8 éve nyújtottak a bt.-nek. A bt polgári peres eljárása zárult le, amelyben a követelése egy részét kapta csak meg. Tagi hitel nyújtására azért volt szükség mivel rossz gazdasági döntések miatt több milliós kár érte a bt. Anyagkészlet-eladás, amelynek értékét peres úton sem sikerült behajtani. Két vevőkövetelés, amelyet több évi peres eljárásban is csak részben kapta meg. Hogyam tudnánk a bt-t megszüntetni, a tagi hitelt – mint elévült követelést – kivezethetem-e? Kell-e társasági adó alap növelőként figyelembe venni? Az elengedett követelés illetékköteles-e? (Azt nem tudja a tujadonos befizeni.)

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretnék megbizonyosodniarról, hogy jár-e illetékmentesség. Magánszemély eladja 100 százalékos tulajdoni hányadú, 21 millió forint forgalmi értékű lakását. Egy éven belül az élettársával közösen vesz egy 25 millió forint forgalmi értékű családi házat, melyben a tulajdoni hányada 70, az élettársé 30 százalék. A 70 százalékos tulajdoni hányadra eső forgalmi érték 17,5 millió forint, ami kevesebb, mint az eladott lakás 21 millió forintos forgalmi értéke, így értelmezésem szerint a magánszemély kérhet illetékmentességet. Az élettárs pedig a 30 százalékos hányad után fizet illetéket. Helyes-e a fenti elgondolás? Köszönöm szépen válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Három gyermekünk van, a csok-ot igénybeveszük az új lakás vásárlásánál a lakás 23 millió 800 ezer forintba kerül. Kérdésem: kell-e illetéket fizetni, és ha lehetséges, akkor a törvényi paragrafus számát is kérném. Kérem sürgős vállaszukat!

Kérdés

Magánszemély vásárol üdülőövezetben lévő ingatlant. Eladja a budapesti lakását, ebből fizeti ki az ingatlant. Kérdésem, hogy mi az illeték alapja? A vételárból levonható-e az eladott lakás ára? Köszönettel: Rácz Ildikó

Kérdés

llleték ügyben köszönöm a választ. Azt még megkérdezném, hogy van-e valamilyen mód, lehetőség a fizetés felfüggesztésére vagy további halasztás, illetve részletfizetés kérésére?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság a 2014. évben kelt szerződéssel ingatlant vásárolt, amelyet a 2015. évben értékesített. Ingatlanforgalmazási tevékenységből 2014. évben nettó árbevétele egyáltalán nem keletkezett. Viszont 2015-ben 50 százalékot meghaladó nettó árbevétele származott ingatlanforgalmazásból, éppen a kérdéses ingatlan eladásából eredően. Ugyanakkor a társaság kérte – és az adóhatóság meg is állapította számára – az Itv. 23/A. § szerinti 2 százalékos kedvezményes illetékmértéket, és ennek megfelelően fizette meg az illetéket a cég. Megfelel-e a társaság az Itv. 23/A.§-ban meghatározott 2 százalékos illetékkedvezmény feltételeknek, és ha igen, van-e valamilyen teendője a NAV felé? Vagy kell-e a társaságnak büntetéssel számolnia? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Magánszemély 2015-ben vásárolt ingatlanra illetékfizetési halasztást kért a NAV-nál 1 évre, hogy másik ingatlanát eladja addig. Sajnos ez úgy tűnik, nem sikerül. Az egy év lejárta előtt vagy után van-e tennivalója, vagy a NAV fogja értesíteni a fizetendő illeték, illetve pótlék összegéről?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magánszemély az elmúlt években jelentős tagi kölcsönt nyújtott a kft. számára. A magánszemély meghalt, az üzletrészét két gyermeke fogja örökölni. Ebben az esetben az üzletrész megöröklésével a betett tagi kölcsön is automatikusan öröklődik, vagyis a társaság visszafizetheti-e a kölcsönt a két örökösnek, mihelyt a kft. likviditása ezt lehetővé teszi? Kell-e valamilyen adókötelezettséggel számolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A napokban megjelent cikkel kapcsolatosan lenne kérdésem: A cikkben megjelent szöveg: "Továbbá tudni kell, hogy a Ptk. 6:22 paragrafusa alapján a követelések 5 év alatt évülnek el, melyet az előbb említett döntésben meghatározott kifizetési időponttól kell számítani. Lehetőség van írásban az elévülési idő megváltoztatására, illetve az elévülés nyugszik (Ptk. 6:24 §) maximum egy évig, ha a jogosult azt nem tudja érvényesíteni, mert például nem volt pénze a társaságnak a kifizetésre." Ilyen esetben, amikor lejár az öt év plusz 1 év, mit kell tenni a már elhatárolt osztalékkal? Esetleg adó-, illetékvonzata van-e? Köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Alanyi adómentes kft. uniós értékesítése

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Török vevő, EU-s szállítási cím

Bunna Erika

adótanácsadó

Koreai alvállakozó áfa-kötelezettség

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink