998 találat a(z) Illeték cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! El akarom adni a lakásomat és helyette másik lakást vagy házat szeretnék venni. Nem szeretnék a kelleténél több illetéket fizetni. A kérdésem az illetéktörvény következő rendelkezésére vonatkozik: "lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete." Hogyan kell értelmezni és mihez viszonyítva az "egy éven belül"-t? 1.) Az ingatlan adásvételi szerződés dátuma (ekkor általában csak a foglaló fizetése történik meg), vagy a teljes vételár megfizetésének a dátuma, vagy a tulajdonjog bejegyzés dátuma, esetleg más számít? 2.) Az "egy éven belül" alatt 365 napot értenek vagy mást? 3.) A törvényben "lakástulajdon vásárlása esetén" szerepel, ha házat vásárolok, akkor már nem alkalmazhatom ezt az illetékkedvezményt?

Cikk

A gazdasági tárca elfogadja az ombudsman, illetve az Igazságügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának az álláspontját, mely szerint a bejegyzett élettársakat úgy kell tekinteni, mintha házastársak lennének. A bejegyzett élettársak ezért éppúgy, mint a házastársak mentesülnek az ajándékozási és örökösödési illeték megfizetésének kötelezettsége alól – közölte az NGM.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A NAV tájékoztatója szerint: "Ha a cég a cégbíróság változásbejegyző végzésével, továbbá a legfőbb szerv tőkeemelésről és a cég Polgári törvénykönyv szerinti továbbműködéséről szóló határozatának másolatával igazolja, hogy az eljárási illetéket a Polgári törvénykönyv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezdeményezett tőkeemelés – 2014. március 15. és 2016. március 9. között történő – bejelentése és a tőkeemelés bejelentésével egyidejűleg bejelentett más változás bejegyzése iránti eljárás után fizette meg, akkor a megfizetett illetékből a Polgári törvénykönyv szerinti továbbműködéséhez nem kapcsolódó változásbejegyzés illetékét meghaladó részt a – legkésőbb 2017. március 15-éig előterjesztett – kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti." Ezzel kapcsolatban kérdezném a következőket: 2015.03.14-én felemeltük cégünk törzstőkéjét 3 millió forintra, valamint e módosítással egy időben változott a kft. tulajdonosa és az ügyvezető személye is, megfizettük a 40 000 és a 3000 forintos közzétételi illetéket, amit az ügyvéd mondott. Fentiek értelmében visszaigényelhetünk-e most illetéket, és ha igen, mennyit? Előre is köszönöm válaszát.

Cikk

Évek óta sérti az alaptörvényt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gyakorlata, amely szerint a hivatal a megözvegyült bejegyzett élettársak esetén öröklési illetéket szab ki, noha a házastársakhoz hasonló illetékmentességet kellene élvezniük az élettársaknak is – állapította meg decemberi jelentésében az alapvető jogok biztosa.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyszemélyű külföldi (osztrák GmbH) tulajdonosa a társaság végelszámolásáról döntött, a végelszámolás a cégközlönyben közzétételre került. A kft.-nek a tulajdonos felé jelentős kötelezettségei állnak fenn: 100 millió forint tagi kölcsön és 45 millió forint szállítói tartozás. Mivel végelszámolás esetén minden kötelezettséget ki kell elégíteni, megoldás lehet a fenti kötelezettségek elengedése, ami jelentős adó- és illetékfizetést von maga után. A kft. saját tőkéje mínusz 134 millió forint. Kérdésem: megoldható-e úgy a probléma, hogy a veszteség pótlására pótbefizetést rendelnek el, és az így befolyt összegből rendezik a szállítói tartozást, illetve a tagi hitel visszafizetését? Megspórolható-e esetleg az illeték összege tartozásátvállalással? Köszönettel: Vadkerti Ilona

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cég megvásárolja egy másik, Magyarországon bejegyzett cég valamennyi üzletrészét (14 külföldi illetőségű tulajdonostól). Az adásvételi szerződés szerint az üzletrészek névértéke összesen: 20 millió forint. A társasággal szemben fennálló tagihitel-követelésük: 178 721 924 forint, melyet a vevő engedményezés ellenértékeként 160 millió forintért szerezhet meg. Vevő által fizetendő összesen 180 millió forint megfizetésre került. Főkönyvi kivonat szerint befejezetlen beruházás (ingatlan) értéke: 206 429 816 forint, a pénzeszközök értéke 183 631 forint. Az összes forrás értéke: 207 219 006 forint. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a tagi hitel engedményezését, és az üzleti vagy cégérték megállapítását, illetve könyvelését, kérem főkönyvi számokkal mutassa be. Fennáll-e illetékfizetési kötelezettség? Köszönöm szépen segítő válaszát.

Kérdés

Egy külföldi zrt. Magyarországon alapított (bejegyzett) kft.-t. A zrt. tagi kölcsönt nyújtott a kft. részére (a zrt. a tulajdonos tag). Ha a külföldi zrt. lemond, a magyar kft. részére adott tagi kölcsönről, kell-e illetéket fizetni? (Cég mond le cég részére.) A tagi kölcsönről lemondás után ez egyéb bevételnek fog minősülni? 2016. évben már nincs rendkívüli bevétel). Ez növeli az adózás előtti összeget?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tagi kölcsönnel kapcsolatos a kérdésem. Végelszámolás esetén a tagi kölcsön elengedése minden esetben illetékköteles-e? (Magánszemély mondana le róla.) Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szántó művelési ágban lévő terület vásárlása utáni illeték kapcsán szeretnék kérdezni. Megvettem a területet, ki is jött rá az illeték. Regisztrációs számmal rendelkező földműves vagyok, magam művelem a földet, és nem is szándékozom 5 éven belül értékesíteni a területet, tehát az illetékmentességgel tudnék élni. Jár-e az illetékmentesség, ha tőlem függetlenül, a helyi építési szabályzat alapján 5 éven belül a területet kiveszik szántó művelési ág alól, illetve keretövezetmódosítás megy végbe a területen (például átsorolják lakóövezetté, erdővé stb.)? Üdvözlettel: Sz. Gábor

Cikk

Ha egy 35 év alatti magánszemély 2012-ben az 5,9 millió forint forgalmi értékű első lakásvásárlása esetén nem vette igénybe az 50 százalékos illetékkedvezményt, utólag érvényesítheti azt? Minden feltételnek megfelelt volna, csupán nem tájékoztatták erről a lehetőségről, és így akkor nem nyilatkozott, hogy élni szeretne vele – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk 2014-ben vásárolt egy belterületi telket, amelyre 2018-ig illetékmentességet kaptunk, hogy amennyiben beépítjük, úgy mentesülünk az illetékfizetés alól. A vállalkozás egy helyrajzi számon lévő telket vásárolt, amelyet felparcellázott 38 telekre. amelyeket beépítenek és eladnak. A célunk, hogy az összes ingatlan értékesítésre kerüljön. Kérdés: ha 2018-ig 1-2 ingatlant értékesítünk, akkor is mentesül a vállalkozásunk az illetékfizetés alól? Köszönettel: Égei Emese

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tételes HIPA-ból kilépés

Szipszer Tamás

adószakértő

Magyar cég – román adószám kiváltása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Utazásszervezés

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink