Illeték Kérdés
Cégem végelszámolás alatt áll. Jelentős tagikölcsön-tartozása van. Ha jól olvastam, vagyonosodási illetéket kell fizetni. Kérdéseim: ez milyen százalék, ki fizeti, és hogyan kell lekönyvelni? Segítségüket nagyon köszönöm! BK
1003 találat a(z) Illeték cimkére
Jogszerű-e a NAV eljárása? Kérdés
Kérem szíves válaszukat: jogszerű-e a NAV eljárása? 1/ A megyei illetékhivatal 1991-ben köztartozásra jelzálogot alapított örökségemen. 2/ Ezt az 1990. Art kizárta. Eljárásuk téves jogszabály alkalmazása miatt jogszabálysértő. 3/ 22 év múlva a NAV felhivást intézett hozzám: „Folyószámláját felülvizsgálva megállapítottam, hogy Önnek” összességében 679 000 forintt tartozása van. „Hátraléka végrehajtható, így az eljáró adóhatóság további értesítés nélkül... stb.”. 4/ Az eBev nyilvántartásban a hivatkozott adósság 1996-2011. között egyetlen évben sem szerepelt. 5/ A NAV a 2012. évi folyószámlát úgy készitette el, hogy a jelzálog alapján kiszámolta a kumulált késedelmi kamatot, s annak összegét 2012. évi nyitóegyenlegként jegyezte be a folyószámlára (a 2011. évi záró egyenleg 566 forint értéke mellett). Pótlékszámitást nem mellékelt. A tőketartozást szintén 2012. 01. 01. esedékességgel rögzitette (korábbi években ez is 0 értékű). 6/ Még további változás is történt: Valószínűleg 2012. 11. 28. előtt a tőketartozást évközi adónemzárás/-nyitás címén lenullázta. Azt újból csak a 2013. évi nyitóegyenlegként tüntette fel. 7/ A jelzálognak a végrehajtási eszközök közül való kizárása az Art.161. § (8) módosítása miatt 2012. 11. 29-éig volt érvényben, az azt követő időpontokban bejegyzett, adók módjára behajtandó köztartozásra már jogszerű az adóigazgatási jelzálog alapítása és a végrehajtás. A tőketartozás 2013. évi újrakönyvelése megadta az alapot az új törvényi szabályozás szerinti megítélésnek.
Kiderül, hogy az eladott telek és vásárolt lakás után kell-e adót fizetni Cikk
Házaspár tavaly adott el telket, idén vásárolt lakást, egyikük sem érte el a 35 évet. Itt most nem az a kérdés, hogy hány éves a kapitány, hanem, hogy mennyi szja-t és illetéket kell fizetni. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó minden részletre kiterjedően válaszolt.
Illetékmentesség Kérdés
Vállalkozás telket, telkeket vásáról abból a célból, hogy azokra házat épít és eladja. Ilyenkor a telekvásárlás milyen feltételekkel lesz illetékmentes?
Törzstőke rendezése Kérdés
Tisztelt Sinka Júlia! A törzstőke rendezéséről szóló cikkéből sok hasznos információt kaptam, sok kérdésemre választ adott. A tulajdonosok által előzőekben nyújtott és a könyvekben tagi kölcsönként szereplő összeg jegyzett tőkébe vagy tőketartalékba történő beemelése sok cég problémáját megoldhatja. Felmerül azonban a kérdés, hogy ha a tulajdonosok a társasággal szembeni követelésüket átengedik a társaságnak, ebből adódóan lesz-e egyéb fizetési kötelezettsége a magánszemélynek vagy a társaságnak? Gondolok itt például az elengedett követeléskor fizetendő illetékre. Tisztelettel: Kecskemétiné H Katalin
Végelszámolás során ingatlan értékesítése a tagok részére Kérdés
Adott egy 7 000 ezer forint törzstőkével rendelkező társaság, melynek 4 tagja van. A társaság kiválás eredményeképpen kapott egy 35 000 ezer forint értékű ingatlant nagyjából 10 éve. Most a végelszámolás mellett döntöttek, és a kérdés az, hogy mit lehet tenni az ingatlannal? 1. Szükséges-e felértékeltetni, és csak a felértékelés megállapított árán lehet-e az adásvételi szerződést megkötni? 2 Az adásvételi szerződésben foglalt ár és a könyv szerinti értéke közötti különbözet egyéb bevételt keletkeztet a társaságnál? 3. Ezt követően a társasági adó (10 %) megfizetése után az osztalékadózás szabályai szerint jutnak a tulajdonosok a jövedelmükhöz? 4. A társaság tagjai hány százalékos illetékfizetésre kötelezettek, mint magánszemélyek a szerzett ingatlan után? 5. Lehetséges-e, hogy a pénzmozgásokat kompenzációval egyenlítsék ki a magánszemélyek és a társaság egymás között?
Illeték Kérdés
Tisztelt Szakértő! 5 évvel ezelőtt cégünk vásárolt egy telket, melyre építettünk, mint magánszemély (építési engedély a nevünkre/magányszemély nevére szólt), emiatt a telek és a felépítmény különválik. Szeretnénk megvásárolni a telket a cégtől. A cég megfizette a rá kivetett illetéket vásárlás után. Kérdésem az lenne, hogy mi után fog illetéket fizetni a magánszemély? A telek vagy az ingatlan után? Külön helyrajzi számra kell-e szedni a telket és a felépítményt? Előre is köszönöm válaszát!
Lakáseladás szja Kérdés
Tisztelt Szakértő! Férjemmel 1994-ben és 1998-ban lakást vásároltunk, melyeket az ingatlannyilvántartásba 1/2-1/2 arányban jegyeztek be a férjem és az én nevemre. 2013-ban házassági vagyonmegosztási szerződéssel az egyik lakás 1/1 arányban az én nevemre, a másik lakás 1/1 arányban a férjem nevére került, a vagyonközösség megszüntetésével, válásra nem került sor, ma is házastársak vagyunk. Kérdésem az, hogy, ha valamelyikünk az 1/1 arányban a nevére került lakást eladja, hogyan kell megállapítani a szerzési értéket, illetve mi lesz a szerzés időpontja? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Kft. üzletrészcsere adózása, illeték Kérdés
"A" Kft. két magánszemély tulajdonosa: János 80 %, Anna 20 %. "B" Kft. két magánszemély tulajdonosa: János 20 %, Anna 80 %. Mindkét cég kisvállalkozás (ezen belül "B" mikrovállalkozás). Együtt alapították a cégeket, de azóta teljesen külön, önállóan működnek. Döntésük, hogy szeretnék a 20 százalékos részesedéseiket elcserélni, így János 100 százalékos tulajdonosa lenne "A" Kft.-nek, Anna pedig 100 százalékos tulajdonosa lenne "B" Kft.-nek. Nem egyenesági rokonok és nem házastársak. A két kft. piaci értéke gyakorlatilag azonos, így a két részesedés értéke is azonos. A csere így pénzmozgás nélkül történne. 1. Kérdés: fenti csere esetén van-e kedvezményes lehetőség az szja és eho számítására, fizetésére? 2. Ha nincs, akkor az szja és az eho mikor utalandó a NAV-hoz? Tárgyévi szja-bevallás esedékességekor, tehát a követő év májusában, vagy más határidőre? 3. Illetékkötelezettség vizsgálatához: illetéktörvény 102. paragrafus o) pontja definiálja a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát: ... a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldi ingatlanok mérleg szerinti értéke több mint 75 %.... Kérdésem: "Követelések áruszállításból és szolgáltatásból" érték levonandó-e a számítás során, vagy ez nem pénzkövetelésként értelmezendő, és akkor ez számításba vehető? Válaszukat előre is köszönöm!
Állásfoglalás iránti kérelem kedvezményezett átalakulás kérdéskörében Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kérem Önöket, hogy állásfoglalásukkal szíveskedjenek iránymutatást adni az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint ennek tükrében a Tao. törvény 4. § 23/a) pontja szerinti kedvezményezett átalakulás szabályainak helyes alkalmazására vonatkozóan az alábbi ügyben: Az érintett cégnek (kft.) két természetes személy tagja van, mely természetes személyek törzsbetéteinek aránya jelenleg 70-30 százalék. A cég jegyzett tőkéje jelenleg 15 millió forint, a saját tőke értéke kb. 50 millió forint. A cég könyveiben két jelentős értékű tárgyi eszköz (ingatlan) szerepel. Az egyik ingatlan könyv szerinti értéke körülbelül 30 millió, a másiké pedig körülbelül 2 millió forint. A cég oly módon kíván szétválni, hogy a szétváló gazdasági társaságból kiválni szándékozó egyik tag (mely tag részesedése 30 százalékos) a társasági vagyon nagyobb értékű (kb. 30 millió forint) ingatlant magában foglaló részének felhasználásával és 3 millió forint jegyzett-tőke-értékkel új társaságot (jogutód I.) hozna létre, a szétváló gazdasági társaság pedig változatlan társasági formában (kb. 20 millió forint saját tőke értékkel, 12 millió forint jegyzett tőke értékkel, a kb. 2 millió forint értékű ingatlan megtartásával működne tovább a másik taggal (mely tag részesedése 70 százalékos) (jogutód II.). A kiválás következtében tehát kettő egyszemélyes kft. működne tovább illetve jönne létre jogutódként. Az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint a Tao. tv. 4. § 23/a) pontja jelenleg az alábbiakat rögzíti: Itv. 26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés; Tao. 4. § 23/a) kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a) pont) vesz részt, ha a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban, c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. A fenti tényállásra tekintettel kérem szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a kiválás a kedvezményezett átalakulás körébe sorolható-e a fenti módon történő megvalósulás esetén, és így adott esetben a nagyobb értékű ingatlant megszerző, újonnan létrejövő gazdasági társaság a tulajdonszerzésére tekintettel mentesülhet-e a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól? Kérem Önöket, hogy fenti kérdésemre adandó válaszukat, illetve annak indokait részletesen kifejteni szíveskedjenek. Segítségüket előre is megköszönöm!
Pénzajándék gyermekeimnek Kérdés
Adózott jövedelmemből szeretnék pár millió forintot a gyermekeimnek adni. Hogyan tegyem, hogy senki ne tudjon vagyongyarapodásukba "belekötni" (tudtommal sem adó, sem illetéket nem kell fizetniük)? Válaszukat köszönöm
Babakötvényre befizetés illetékkötelezettsége Kérdés
Tisztelt Szakértő! Újszülött unokám nevére, édesanyja által megnyitott babakötvény-értékpapírszámlára szeretnék bizonyos összeget utalni. Kérdésem: az utalt összeg ajándéknak minősül-e, illetve, hogy keletkezik-e adó- vagy illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel: M. Miklós
Illetékkötelezettség elengedett külföldi kölcsön után Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldön bejegyzett gazdasági társaságban 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik egy Hollandiában bejegyzett gazdasági társaság, amely jelentős összegű kölcsönt adott a belföldi cégnek. Most a holland társaság lemond erről a kölcsönről a belföldi cég javára. Számviteli elszámolása: a kedvezményezett társaságnál a Szt. 86. § (3) h) alapján rendkívüli bevétel lesz, amely így része lesz a társasági adó alapjának. Kérdésem, hogy vonatkozik-e a belföldi cég ezen vagyonszerzésére az illetéktörvény? Ha vonatkozik, akkor az Itv. 17. § (1) n) pontja szerinti mentesség is vonatkozik rá? További kérdés, hogy amennyiben vonatkozik rá az illetékmentesség, akkor is be kell jelenteni a kölcsön elengedését az adóhatóságnak? Várom szíves válaszát!
Autokereskedés export-import Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft.-t átvenne egy ismerősöm, és új tevékenységgel, export-import autókereskedéssel szeretne foglalkozni az unión belül. Az ügyvezető egyedüli tagként, egy másik uniós országban dolgozik rendszeresen, és ezért ott van egészségbiztosítása. Kell-e Magyarországon kötelező tb-t fizetnie? Milyen bevallási vagy igazolási kötelezettsége van? Erre a tevékenységre melyik áfaszabályok vonatkoznak, fizetnie kell-e illetéket? Van-e esetleg szüksége valamilyen engedélyre az autóbeszerzési tevékenységgel kapcsolatosan? A könyveléssel e témában nincs tapasztalatom sem a szükséges dokumentációt illetően, ezért szívesen fogadom a tájékoztatásukat. Köszönettel.
Tagi befizetésből rendezi a tartozást? Ilyen terhekre számítson Cikk
Milyen adókövetkezményekkel jár, ha a végelszámolás alatt lévő társaság tartozását tagi befizetésből rendezik? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
