982 találat a(z) Illeték cimkére

Kérdés

Férjem idén márciusban elhunyt. Öröklési szerződés keretében örököltem utána egy lakást és garázst összesen 12 millió forint értékben. A gyermekének köteles rész címén ki kell fizetnem 2 millió forintot. Azonkívül örököltem kb. 7 millió forint tartozást. Az a kérdésem, hogy ha 5 éven belül eladnám az ingatlant, milyen érték után kellene adót fizetnem? Ebben az esetben mennyi a szerzéskori érték? Mert nyilvánvaló, hogy a szerzéskori, és az eladáskori érték különbözete után kell adóznom. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2013. évben 50-50%-ban örökölt egy testvérpár ingatlant az egyik szülő haszonélvezetével. Ezt az ingatlant 2016. évben értékesítenék, és a vételárból szintén 50-50%tulajdonnal vásárolnának lakást. Illetékfizetési szempontból a cserepótló vételi szabályt alkalmazhatják? Hogyan alakulna a haszonélvező adó- és illetékfizetési kötelezettsége, ha a vásárolt ingatlanon szintén fenntartaná haszonélvezetét? Ha eladáskor mégis lemondana a haszonélvezetéről ingyenesen, a hagyatéki értéket a tulajdonosok 50-50%-ban megoszthatják az adó számításánál? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Válaszadó! A következőkben kérném szakmai állásfoglalását: Egy több éve működő gépjárműszerviz tevékenységi köre bővül, ez év szeptember 1-jétől új személygépkocsi forgalmazásával is foglalkozik. A 2016. évre megkérte a visszterhes vagyonátruházási illetékmenteséget (GJFORGNYIL), indoklásképp jelezte, hogy kezdő vállalkozásként a nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjármű-forgalmazásból fog származni. Ugyanakkor szankció, ha ez a vállalása nem teljesül, akkor visszamenőleg 50 százalékkal növelten kell megfizetni az illetéket. Számszaki példával szemléltetve: várható éves nettó árbevétel (gépkocsi-értékesítést is tartalmazza) 380 000 eFt ebből gépkocsieladás árbevétele (de ez csak 2016. 09. 01-től ) 120 000 eFt nettó árbevétel 50 %-a 190 000 eFt Az derül ki, hogy nem teljesül az 50 százalékos szabály, de kérdésem az, hogy a gépkocsieladás árbevétele és a nettó árbevétel évesítve figyelembe vehető-e? Éves nettó árbevétel (380-120=260+360) 620 000 eFt Éves gépkocsieladás árbevétele (120 millió Ft *3) 360 000 eFt Nettó árbevétel 50%-a 310 000 eFt Ha arányosítunk/évesítünk, megfelelünk a feltételeknek. És ha megfelelünk idén ily módon az illetékmentesség feltételének, akkor 2017 januárjában is, ugyanis akkor az előző évet kell alapul venni. Kérdésem az, hogyan kell értelmezni az illetéktörvény ide vonatkozó rendelkezéseit (Itv. 26. § 1). 10).)? Az adótörvények év közben tevékenységet kezdőknél lehetőséget adnak az arányosításra, éves szintre való átszámításra. Várva válaszát, köszönettel.

Cikk

Gyakran előfordul, hogy termőföldön vagyoni értékű jog áll fent. Ha ez a jog törvényi rendelkezésből adódóan 2014. május 1-jén megszűnt, akkor néhány esetben lehetőség van illeték-visszatérítést kérni – közölte a NAV.

Cikk

Jogismeret és pénz: ez a két dolog szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók érvényesíteni tudják a jogaikat. Az első azt jelenti a gyakorlatban, hogy ismerniük kell azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy pontosan mire is jogosultak. Ilyen lehet a munkajoggal összefüggésben a bérpótlék pontos mértéke, a jogérvényesítési határidők, a munkaviszony megszüntetésénél a végkielégítés szabályai vagy például jogellenes munkaviszony-megszüntetésnél az elmaradt munkabér számítására vonatkozó előírások. Jogaikat ugyanakkor csak abban az esetben tudják érvényesíteni a dolgozók, amennyiben ki tudják fizetni az azzal járó költségeket, melyek több forrásból is származhatnak. Ezeket, illetve ezek csökkentésének lehetséges módjait foglaljuk össze az alábbiakban.

Kérdés

Kedves Nikolett! Tegnapi nappal megkaptuk a NAV-től az illteték kiszabását. Megírná, hogy az illetéktörvény mely rendelkezése alapján írta azt 2015 márciusában egy kérdésemre, hogy a térítés nélküli engedményezés nem illetékköteles? Szeretnénk fellebbezni, de ahhoz szükség lenne a pontos törvényi hivatkozásra. Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Böbe

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., melynek tagjai magánszemélyek. A bt. jegyzett tőkéje 1 millió forint (beltag 50 ezer forint, kültag 950 ezer forint). Két hónappal ezelőtt egy független (azaz nem családtag) magánszemély kültagként belépett a gazdasági társasába 10 millió forinttal. Így a bt. jegyzett tőkéje 11 millió forintra emelkedett. Most, szeptemberben az új tag névértéken, azaz 50 ezer forintért megvásárolta a beltag üzletrészét. A bt. eszközértékének több mint 75 százalékát teszi ki egy ingatlan értéke. Kérdéseim: mi lesz a 4 százalékos illeték alapja, amit az új tagnak fizetnie kell? Rövid időn belül a kültag személyében is változás fog bekövetkezni. Ha ő is névértéken, azaz 950 ezer forintért adja el az üzletrészét, akkor mi lesz az illetékkiszabás alapja? Jól tudom, hogy a NAV felé a VVBA nyomtatványon kell a cégbírósági végzéstől számított 30 napon belül a bejelentést megtenni? Esetleg van még bármilyen nemű bejelentési kötelezettségem az üzletrész-átruházással kapcsolatban? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: 2016. 06. 23-án ügyfelem eladott egy XI. kerületi,17 725 000 forint értékű ingatlant. Majd 2016. 09. 02-án vásárolt 13 millió forint értékű ingatlant, mely hétvégi ház, gazdasági épülettel. Kérhető-e illetékmentesség az alábbi indokok alapján: egy éven belül történt az eladás és a vétel, valamint a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladott lakástulajdoné? Az ingatlan vételét intéző ügyvéd nem jelölt semmit erre vonatkozóan a B400-as nyomtatványon, így ha kérhető illetékmentesség, akkor azt külön kérelemben kellene kérnünk a NAV-tól a fenti indokokkal? Köszönöm szépen szakértői véleményét!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét válasza értelmezésében. A családi gazdálkodó nem bérletet vagy jogot vásárolt, hanem földet, arra kérte az illetékmentességet.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó a most folyó termőföld-árveréseken megnyert egy árverést, így vásárolt egy termőföldet. Nyilatkozattételkor kérte az illetékmentességet. A termőföldön viszont valakinek bérleti joga van, így előfordulhat, hogy 5 éven belül nem tudja birtokba venni, tehát nem azért, mert nem szeretné, hanem mert nem tudja birtokba venni. Az lenne a kérdésünk, hogy ha ez a birtokbavétel valóban nem történik meg 5 éven belül, akkor az illetéket meg kell fizetnie a családi gazdálkodónak, méghozzá duplán, vagy lehet esetleg tenni valamit, mivel nem az ő hibájából nem tudja birtokba venni? Vagy célszerűbb módosítani a nyilatkozatot (az ügyvéd azt mondta neki, hogy fél éven belül módosíthatja) és nem kérni az illeték mentességet, hanem inkább megfizetni most az illetéket?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Végrendelettel örökölt nem egyenesági örökség esetében a bankbetétek után hány százalék illetéket kell fizetni? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Alanyi adómentes kft. uniós értékesítése

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Török vevő, EU-s szállítási cím

Bunna Erika

adótanácsadó

Koreai alvállakozó áfa-kötelezettség

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink