Van-e rá lehetőség valamilyen könyveléstechnikai módon, hogy egy kft. negatív eredménytartalékát ellensúlyozza a meglévő tagi hiteleivel? Vagy ez is elengedésnek minősülne, és akkor van ajándékozásiilleték-kötelezettség? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő Az szja-törvény 11. számú melléklet II/2.a.c pontja a következő megfogalmazást tartalmazza: az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenés nem számolható el. Mi a helyzet akkor, ha az öröklés 2008-ban következett be, és az öröklő személy ekkor még megfizette az öröklési illetéket, tehát nem ingyenesen jutott a most bérbe adott ingatlanhoz? A bérbeadáshoz szükséges adószámmal rendelkezik. Köszönöm a választ.
Ha a fiamtól ebben az évben ajándékba kapok egy lakást, hogyan adózok (szja), és az eladása esetén milyen szja-fizetés van? És beszámítható-e, ha a következő évben (években) drágább lakást veszek? Kérem, hogy az illeték kérdésére is legyen szíves kitérni. Köszönettel.
Kérelmet kell benyújtaniuk azoknak a bejegyzett élettársaknak a NAV-hoz, akik korábban megfizették az öröklési és/vagy ajándékozási és/vagy visszterhes vagyonátruházási illetéket, amit visszakérnek – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőke elemei az alábbiak szerint néznek ki: 500 ezer jegyzett tőke, 3000 ezer lekötött tartalék pótbefizetésből, -3000 ezer eredménytartalék korábbi évek veszteségéből. Mérlegfőösszeg: 500 ezer. Szeretnénk a társaság tulajdonosainak üzletrészét megvásárolni. Kérdésem, hogy milyen módon történjen a üzletrész adásvétele, illetve a társasági szerződés módosítása úgy, hogy sem a jelenlegi, sem a jövőbeni tulajdonosoknak ne keletkezzen adó, illetve illetékfizetési kötelezettsége az ügyletből (se most, se később)? Ki emeljen a jogszabályi követelményeknek megfelelően jegyzett tőkét? Mi történik/történhet a saját tőke elemként kimutatott pótbefizetéssel? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak vissza kellett fizetnie a gépjárműilletéket, mert nem érték el a mentesség határát. A bejelentést időben megtették, az illetéket a NAV kivetette. Kérdésem: az illeték 50% növelt összegéből az 50% adóalap-növelő tétel lesz? Valamint a végrehajtási illeték adóalap-növelő tétel? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. osztalék kifizetéséről döntött. A kültag semmilyen formában nem vesz részt a társaság tevékenységében. A beltag és a kültag vagyoni hozzájárulása 50-50 százalék. A kültag lemondhat-e az osztalékáról a beltag javára? Ha igen, ez milyen formában lehetséges, illetve jár-e valamilyen adó-, illetékfizetési kötelezettséggel? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásában kérnénk a segítségüket. Apa a fiának ajándékoz egy ingatlant. Három évvel később, visszamenőleges hatállyal felbontják a szerződést és az eredeti állapotot állítják helyre. A földhivatal a felbontási szerződés keltének dátumával, de visszamenőleges hatállyal jegyzi be az apa tulajdonjogát. Ebben az esetben ingatlanértékesítéskor mi számít az ingatlan megszerzési dátumának az apa esetén: a földhivatali bejegyzés kelte vagy a hatálya? Melyik törvényhely mondja ezt ki pontosan? Munkájukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetőjeként lenne kérdésem a 8 millió forint tagi kölcsönünkkel kapcsolatban. A törzstőkénket megemeltük tavaly 3 millió forintra tagi kölcsönből. Maradt még 8 millió forint tagi kölcsön. Ha megemelnénk a saját tőkénket a 8 millió forint tagi kölcsönnel, milyen egyéb kötelezettségünk keletkezne? Így szeretnénk megszüntetni a tagikölcsön-állományt, és a negatív saját tőkét pozitívvá tenni. Ha el kívánnánk adni a céget a későbbiekben, tehát más lenne a tulajdonos, akkor kellene illetéket vagy adót fizetni az értékesítés miatt? Köszönöm válaszát!
Ügyfelem nevesített aranykoronát vásárolt, az illetéket megfizette utána 2013-ban. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől 2014-ben termőföldet kapott a nevesített aranykorona értékében, egy részét ennek a földnek 2016-ban eladta. Hogyan kell helyesen a bevallásban elszámolni? Segítséget szeretnék kérni: az eladási ár 2 250 000 Ft, ez a teljes összeg lesz az adóalap, vagy mivel a szerzéskori értéket nem tudjuk megállapítani, alkalmazható-e az eladási ár 25%-a adóalapnak, az 562 500 Ft, és ez után kellene megfizetni a 15%-ot? Előre is köszönöm a segítséget.Tisztelettel: Kutasi Gabriella
Használt, cégtulajdonban lévő ingatlan értékesítése esetén az épület és a hozzátartozó telek is alapesetben áfamentes? A cégnél az ingatlan-bérbeadás (nem eladás) áfaköteles tevékenységnek van bejelentve jelenleg. Az illeték alapja, amennyiben nagyobb az értékesítési árnál társaságiadó-alap növelő tényező-e?
Több közigazgatási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megszüntetéséről döntött a parlament.
T. Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves tájékoztatását. Van egy apa, akinek az elhunyt nagynénjének a lánya az apa fiának ajándékozás címén átutalt a bankszámlájára X millió forintot. Mivel nem egyenesági rokon, van-e illetékkötelezettsége a fiának, és ha van, akkor milyen nyomtatványon lehet azt a NAV-nak bejelenteni? Köszönöm Buriánné
Tisztelt Szakértő! Adott egy 2005-ben kötött tartási szerződés, a szerződés alanyai: eltartott, eltartó és állagjogosult. A szerződés alapján az állagjogosult 1/1 arányú tulajdonjogot szerez a "kivett hétvégi ház és udvar" minősítésű ingatlanon. Az állagtulajdonjog értéke 4,5 millió forint. A kiszabott illeték 450 ezer forint, melyet 300 ezer forintra mérsékel a NAV, és 24 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez egy 2007-es határozat alapján. Az ingatlant 2016-ban átminősítik. Majd ugyanabban az évben (2016) értékesítik 12,6 millió forintért, akkor már mint "beépítetlen terület" minősítésű ingatlant. Az adó megállapításához a lakásra, lakóingatlanra vonatkozó 5 éves vagy az ingatlanra vonatkozó 15 éves "figyelési" időt kell alkalmazni, tekintettel az átminősítésre? Utóbbi esetén jól gondolom, hogy az adó (12,6 millió forint - 4,5 millió forint - 300 ezer forint) = 7,8 millió forint, 60 százalékos mértékű csökkentés mellett, 468 eezer forint? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Válaszát szeretném kérni az alábbi esetre: a szülők egyszerre elhaláloznak, egy nagykorú gyermekük az egyedüli örökös. Az egyik szülő nevén négy ingatlan van, amelyeket a gyermek megörököl. Az ingatlanok közül három értéke 15 millió forint alatti, a negyedik ingatlan 20 millió forint értékű. Hogyan alakul az örökös illetékfizetési kötelezettsége? Amennyiben ezeket az ingatlanokat öt éven belül eladja, keletkezik-e szja-kötelezettsége? A szülőknek volt egy kft.-jük is, amelyben az egyik szülő csak tulajdonos, a másik szülő pedig csak ügyvezető volt. A kft. törzstőkéje 3 millió forint készpénzben, a tagi hitel 2 millió forint. A kft.-ben van egy kishaszongépjármű, amelynek könyv szerinti 100 ezer forint, piaci értéke kb. 300 ezer forint. A kft. vonatkozásában hogyan alakul az öröklési illeték? Válaszát előre is köszönöm.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték