Az életben két dolog biztos a halál és az adó – tartja a mondás. Nem könnyű, ha elveszítjük egy szerettünket, de az élet nem áll meg. Bármennyire is nehéz, de számos kötelezettség vár még ránk a gyász időszaka alatt.
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó a most folyó termőföld-árveréseken megnyert egy árverést, így vásárolt egy termőföldet. Nyilatkozattételkor kérte az illetékmentességet. A termőföldön viszont valakinek bérleti joga van, így előfordulhat, hogy 5 éven belül nem tudja birtokba venni, tehát nem azért, mert nem szeretné, hanem mert nem tudja birtokba venni. Az lenne a kérdésünk, hogy ha ez a birtokbavétel valóban nem történik meg 5 éven belül, akkor az illetéket meg kell fizetnie a családi gazdálkodónak, méghozzá duplán, vagy lehet esetleg tenni valamit, mivel nem az ő hibájából nem tudja birtokba venni? Vagy célszerűbb módosítani a nyilatkozatot (az ügyvéd azt mondta neki, hogy fél éven belül módosíthatja) és nem kérni az illeték mentességet, hanem inkább megfizetni most az illetéket?
Édesapám 2 millió forint készpénzt ajándékozna nekem. Kell-e utána illetéket fizetni, a megajándékozottnak van-e még egyéb fizetni való utána?
Új rendeletet adott ki a nemzetgazdasági miniszter néhány tevékenység bejelentésével, nyilvántartásba vételével és adatváltozás bejegyzésével kapcsolatos illetékkötelezettségéről.
Az üzleti élet egyik legtipikusabb mozgatórugója a társaságok vagyoni betéteinek átadása, megszerzése. Köztudott, hogy a visszterhes ügyletnek illetékvonzata is van, ám csak akkor, ha bizonyos feltételek teljesülnek.
Tisztelt Szakértő! Végrendelettel örökölt nem egyenesági örökség esetében a bankbetétek után hány százalék illetéket kell fizetni? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy ügyvéd az ügyfelétől a cégbírósági illetékek megfizetésére pénzt vesz át. Kérdés, hogy erről milyen bizonylatot állítson ki az ügyfele részére? Válaszát köszönöm: Bognárné
Tisztelt Adózóna! Rövid és sürgős kérdésem lenne, amiben kérem a segítségüket. A kérdés az, hogyan lehet kijönni egy végelszámolás alatt álló társaság esetében a magánszemély taggal kapcsolatos tagi kölcsön-illeték spirálból? A probléma az, hogy a cég a végelszámolás kezdetekor nem volt tisztában az azóta felmerült kötelezettségekkel, amikre nincs a mérlegben fedezete, de a végelszámolás abbahagyásába vagy felszámolásba való átfordításába nem egyezik bele. Szeretné lezárni a végelszámolást további tagi kölcsön igénybe vételével. A tagi kölcsön elengedése azonban illetékfizetési kötelezettséget eredményez, aminek kfizetéséhez ismét tagi kölcsönre lesz szüksége a cégnek. Hol van ennek a spirálnak a vége? Vagy valamit nagyon rosszul gondolok? Előre is köszönöm a segítségüket és a válaszukat. Tisztelettel és üdvözlettel.
Tisztelt Bartha Katalin! Nemrégen tettem fel a fenti című kérdést. Kérdésemben a vételár módosítása miatt a NAV által esetleg kiszabható illetékkülönbözettel kapcsolatban szeretnék megnyugtató választ kapni. 1. Ön szerint a vételár módosításakor a NAV kiszabhat illetékkülönbözetet. Ezt milyen jogszabályhelyek alapján állítja? Az illetéket nem a vételár, vagy a B400-as adatlapon bejelentett érték, hanem a forgalmi érték alapján állapítja meg. Ha ez így van, akkor álláspontom szerint a NAV nem jogosult egy már jogerős határozatát felülvizsgálva egy nagyobb illetékösszeget megállapítani, hiszen a forgalmi érték nem változhat a vételár módosításának következtében. Mellesleg ez az ügylet nem tartozik az Art 142. § súlyosítási tilalma alá? Többször olvastam NAV-határozat indoklásában, sőt bírósági ítéletben is, hogy a B400-as adatlap módosítására (önellenőrzésére) nincs lehetősége az adózónak! Akkor ilyen vételár módosításakor milyen összeget kell beírni a B400-as adatlapra? Egyáltalán szükség van-e ilyenkor egy új B400-as adatlap beadására, szükséges-e az adásvételi szerződés módosítása, annak az érintett földhivatalhoz történő eljuttatása? Válaszait előre is megköszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértők Az 1990. évi XCIII. törvény (illeték) 26. § (1) pontja alapján illetékmentes a "vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett lakás....." egyéb más feltételeket is figyelembe véve. Számunkra az értékesítési cél, ami érdekes, a többi feltétel egyértelmű. Tekinthető-e értékesítési célúnak a fent említett 1990. évi XCIII. törvény (illeték) 26. § (1) pontja értelmében az a 14 lakásból (lakások önálló helyrajzi számmal rendelkeznek) álló társasház, amelyet egy gazdasági társaság újonnan épített, tárgyi eszközei között tartja nyilván, értékcsökkenést számol el, és jelenleg bérbeadással hasznosítja? Az értékesítést megelőzően átsorolná a készletek közé az ingatlanokat. A jövőben várhatóak újabb lakásépítések. Jól gondolom-e, hogy az értékesítési cél alátámasztására a számviteli nyilvántartásban, mint saját termelésű készletként kellene kimutatni az építkezés költségeit? Sajnos a telek beszerzése – amelyre az újabb lakások építése történne – már korábban megtörtént, és ez tárgyi eszközként került nyilvántartásba vételre. Ez mennyiben befolyásolja az értékesítési cél megvalósulását, megfelelő-e, ha az építkezés megkezdése előtt a telek a készletek közé átsorolásra kerül?
Magánszemély 2009-ben szülőtől örökölt szántó besorolású belterületű ingatlant. Az egy hrsz-on lévő ingatlant azóta átminősítették 20 külön építési telekké területrendezést követően. Az építési telkek értékesítését 2016-ban tervezi a tulajdonos. Felmerül-e itt sorozatértékesítés és ezáltal áfafizetési kötelezettség? Személyi jövedelemadóban a terület felosztása befolyásolja-e a szerzés időpontját? Öröklés esetén az illetékmentes ingatlan esetében is a hagyatéki végzésben szereplő értéket kell-e szerzési értéknek venni?
Az Itv. 17. § (4) bek. szerint az (1) bek. n) szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége... A 17. § z (1) bek. n) pontja mind az elengedő, mind a vagyonszerző vonatkozásában a „gazdálkodó szervezet” fogalmával operál. A (4) bek. viszont úgy fogalmaz, hogy az illetékmentesség mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye, ahol…. Azaz a vagyonszerző – bizonyos további feltételek fennállása esetén ugyan, de – lehet olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a székhelye külföldön van. Magyar gazdálkodó szervezetnek, gazdasági társaságnak a székhelye viszont nem lehet külföldön. Ez logikailag azt jelenti, hogy ha nem lenne a (4) bek. szerinti „megszorítás”, akkor bármilyen külföldi államban (is) lehetne a székhelye, nemcsak belföldön. Ez azt jelenti, hogy az (1) bek. n) pont alkalmazásában, amikor „vagyonszerző gazdálkodó szervezet”-et említ a törvény, ott külföldi székhelyű, illetőségű gazdálkodó szervezetre, így köztük gazdasági társaságra is utal, azokra is vonatkozik. Viszont ezen jogszabályhely az elengedő és a vagyonszerző közötti mindennemű megkülönböztetés nélkül rendelkezik követelések gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozásáról, követelés-elengedéséről és a tartozásátvállalásáról. Így viszont, ha a vagyonszerző lehet külföldi – és fentebb erre jutottam – akkor az elengedő is lehet az. Üdv.MZ
Tisztelt Szakértő! Egy Romániában élő édesanya Magyarországon élő lányának utalna át egy nagyobb összeget, azzal a céllal, hogy Magyarországon lakást vegyenek. Az összeg lakáseladásából származik. Milyen adó- és illetékkötelezettségek merülnek fel? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 100 százalékban magánszemély tulajdonában álló ingatlant szeretne 100 százalékban saját alapítású egyszemélyes kft.-jének eladni. A kft. kereskedelmi szálláshely szolgáltatással fog foglalkozni. Ebben az esetben alkalmazható az illetéktörvény 26.§ (t) bekezdése, és mentes az illeték alól az adásvétel? Vagy ez csak kife jezetten a hosszabb távú bérbeadás esetén alkalmazható? Válaszát előre is köszönöm! Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk kft.-nket végelszámolással megszüntetni. Köztartozása nincs a cégnek, de veszteséges működése miatt kölcsöntartozása van az egyik tulajdonossal szemben. A tartozás rendezéséhez, a társaság piaci áron eladná a tulajdonosnak a leltárban lévő tárgyi eszközöket, ezen értékesítés áfáját befizetnénk, és a bevételből rendeznénk a kölcsön egy részét. A fennmaradó részt elengedné a tulajdonos, amit rendkívüli bevételként számolnánk el, illetve megfizetnénk a 18 százalékos ajándékozási illetéket is. Kérdésem: eljárhatunk-e az említett módon? Köszönöm a segítségét.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték