Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1035 találat a(z) Illeték cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2012-ben vásároltam a párommal egy zártkerti telket, rajta egy gazdasági épülettel 5 millió forintért. 2014-ben végeztünk rajta számlával igazolható felújítást 3 millió forint értékben. 2018-ban az értékbecslő 16 millió forintra értékelte az ingatlant. Ha eladom, és vásárolok egy telket 5 millió forintért, és építtetek rá kb 20 millió forintért egy könnyűszerkezetes házat, akkor hogyan kell adóznom az eladás után, illetve kell-e illetéket fizetni az építés után? Mivel amit eladok, nem lakóingatlan, akkor – ha jól tudom – nem lehet alkalmazni a cserepótló illetéket.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy társaságban a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. A társaság tagjainak a költségek finanszírozása érdekében tagi kölcsönt kellett nyújtaniuk. Ha a végelszámolás megkezdése előtt elengedik a tagi kölcsön összegét, kell-e illetéket fizetni utána, és be kell-e vallani? Végelszámolás alatt elengedhetik-e a tagi kölcsön összegét?

    Kérdés

    Szeretném segítségüket kérni abban, hogy milyen módon, adó- és esetleg illetékteher mellett szüntethető meg az a bt., amely a 2006. évben jóváhagyott osztalékot nem tudta kifizetni és jelenleg is tagi kölcsönnel rendelkezik?

    Kérdés

    Ha egy magánszemély tulajdoni részaránya megnő egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban, az a magánszemélynél keletkeztet-e illetékfizetési kötelezettséget? (Például: 60 százalékról 84 százalékra.) Ha igen, mi az illeték alapja? (Az ingatlan teljes értéke, vagy az újonnan megszerzett tulajdoni rész?)

    Kérdés

    1998-ban egy egyéni ügyvéd ügyvédi irodává alakult át, és bevitte az ügyvédi irodába az egyéni ügyvéd vállalkozásában lévő ingatlant. Kérdésem: ha az ügyvédi iroda megszűnik, az ügyvédi irodának, illetve az ügyvédnek milyen adó- és illetékkötelezettségei lesznek az ingatlannal kapcsolatban?

    Kérdés

    Egy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság (ABC Kft.) tulajdonosi szerkezete a következő: • 60% A.B. magánszemély • 25% C. társaság o a C társaság 75%-a H. társaságé (ahol A.B. magánszemély rendelkezik 80% tulajdonnal) o a C társaság 25%-a I. társaságé (ahol D.E. és F.G. magánszemélyek a tulajdonosok) • 8% D.E. magánszemély • 7% F.G. magánszemély Keletkezik-e, mikor és kinél illetékfizetési kötelezettség, ha: először - Az A.B. magánszemély megveszi a C társaság 25%-át, azaz D.E., és F.G. magánszemélyek tulajdonrészét? ezután - A C. társaság megveszi D.E., és F.G. magánszemélyek tulajdonrészét az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban? Ha igen, mi az illeték alapja? (Az ingatlanérték, vagy a tulajdoni rész?) Az illetéket az alap 100 százaléka, vagy a megszerzett tulajdonrész után kell megfizetni?

    Cikk

    Elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, mely szerint jövőre lakásvásárlás esetén a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe lehet majd venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző három éven belül adtak el. A korábbi szabályozás egy évet tartalmazott.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. Az egyik tulajdonos értékesítette az 50 százalékos tulajdoni részét egy másik harmadik személynek. A régi tulajdonos a 1 500 000 forint névértékű üzletrészét 1 500 000 forintért adta el. De alakulás óta a társaságnak lett ingatlana és az előző évi beszámolóban a saját tőke összege közel 160 millió forint. Két kérdésem is lenne: 1. A vevőnek kell illetéket (vagy bármi mást) fizetnie? (A társaság ingatlannal rendelkezik.) Ha igen, mi a számítás és bevallás menete? 2. Az eladónak a fenti adatok alapján kell-e adót (szja-t és ehót) fizetnie? Ha igen, akkor mint magánszemély vallja be és fizeti be, vagy az adott társaság a 08-as bevalláson? Segítséget előre is köszönöm.

    Cikk

    Megbízható adózó részére a NAV 1,5 millió forintig automatikus részletfizetést engedélyez az adózó kérelmére. A törvényben az áll, hogy évente egy alkalommal. Ezt úgy kell érteni, hogy lehet akár novemberben beadni egy kérelmet az áfa részletfizetésére, következő év januárjában meg illetékre? Vagy majd csak a következő novemberben lehet ismét ilyen kérelmet benyújtani? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója.

    Cikk

    Egyről három évre nőhet azt az időtartam, amely alatt a korábbi lakást értékesíteni kell ahhoz, hogy annak értékét – mint illetékalap-csökkentő tényezőt – figyelembe lehessen venni az illeték megállapításakor. Az ezzel összefüggő, az illetékekről szóló törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény módosítását kedden tárgyalta az Országgyűlés.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. "Eladó Kft." – mely ingatlantulajdonnal rendelkezik és főtevékenysége a bérbeadás – eladja "X" magánszemély részére a cég 50 százalékát, "Vevő Kft." részére pedig 30 százalékát. A Vevő Kft. "X" magánszemély 100 százalékos tulajdona. Kérdésem, hogy ez esetben a közvetlen és közvetett részesedés összeadódik-e, és a 75 százalékot meghaladó részesedés miatt "X" magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Amennyiben a svájci társaságok átalakulása nem kedvezményezett lenne továbbra is kérdésünk, hogy a befogadó svájci társaság mint jogutód (az Art. 6. § (3) bekezdése, valamint a Ptk. 3:44 § és 3:39 § alapján) örökli az Illeték tv. 19. § (5) a) pontjában szereplő a beolvadt jogelőd svájci cég 50 százalék illetékcsökkentési jogát, mivel beolvadás előtt a beolvadó társaságnak is 50% tulajdonrésze volt. (Jogutód a beolvadó társaság tartozásait is örökli.) A fentiek alapján megállapítható, hogy esetünkben a svájci befogadó társaságnak a tulajdonszerzése miatt illetékfizetési kötelezettsége nem lesz belföldön? Be kell-e jelenteni belföldön az illetékfizetési kötelezettség hiányát?

    Kérdés

    Egy magyar ingatlannal rendelkező társaságnak két svájci társaság tulajdonosa van (50-50%). Ha az egyik svájci tulajdonos beolvad a a másikba, akkor a befogadó svájci társaság 100 százalék tulajdonos lesz a magyar ingatlannal rendelkező társaságban azaz 50% tulajdonrészt szerez a befogadó társaság, ami felveti a magyar illetéktörvény szerint az illetékfizetési kötelezettséget a befogadó svájci tulajdonos társaságnál. A NAV önök által közölt válaszban azt közölte, ha jól értettük, hogy kedvezményezett volt a svájci beolvadás, ezért illetékmentes volt az átalakulás. Ez csak akkor volna lehetséges ha az Európai Unió által elfogadott az uniós tagállamokra és a EGT-re (Európai Térség Tagállamaira) vonatkozó Átalakulási Irányelv által deklarált kedvezményezett átalakulásnak minősülne az esetünkben részletezett svájci cégek átalakulása, mivel esetünkben is kizárólag társaságok vesznek részt az átalakulásban, készpénz kifizetésére nem kerül sor és a beolvadó társaság tulajdonosa a befogadó társaság új részvényeket bocsát ki a beolvadó társaság tulajdonosának,vagyis a kedvezményezett átalakulás EU-s Átalakulás Irányelv követelményeinek megfelel.(A magyar követelmények természetesen ugyanazok.) Kérdésünk tehát az ,hogy az általunk vázolt svájci társaságok átalakulása kedvezményezettnek tekintendő belföldön is, ezért adó- és illetékmentes? Ha nem kedvezményezett az átalakulás. továbbra is kérdés, hogy a befogadó svájci társaság 50 százalék részesedésszerzése a jogutódlás okán (folyt. köv.)

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Nők 40 nyugdíj vagy öregségi nyugdíj

    Winkler Róbert

    nyugdíjszakértő

    Papíralapú munkaügyi iratokról hiteles digitális másolat készítése

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Új lakás és a fedett, oldalról nyított gépkocsi beálló, az áfa mértéke

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 október
    H K Sze Cs P Sz V
    28 29 30 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media