Tisztelt Szakértő! Válás után a 2010-ben vásárolt lakás a volt feleség tulajdonában marad, eddig a férj nevén volt bejegyezve a földhivatali tulajdoni lapon. A feleség fizet 10 millió forintot a férjnek, aki másik ingatlant vásárol (körülbelül 20 millió forintért). Mi után kell illetéket fizetnie a férjnek és a feleségnek?
Tisztelt Szakértő! Vásároltunk egy építési telket, amelyre kaptunk illetékmentességet, ha 4 éven belül lakóházat építünk rá. Sajnos a 4 évből kifutottunk, így be kellett fizetni az illetéket a NAV-nak. A kifizetés 2015. 03. 25-én megtörtént, viszont az adószámlán a mai napig 650 ezer forint adózói többletként szerepel. Ha befizettük, nem 0 forint adózói többletként kellene, hogy szerepeljen? Ez így úgy tűnik, mintha vissza lehetne kérni. Segítségét köszönöm.
Illetékmentes eljárás elleni fellebbezés illetékköteles?
A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek cégbírósági eljárását illetékmentessé tevő törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek Kósa Lajos (Fidesz).
Ingatlanvagyonnak gazdasági társaságba történő apportálása illetékfizetési kötelezettségével kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Ügyfelem ingatlanvagyonát kívánja egyszemélyes gazdasági társaságába apportálni törzstőkeemelés útján, amelynek ő a tulajdonosa 100%-ban. Kérdésem: illetékfizetési kötelezettség keletkezik-e, ha a magánszemély ingatlanát a fenti gazdasági társaságba apportálja, melynek fő tevékenységi köre saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele? Ez a társaság és annak egyszemélyes tulajdonosa a Tao. törvény 4. § 23. pont a)-e) alatti kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az Itv. 26. § (1) t) pontja szerint?
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben a törzstőke leszállításának van-e illetéke, és ha van, mekkora az az illeték? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél évek óta elfogadásra, és előírásra kerül az osztalék. A cég anyagi lehetősége nem engedte idáig, és a közeljövőben sem, hogy a tagok számára kifizesse az osztalékot. A kft. a tagokkal szembeni kötelezettségként tartja nyilván ezt az összeget, most már 30 milliót. Kérdésem: elengedhetik-e a tagok a kft.-vel szembeni követelésüket? Ha igen, milyen jegyzőkönyvet kell erről a tényről írni, és milyen jogszabály vonatkozik erre a lehetőségre? Valamint kérdezem még, hogy a kft.-nek milyen adó-, illeték-, illetve járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az elengedett kötelezettség leírásából? A társaságiadó-alap hogyan változik ezáltal? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: BM
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2017. aug 1-jén tartott taggyűlésén a cég végelszámolásáról határozott. A végelszámolás kezdete 2017. aug. 1. A cég a Kincstár utalványmintája alapján az 15 000 forint illetéket, valamint a 3000 forint közzétételi költségtérítést július 25-én átutalta. A cégbírósági végzés aug 10-én kelt, ebben szerepel a fenti tételek megfizetésének ténye. Az ügyvédnek az általa kiállított egyszerűsített számla alapján társasági szerződés módosítása, eljárás a cégbíróságnál jogcímen készpénzben július 31-én fizetett szolgáltatási díjat. Hogyan kell szerepeltetni a kifizetett illetéket, költségtérítést és ügyvédi munkadíjat a tevékenységet lezáró (2017. 01.01 – 2017. 07. 31.) beszámolóban? Ezek már a végelszámolás költségei, és el kell határolni, illetve az illetéket és költségtérítést könyvelhetem költségként, vagy csak követelésként szerepelhet? Megtisztelő és mielőbbi válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatását abban, hogy ha 100 százalékos magánszemélyi tulajdonban álló kft. egyszemélyi tulajdonosa hagyatékként rendelkezni kíván a kft. üzletrészről, van-e lehetősége arra, hogy a kft. vagyonnak csak egy bizonyos elemére terjedjen ki a végrendelkezés (könyvekben kimutatott ingatlan)? Ha igen, azt milyen vagyontárgyként kell értelmezni (üzletrész, ingatlan)? Milyen illeték vonatkozik rá, ha nem egyenes ágon rendelkezik róla? (Testvére gyermeke részére hagyatékolná.) Ugyanezekkel az összetevőkkel ajándékozás megvalósítható-e? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Rendszeres olvasója
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni üzletrész-értékesítéssel kapcsolatban. Eredeti állapot: "A" egyszemélyes Kft., amelynek jegyzett tőkéje 500 ezer forint, beolvadt "B" egyszemélyes Kft.-be, amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint. "B" Kft. változatlan névvel, adószámmal üzemel tovább, a jegyzett tőkéje 3,5 millió forint, a tulajdonosok jegyzett tőkéjének aránya azonos, mint a beolvadás előtt volt. A kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos meg kívánja vásárolni a másik tulajdonos üzletrészét, aki azt el kívánja adni. A társaságnak ingatlantulajdona van, ami korábban az eszközök között szerepelt. Ha az ingatlan nem szerepel a kft. eszközei között, tehát már korábban átsorolta az eladásra szánt áruk közé, akkor az üzletrészátruházás kapcsán nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége az üzletrészt megvásárló félnek? Az eladó magánszemély részéről milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Az átruházás megtörténhet a jegyzett tőke értékén is? Segítségét előre is köszönöm: Bné Piros
Tisztelt Szakértő! Magánszemély földet vett, pontosabban szőlőt. Adómentességet kapott mint földműves, vállalta 5 évig a művelést. Viszont az egyik területet kivonatta művelés alól, ez egy szántóföld. Illetéket akar fizetni a tulajdonos. Ez a terület 250 000 forintra lett árazva. Miként kell ezt rendeznünk? Milyen nyomtatványon kell bejelentést tenni az illeték kivetéséhez? Köszi szépen a választ! Tisztelettel: Hné Zsuzsanna
A hagyaték egyes tárgyai után az örökös csak egyszeresen kötelezhető illetékfizetésére, s ha nem ismételhető meg a hagyatéki eljárás, akkor a forgalmi értéket az illetékkiszabás során kell meghatározni – szögezte le legfrissebb ítéletében (Kfv.I.35.666/2016/11.) a Kúria.
Tisztelt Szakártő! Szeretném segítségét kérni abban a kérdésben, hogy a házastársak illetékmentessége akkor is alkalmazható-e, ha az ajándékozás különvagyonból történik? Vagyis a felek házassági szerződést kötnek és a házassági szerződés által érintett különvagyon ajándékozása esetén kell-e illetéket fizetni? Segítségét előre is köszönöm!
Helyi önkormányzat ingatlant apportál a 100 százalékban a tulajdonában álló kft.-be. A társaságot az ingatlanszerzés után megilleti az illetékmentesség (illetéktörvény 26. § (1) t) pont)?
Ha vásárolok egy olyan belterületi épitési telket, amelyen egy épület alapja és falai állnak, nyílászárók sincsenek beépítve, az illeték elbirálásnál ez teleknek minősül-e? Ugyanis valaki azt állitja, hogy a NAV egy ellenörzésnél ezt nem teleknek fogja minősíteni. Várom segitő válaszukat
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték