982 találat a(z) Illeték cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 5 évvel ezelőtt cégünk vásárolt egy telket, melyre építettünk, mint magánszemély (építési engedély a nevünkre/magányszemély nevére szólt), emiatt a telek és a felépítmény különválik. Szeretnénk megvásárolni a telket a cégtől. A cég megfizette a rá kivetett illetéket vásárlás után. Kérdésem az lenne, hogy mi után fog illetéket fizetni a magánszemély? A telek vagy az ingatlan után? Külön helyrajzi számra kell-e szedni a telket és a felépítményt? Előre is köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Férjemmel 1994-ben és 1998-ban lakást vásároltunk, melyeket az ingatlannyilvántartásba 1/2-1/2 arányban jegyeztek be a férjem és az én nevemre. 2013-ban házassági vagyonmegosztási szerződéssel az egyik lakás 1/1 arányban az én nevemre, a másik lakás 1/1 arányban a férjem nevére került, a vagyonközösség megszüntetésével, válásra nem került sor, ma is házastársak vagyunk. Kérdésem az, hogy, ha valamelyikünk az 1/1 arányban a nevére került lakást eladja, hogyan kell megállapítani a szerzési értéket, illetve mi lesz a szerzés időpontja? Válaszát előre is nagyon köszönöm.

Kérdés

"A" Kft. két magánszemély tulajdonosa: János 80 %, Anna 20 %. "B" Kft. két magánszemély tulajdonosa: János 20 %, Anna 80 %. Mindkét cég kisvállalkozás (ezen belül "B" mikrovállalkozás). Együtt alapították a cégeket, de azóta teljesen külön, önállóan működnek. Döntésük, hogy szeretnék a 20 százalékos részesedéseiket elcserélni, így János 100 százalékos tulajdonosa lenne "A" Kft.-nek, Anna pedig 100 százalékos tulajdonosa lenne "B" Kft.-nek. Nem egyenesági rokonok és nem házastársak. A két kft. piaci értéke gyakorlatilag azonos, így a két részesedés értéke is azonos. A csere így pénzmozgás nélkül történne. 1. Kérdés: fenti csere esetén van-e kedvezményes lehetőség az szja és eho számítására, fizetésére? 2. Ha nincs, akkor az szja és az eho mikor utalandó a NAV-hoz? Tárgyévi szja-bevallás esedékességekor, tehát a követő év májusában, vagy más határidőre? 3. Illetékkötelezettség vizsgálatához: illetéktörvény 102. paragrafus o) pontja definiálja a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát: ... a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldi ingatlanok mérleg szerinti értéke több mint 75 %.... Kérdésem: "Követelések áruszállításból és szolgáltatásból" érték levonandó-e a számítás során, vagy ez nem pénzkövetelésként értelmezendő, és akkor ez számításba vehető? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Kérem Önöket, hogy állásfoglalásukkal szíveskedjenek iránymutatást adni az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint ennek tükrében a Tao. törvény 4. § 23/a) pontja szerinti kedvezményezett átalakulás szabályainak helyes alkalmazására vonatkozóan az alábbi ügyben: Az érintett cégnek (kft.) két természetes személy tagja van, mely természetes személyek törzsbetéteinek aránya jelenleg 70-30 százalék. A cég jegyzett tőkéje jelenleg 15 millió forint, a saját tőke értéke kb. 50 millió forint. A cég könyveiben két jelentős értékű tárgyi eszköz (ingatlan) szerepel. Az egyik ingatlan könyv szerinti értéke körülbelül 30 millió, a másiké pedig körülbelül 2 millió forint. A cég oly módon kíván szétválni, hogy a szétváló gazdasági társaságból kiválni szándékozó egyik tag (mely tag részesedése 30 százalékos) a társasági vagyon nagyobb értékű (kb. 30 millió forint) ingatlant magában foglaló részének felhasználásával és 3 millió forint jegyzett-tőke-értékkel új társaságot (jogutód I.) hozna létre, a szétváló gazdasági társaság pedig változatlan társasági formában (kb. 20 millió forint saját tőke értékkel, 12 millió forint jegyzett tőke értékkel, a kb. 2 millió forint értékű ingatlan megtartásával működne tovább a másik taggal (mely tag részesedése 70 százalékos) (jogutód II.). A kiválás következtében tehát kettő egyszemélyes kft. működne tovább illetve jönne létre jogutódként. Az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint a Tao. tv. 4. § 23/a) pontja jelenleg az alábbiakat rögzíti: Itv. 26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés; Tao. 4. § 23/a) kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a) pont) vesz részt, ha a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban, c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. A fenti tényállásra tekintettel kérem szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a kiválás a kedvezményezett átalakulás körébe sorolható-e a fenti módon történő megvalósulás esetén, és így adott esetben a nagyobb értékű ingatlant megszerző, újonnan létrejövő gazdasági társaság a tulajdonszerzésére tekintettel mentesülhet-e a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól? Kérem Önöket, hogy fenti kérdésemre adandó válaszukat, illetve annak indokait részletesen kifejteni szíveskedjenek. Segítségüket előre is megköszönöm!

Kérdés

Adózott jövedelmemből szeretnék pár millió forintot a gyermekeimnek adni. Hogyan tegyem, hogy senki ne tudjon vagyongyarapodásukba "belekötni" (tudtommal sem adó, sem illetéket nem kell fizetniük)? Válaszukat köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Újszülött unokám nevére, édesanyja által megnyitott babakötvény-értékpapírszámlára szeretnék bizonyos összeget utalni. Kérdésem: az utalt összeg ajándéknak minősül-e, illetve, hogy keletkezik-e adó- vagy illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel: M. Miklós

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldön bejegyzett gazdasági társaságban 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik egy Hollandiában bejegyzett gazdasági társaság, amely jelentős összegű kölcsönt adott a belföldi cégnek. Most a holland társaság lemond erről a kölcsönről a belföldi cég javára. Számviteli elszámolása: a kedvezményezett társaságnál a Szt. 86. § (3) h) alapján rendkívüli bevétel lesz, amely így része lesz a társasági adó alapjának. Kérdésem, hogy vonatkozik-e a belföldi cég ezen vagyonszerzésére az illetéktörvény? Ha vonatkozik, akkor az Itv. 17. § (1) n) pontja szerinti mentesség is vonatkozik rá? További kérdés, hogy amennyiben vonatkozik rá az illetékmentesség, akkor is be kell jelenteni a kölcsön elengedését az adóhatóságnak? Várom szíves válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft.-t átvenne egy ismerősöm, és új tevékenységgel, export-import autókereskedéssel szeretne foglalkozni az unión belül. Az ügyvezető egyedüli tagként, egy másik uniós országban dolgozik rendszeresen, és ezért ott van egészségbiztosítása. Kell-e Magyarországon kötelező tb-t fizetnie? Milyen bevallási vagy igazolási kötelezettsége van? Erre a tevékenységre melyik áfaszabályok vonatkoznak, fizetnie kell-e illetéket? Van-e esetleg szüksége valamilyen engedélyre az autóbeszerzési tevékenységgel kapcsolatosan? A könyveléssel e témában nincs tapasztalatom sem a szükséges dokumentációt illetően, ezért szívesen fogadom a tájékoztatásukat. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy idős néni eltartási szerződést kötött 18 hónapja. Az eltartó nevére került a lakás fele, aki kifizette a vagyonszerzési illetéket. Közös megegyezéssel felmondták a szerződést, most visszakerül a néni nevére a fél lakás. Kérdésem, hogy kell-e illetéket fizetnie, hogy visszakerült a nevére a lakás, és mennyit? Az 1/2 rész 3 millió forint. Válaszát előre is köszönöm!

Cikk

Két lépcsőben elfogadott, sokakat érintő kisebb-nagyobb módosítások az adórendszerben: mindezeket részletesen tartalmazza a HVG Adó 2016 különszáma. A 484 oldalas kiadvány 15 törvényt közöl teljes terjedelemben, a módosításokkal egységes szerkezetben, eltérő betűtípusokkal kiemelve az év elejei és az évközi változásokat. A kommentárok a Nemzetgazdasági Minisztérium és más adószakértők közreműködésével, sok-sok példával készültek.

Kérdés

A kötelező törzstőkefeltöltés elvégezhető-e tagi kölcsönből adómentesen a 2015. évben, vagy 18 százalékkal le kell illetékezni?

Kérdés

Egy kft. végelszámolás alatt van. Egy hitelezője van, aki magánszemély, de nem tulajdonos. Az eszközök, anyagok értékesítésre kerültek. A befolyt összeg 3 millió forinttal kevesebb, mint a hitel összege. Lehetséges megoldás-e, ha a tulajdonosok befizetik a 3 millió forintot? Így nem maradna tartozása a társaságnak, befejezhető lenne a végelszámolás. Ha igen, akkor milyen adó-, illetve illetékvonzata van a tagok által befizetett összegnek? Kérném szíves szakmai válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság számítógépeket szeretne ajándékozni egy iskolának. Terheli-e ezt a ügyletet ajándékozási illeték?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Alanyi adómentes kft. uniós értékesítése

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Török vevő, EU-s szállítási cím

Bunna Erika

adótanácsadó

Koreai alvállakozó áfa-kötelezettség

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink