EUB-döntés a CO2‑kvóta‑adó megfizetése tárgyában

Megosztás Tetszik

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. és 10a. cikkét a következőképpen kell értelmezni: azokkal ellentétes azon nemzeti szabályozás, amely kifejezetten az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei kereskedelmének európai uniós rendszere keretében az üvegházhatású gázok tekintetében jelentős térítésmentes kibocsátásiegység‑kiosztásban részesülő gazdasági szereplőt kötelezi a termék‑referenciaérték és/vagy technológiai kibocsátások szerinti létesítménye CO2‑kvóta‑adójának megfizetésére, amennyiben e szabályozás azzal a hatással jár, hogy semlegesíti az ilyen kiosztások kompenzációs hatását, és ellentétes a versenyképesség megőrzésére és a kibocsátásáthelyezés elkerülésére irányuló célokkal.

2026. április 16-án az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott (C-519/24) a magyar CO2‑kvóta‑adó uniós joggal való összeegyeztethetősége tárgyában.

A kérelmet a műtrágyagyártási ágazatban tevékenykedő magyar Nitrogénművek Vegyipari Zrt. (Nitrogénművek) és a Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (Magyarország) között a nemzeti szabályozás által megállapított, a térítésmentes kibocsátási egységek felhasználásával megvalósított szén‑dioxid kibocsátási (CO2‑kibocsátási) kvóta után kivetett adó (CO2‑kvóta‑adó) megfizetése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Az alapeljárás

A 320/2023. kormányrendelet hatálya alá tartozó Nitrogénműveket az e rendelettel bevezetett első adóteher megfizetésére kötelezték. 2023. december 21‑én a Nitrogénművek a 2017. évi CL. törvény 195. §‑ára hivatkozással önellenőrzést nyújtott be a Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Veszprém Vármegyei Adó‑ és Vámigazgatóságához CO2‑kvóta‑adó adónemben. Önellenőrzésében a 2023. április 1‑jétől 2023. június 30‑áig terjedő időszakra vonatkozóan 2 561 256 000 forint (HUF) összegű kötelezettségcsökkentést szerepeltetett. Különösen arra hivatkozással nyújtotta be az önellenőrzést, hogy a 320/2023. kormányrendelet ellentétes Magyarország Alaptörvényével és az uniós joggal.

Miután a Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Veszprém Vármegyei Adó‑ és Vámigazgatósága, majd a Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága lényegében elutasította a Nitrogénművek önellenőrzését.

A Nitrogénművek a Veszprémi Törvényszékhez fordult, amely a kérdést előterjesztő bíróság. A Nitrogénművek e bíróság előtt arra hivatkozik, hogy a CO2‑kvóta‑adó, amely közvetlenül kapcsolódik a 2003/87 irányelv alapján kiosztott térítésmentes CO2‑kibocsátási egységekhez, összeegyeztethetetlen az EU ETS szerinti uniós célokkal. Ezenkívül a 320/2023. kormányrendelet hátrányosan megkülönböztető, akadályozza az alapvető szabadságok gyakorlását, sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságát, a letelepedés szabadságát és a tulajdonhoz való jogot, és az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozhat. A kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a CO2‑kvóta‑adó összeegyeztethető‑e a 2003/87 irányelvvel.

Az alapeljárás lényegében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeire adót kivető 320/2023. kormányrendelet jogszerűségére vonatkozik

Az adó alapja az adóalany üzemeltető kibocsátásainak CO2‑tonnában kifejezett mennyisége, az adó mértéke pedig 36 euró/CO2‑tonnával egyenértékű magyar forintnak megfelelő összeg.

Az EU ETS megfelelő működéséhez az szükséges, hogy az adóügyi jellegű nemzeti intézkedések ne vezessenek arra az eredményre, hogy olyan mértékben visszafogják az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló ösztönző erőt, hogy azt teljes mértékben megszüntetik. A jelen ügyben a Magyarország által kivetett CO2‑kvóta‑adó úgy jellemezhető, mint amely egyrészt lényegében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeire kivetett adókötelezettség alá von minden jelentős térítésmentes kibocsátásiegység‑kiosztásban részesülő létesítményüzemeltetőt, akinek létesítménye termék‑referenciaérték szerinti létesítményrésszel és/vagy technológiai kibocsátások szerinti létesítményrésszel rendelkezik, és aki a létesítménye vonatkozásában éves átlagban 25 000 tonnát meghaladó hitelesített CO2‑kibocsátással rendelkezett, valamint a hitelesített CO2‑összkibocsátása átlagának legalább 50%‑ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásiegység‑kiosztásban részesült, másrészt pedig úgy, mint amely alapján ezen üzemeltető CO2‑kibocsátásait CO2‑tonnánként 36 euró összegű adó terheli.

Az ilyen adó alkalmas arra, hogy kioltsa e kibocsátási egységek gazdasági értékének jelentős részét, és azt eredményezi, hogy kiüresíti az EU ETS alapjául szolgáló ösztönző mechanizmusokat, és ennek következtében megszünteti az üvegházhatású gázok csökkentésének előmozdításával kapcsolatos ösztönző erőt. E tekintetben az a körülmény, hogy a fizetendő adó összege egyenes arányban áll a tényleges kibocsátásokkal, nem értelmezhető úgy, hogy az bármilyen ösztönző hatást fejtene ki az üzemeltetőkre.

A Magyarország által kivetett CO2‑kvóta‑adó azzal a hatással jár, hogy semlegesíti az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a 2003/87 irányelv 10a. cikkében foglalt térítésmentes kiosztásának elvét, és sérti az ezen irányelv által kitűzött célokat, aminek a vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata – olvasható a Kúriai döntések 2026. évi 6. számában a kuria-birosag.hu-n.