Szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban állapított meg alaptörvény-ellenességet az Alkotmánybíróság

Megosztás Tetszik

2026. szeptember 21-én az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette az önkormányzatokat terhelő úgynevezett szolidaritási hozzájárulás egyes lényeges rendelkezéseit, mely révén ezen intézmény jelen formájában nem tartható fenn a továbbiakban. Az AB-határozatot a Magyar Közlöny október 2-án megjelent 145. számában hirdették ki.

Az önkormányzatokat terhelő szolidaritási hozzájárulás 2017. január 1-je óta van jelen a magyar jogrendszerben s a kivetésének és számításának szabályait a költségvetési törvényben szabályozzák azóta is.

Az Alkotmánybírósághoz Budaörs Önkormányzata nyújtott be úgynevezett alkotmányjogi panaszt, mert sérelmezték a kivetés módját és összegét is. Budaörs konkrétan a 2025-ös Költségvetési törvényt kifogásolta, de még mielőtt erre rátérnénk, vizsgáljuk meg röviden, hogy hogyan is történik a szolidaritási hozzájárulás kiszámítása!

A szolidaritási hozzájárulás kiszámításához első lépcsőben meg kell vizsgálni az önkormányzatok úgynevezett „iparűzésiadó-képességét”. Ehhez az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatniuk a megelőző év július 31-éig a július 20-án fennálló bevallott iparűzésiadó-alapokról. A fentiek alapján bevallott hipaalapok 1,4 százalékát kell tekinteni iparűzésiadó-képességnek.

Ha egy önkormányzat egy lakosra jutó iparűzésiadó-képessége meghaladja a 25 000 forintot, akkor köteles szolidaritási hozzájárulást fizetni.

A hozzájárulás konkrét mértékét egy bonyolult paramétertáblázat alapján határozzák meg. A hozzájárulás alapját az az iparűzésiadó-alap képezi, melyet az iparűzésiadó-képességnél is figyelembe vesznek az adatszolgáltatás alapján. A 600 fő alatti népességgel rendelkező települések 12 millió forint összeget le tudnak vonni a hozzájárulás összegéből.

A paramétertábla alapján azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy lakosra jutó iparűzésiadó-képesség az 50 ezer forintot is meghaladta, az iparűzésiadó-alap több mint 0,4 százalékát is be kell fizetni szolidaritási hozzájárulásként, sőt a táblázat alapján a maximum elvonás akár 0,75 százalék is lehet.

A hozzájárulás konkrét összegeit miniszteri rendeletben hirdetik ki önkormányzatonként.

Az ügy szempontjából lényeges megemlíteni, hogy a 2025. évi költségvetési törvénybe belekerült az a kitétel is, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása és a finanszírozásból történő levonása tekintetében az általános közigazgatásról szóló törvény szabályait nem kell alkalmazni.

Ez az aprónak tűnő változás valójában az egész alkotmányossági kérdés kiinduló pontja volt.

A Budaörsi Önkormányzat ugyanis sérelmezte azt, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapításánál nem érvényesül a tisztességes hatósági eljárás elve, mely az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből közvetlenül levezethető.

Márpedig, ha a fentiek szerint a szolidaritási hozzájárulást kivonják a közigazgatási törvény hatálya alól, akkor bizonyosan sérül a tisztességes eljáráshoz való jog és a hozzájárulás kivetése puszta „hatósági paranccsá” válik.

Egy olyan paranccsá mely ellehetetleníti azt is, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás kötelezettje a fizetési kötelezettsége jogalapját és összegszerűségét jogorvoslati eljárásban vitassa, ideértve a bírói út igénybevételét is.

Éppen ezért az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a szolidaritási hozzájárulás közigazgatási törvény hatálya alóli kivonása akadályozza az eljárásjogi garanciákat, ezért a közigazgatási törvény hatály alóli kivonás alaptörvény-ellenes.

Budaörs Önkormányzata szintén sérelmezte és támadta a rá vonatkozó konkrét szolidaritási hozzájárulás összegét, mely 2025-ben közel 6,1 milliárd forint volt, amely összeg több, mint amennyit önkormányzati támogatásként kapott abban az évben. Budaörs Önkormányzata azzal érvelt, hogy a hozzájárulás összege már sérti az önkormányzatok tulajdonhoz való jogát és az önálló gazdálkodást is.

Végül az Alkotmánybíróság a döntésében 2026 december 31-ével semmisítette meg azt az előírást, mely kivonja a szolidaritási hozzájárulást a közigazgatási törvény hatálya alól. Az Alkotmánybíróság ugyanis időt kíván adni az Országgyűlésnek arra, hogy egy új, az Alaptörvénynek megfelelő szabályozást készítsen elő.

Szintén 2026 december 31-éig kell megsemmisíteni azt a rendelkezést, hogy a pénzügyminiszter miniszteri rendeletben teszi közzé a szolidaritási hozzájárulás összegét. Ez a szabály azért lett törlendő a jogrendszerünkből, mert szoros összefüggésben áll az előző szabállyal. Ugyanis a jelenlegi szabályozás megadja a felhatalmazást a pénzügyminiszternek, hogy rendeletben egyszerűen közölje az érintett önkormányzatokkal, hogy mekkora összegű hozzájárulást kell fizetniük, jogorvoslati lehetőség nélkül. Ez az eljárás azonban szintén alaptörvény-ellenes és sérti a fentebb említett elveket (tisztességes eljáráshoz való jog, tulajdonhoz való jog stb.).

Végül az Alkotmánybíróság azonnali hatállyal megsemmisítette a Budaörsi Önkormányzatot 2025-ben terhelő 6,1 milliárd forintos hozzájárulási összeget.

Összefoglalásként megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság 2026 december 31-éig adott időt arra, hogy a szolidaritási hozzájárulás kivetésének szabályait a jogalkotó gondolja újra. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben a szolidaritási hozzájárulás megszűnne, csak a hozzá kapcsolódó eljárásjogi kérdések megváltoztatása lesz szükséges.

Budaörs sem kaphatja vissza a már befizetett hozzájárulás összegét, de a jövőben az önkormányzatok egy tisztességes eljárással szabályozott szolidaritási hozzájárulásra számíthatnak, illetve nem kizárt hogy a jogalkotó végül ténylegesen meg is szünteti ezt a jogintézményt.