Keresőképtelenség, biztosítási jogviszony, betegszabadság, táppénz – mikor, kinek, mi jár?

Megosztás Tetszik

A hatályos jogszabályok alapján a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevételéhez az arra jogosult orvos megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt nem tudja ellátni. Cikkünkben a keresőképtelenség eseteit, valamint a keresőképtelenség és a biztosítási jogviszony kapcsolatát ismertetjük.

A keresőképtelenség esetei

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 44. §-a alapján a keresőképtelenség hat esete különíthető el. Nézzük, melyek ezek!

Keresőképtelen az a személy, aki

• a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni;
• fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
• várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni;

továbbá keresőképtelen

• az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja. Az orvos keresőképtelennek minősítheti az édesanyát, ha például a kórházban a csecsemőjét koraszülött osztályon (PIC) kezelik és az édesanya rendszeresen bejár a gyermekét szoptatni;
• a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban, illetve saját háztartásában nevelt 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja; (az Ebtv. alapján szülőnek minősül a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá a vele együtt élő házastárs, valamint az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, továbbá szülőnek minősül a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő);
• aki nem beteg, ugyanakkor közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Ez esetben a hatósági elkülönítést, a foglalkoztatástól eltiltást, illetőleg a zárlatot elrendelő határozattal kell bizonyítani, és keresőképtelenség esetén a 7-es keresőképtelenségi kód kerül megállapításra.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük, hogy

• a keresőképtelenség megállapítására milyen esetekben van lehetőség;
• a táppénz megállapításának elengedhetetlen feltételeit;
• milyen összefüggés van a biztosítási jogviszony és a keresőképtelenség között.