A keresőképtelenség főbb szabályai Cikk
A keresőképtelenség mind a munkavégzés, mind pedig a társadalombiztosítási ellátások (és ezen „keresztül” a kötelezettségek) tekintetében meghatározó jelentőséggel bír.
A keresőképtelenség mind a munkavégzés, mind pedig a társadalombiztosítási ellátások (és ezen „keresztül” a kötelezettségek) tekintetében meghatározó jelentőséggel bír.
Gyermekvállalás során nem csak az a kérdés szokott felmerülni, hogy meddig maradhat otthon a szülő (jellemzően az anya) a gyermekkel, hanem az is, hogy milyen lehetőségek vannak az ellátások mellett a munkavégzésre, milyen tiltásokkal kell számolni, hogyan és mikor tud a szülő a gyermek gondozása mellett pénzt keresni. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy 2026-ban milyen szabályok vonatkoznak a különféle ellátások melletti munkavégzésre.
A magánszemélynek jövedelmet juttató munkáltatónak, illetve kifizetőnek az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) számos olyan kötelezettséget ír elő, amelyet a magánszemélyek éves adóelszámolásával összefüggésben kell teljesítenie.
A társadalombiztosítás rendszerében a biztosítottak különböző ellátásokat – táppénzt, anyasági ellátást (például csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat), öregségi nyugdíjat, egészségügyi szolgáltatást, azaz orvosi ellátást – kaphatnak. A jogosultsághoz azonban egyéb feltételeknek is meg kell felelni. Ha egy belföldi magánszemély nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie – írja információs füzetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől